Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Megbízási díj. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Megbízási díj. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. szeptember 11., péntek

Megbízás, vagy munkaviszony?

Társaságunk egy bizonyos szolgáltatás közvetítésére közreműködőket keres. A sikeres kiközvetítésért a közvetítőt meghatározott díjazásban részesítenénk. A jelentkezők között vannak olyanok, akik egyéni vállalkozóként látnák el a feladatot. Mások a főállású munkaviszonyuk mellett működnének közre. És vannak érdeklődő munkanélküliek is. Kérdés, hogy milyen típusú szerződés kötése lenne a legcélszerűbb, munka -, megbízási -, vagy vállalkozási szerződés? Lehet-e ilyen esetben alkalmi munkavállalót foglalkoztatni?

A kérdés eldöntése végett először is meg kell vizsgálni a tevékenység jellegét. Erre iránymutatást adhat a

7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelve, amely
a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról ad tájékoztatást.

Általánosságban elmondható, hogy a jogviszony alapján ellátandó tevékenység jellege és feltételei határozzák meg, hogy az adott munkavégzésre mely jogviszony választható.
Amennyiben a tevékenység jellege megengedi, a felek a szerződési szabadság alkotmányos joga alapján élhetnek azon jogukkal, hogy a szerződés típusát közös akarattal megválasszák.

A tevékenység jellegétől függően a munkavégzésnek a gyakorlatban általában két fő típusát különböztethetjük meg. Az egyik esetben a munkát végző személy valamely termék vagy szolgáltatás nyújtására vállal kötelezettséget, mely mögött önálló, a megbízótól, a megrendelőtől elkülönült tevékenység húzódik meg. Ezzel szemben a másik esetben - munkaviszony esetén - a munkát végző személy munkaerejét bocsátja áruba, a tevékenysége önállótlan, függő munkaként jelenik meg. Az előbbi esetben a felek egymás mellé rendeltsége polgári jogi jogviszonyt, a másik esetben a hierarchikus alá-fölérendeltség munkaviszony létrejöttét eredményezi.

A munkaviszonyt minősítő jegyek között megkülönböztethetünk elsődleges és másodlagos minősítő jegyeket. Az elsődleges minősítő jegyek önmagukban meghatározóak lehetnek a munkaviszony minősítése szempontjából, a hatósági ellenőrzés eredményeképpen tényként való megállapításuk egyértelműen munkaviszony fennállására utal. E minősítő jegyek tehát általában, más minősítő szempontok fennállása nélkül is alátámasztják a munkaviszony létét. Ehhez képest a másodlagos minősítő jegyek egyedülállóan nem feltétlenül meghatározóak, sokszor csak más, a munkaviszony fennállására utaló minősítő jegyekkel együttesen eredményezhetik a jogviszony munkaviszonnyá történő minősítését.

Elsődleges minősítő jegyek:

A tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat-meghatározás

A munkaviszonyt meghatározó minősítő jegy a munkavégzés tartalma alapján megjelenő rendszeresség. A munkavállaló nem egy ügyet gondoz, általában nem egy konkrét feladat ellátására, illetve munkavégzéssel elérhető eredmény teljesítésére szerződik, hanem egy adott munkakör folyamatos ellátására. A munkakör azoknak a feladatoknak, tevékenységeknek az összességét jelenti, melyeknek ellátására, elvégzésére a munkáltató alkalmazottját kötelezheti.
A megbízási, vállalkozási szerződések általában egy-egy konkrét munkára, megrendelésre szólnak.

A jogviszony mindaddig polgári jogi jellegű marad, míg a feladat ellátása eseti, egy munka, illetve rendszertelenül jelentkező, de behatárolható időtartamra szóló tevékenységként jelentkezik. Ezzel szemben a feladat munkakör jellege, rendszeressége, folyamatosan ismétlődő volta más, a munkaviszonyra jellemző minősítő jegyek egyidejű fennállása mellett egyértelműen a munkaviszonyt valószínűsíti.

Személyes munkavégzési kötelezettség

A munkavállaló a feladatot személyesen köteles ellátni, helyettest nem állíthat. Mind a vállalkozási, mind a megbízási szerződések esetében - némely esetben, a felek megállapodásában kikötött korlátok között - a teljesítésben más személy (alvállalkozó, teljesítési segéd) közreműködhet.

Foglalkoztatási, illetve rendelkezésre állási kötelezettség

Munkaviszony fennállása esetén a munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség terheli, köteles a munkavállalót a munkaviszony fennállásának tartama alatt munkával ellátni. Ilyen általános kötelezettség polgári jogi jogviszonyok esetében nem áll fenn. A munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli. Köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, a munkaidő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. Mindez a polgári jog körébe tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyok vonatkozásában nem tekinthető meghatározó kötelezettségnek, nem önmagában a jelenlét, a munkavégzésre történő készen állás, hanem szerződés szerinti szolgáltatás biztosítása, munkával elérhető eredmény a fő és meghatározó kötelem

Alá-fölérendeltségi viszony

A munkavállaló és a munkáltató között jellemzően szigorú alá-fölérendeltségi viszony áll fenn, melyből következik a munkáltatót megillető egyoldalú irányítási és utasításadási jogkör. Ezzel szemben megbízási és vállalkozási jogviszony esetében a felek között mellérendeltség érvényesül, mellérendelt félként kötnek megállapodást.

A szabályt erősíti meg a Legfelsőbb Bíróságnak az a döntése, melyben olyan rendszeresen, heti 1-2 alkalommal, havi 10-20 órában, fix összegű díjazásért megbízási szerződéssel foglalkoztatott könyvelők ügyében hozott döntést, akik tevékenységüket részben a megbízó telephelyén, részben saját lakásukon végezték. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltség, széles körű utasítási jog érvényesülése hiányában a jogviszonyt nem lehet munkaviszonnyá átminősíteni [EBH2003. 981].

Másodlagos minősítő jegyek:

Irányítás, utasítás, ellenőrzés

Munkaviszony esetén az utasítás a munkavégzés minden fázisára, elemére kiterjedhet, ugyanakkor a megbízásnál és különösen a vállalkozásnál az utasítási jog az ügy ellátására és a munkavégzéssel előállítható termékre, szolgáltatásra és nem a munkavégzés részleteire vonatkozik.

A munkaviszony esetében a munkáltató az utasítás végrehajtását teljes körűen, részletekbe menően ellenőrizheti. Megbízási és vállalkozási jogviszonyban is megilleti a megbízót (megrendelőt) az ellenőrzés lehetősége, viszont e jog nem az egész munkafolyamatra nézve valósul meg, a megrendelő (megbízó) esetenként ellenőrzi a megbízás (megrendelés) tárgyát képező feladat, eredmény teljesítését.

A munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása

Munkaviszony esetén a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidő-beosztást - kollektív szerződés rendelkezése hiányában - az Mt. által szabályozott korlátok között a munkáltató határozza meg. Vállalkozási és megbízási jogviszony esetében a feladat elvégzésének kizárólag a határidejét, vagy teljesítési részhatáridőket, illetve az ügy ellátásának időpontját állapítja meg a megbízó (megrendelő). A munkaidő nincs beosztva, a munka elvégzéséhez szükséges időt a vállalkozó, illetve a megbízott saját maga szervezi, maga határozza meg a feladat által megkívánt módon. Mindezt nem érinti az a körülmény, ha például a megbízási szerződés alapján ellátandó feladatot egy, a megbízó által meghatározott időpontban kell teljesíteni (pl. a színházi előadás kezdete, konferencia időpontja).

Tartós megbízás minősítése tárgyában hozott ítéletében a bíróság kifejtette, hogy a tartós megbízott helyzete - tekintettel a tartós, eredményköteles, díjazás ellenében történő munkavégzési kötelezettségre - nagyban hasonlít ugyan a munkaviszonyban álló személy helyzetéhez, amíg azonban a munkavállaló munkaereje hangsúlyozottan egy irányban van lekötve meghatározott munkamennyiség (munkaidő) szerint, addig a megbízott több megbízótól kapja megélhetését nyújtó feladatait, melyekhez ő maga igazítja munkaidejét.

Önmagában ugyanakkor a munkaidő kikötése, illetve annak beosztása nem meghatározó minősítő jegy. A távmunka például, mint az Mt. X/A. fejezetében meghatározott rugalmas munkavégzési forma, annak ellenére munkaviszony, hogy munkaidejének beosztását a munkavállaló szabadon határozza meg, ha a munkáltatóval kötött munkaszerződés egy speciális kikötése erre lehetőséget ad. Ezen túlmenően számos esetben a munkavállaló részben, illetve tejleskörűen maga dönthet munkaideje felhasználásáról. Maga az Mt. 140/A. §-ának (2) bekezdése a munkaidő nyilvántartásának szabályainál mondja ki: nem köteles a munkáltató nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidejét, ügyeletét, készenlétét annak a munkavállalónak, aki munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.

A munkavégzés helye

A munkaszerződés kötelező tartalmi eleme a munkavégzés helyének meghatározása. A munkavégzés helye a munkaviszony szabályai szerint a munkáltató székhelye, telephelye. Vállalkozási és megbízási jogviszony esetén a megbízott a feladat teljesítésének helyét maga választhatja meg, illetve a munkavégzés helye a feladatellátáshoz igazodik, így bizonyos megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján ellátott tevékenység helyhez kötött

Az elvégzett munka díjazása

Munkaviszony esetén a munkáltató az Mt. szabályai szerint megállapított, rendszeres díjazásban (munkabér) részesíti a munkavállalót, mely az elvégzett munka ellenértéke. Mindez szintén nem kizárólagos minősítő jegy, hiszen maga az Mt. rendelkezik úgy, hogy ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak egy része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, a díjazást az ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Ugyanakkor - és ez viszont munkajogi sajátosság - legalább havonta ilyen esetben is előleget kell fizetni.
A vállalkozási, megbízási díj a feladat elvégzése, illetve - vállalkozás esetében - a megállapodásban meghatározott eredmény létrehozása után tipikusan egyszeri díjként jelenik meg. Természetesen tartós megbízás esetén az elvégzett munka díjazása rendszeres lehet, és a vállalkozó előleget kérhet a megrendelőtől, azonban mindez nem érinti a szerződés típusának minősítését, ha egyébként a munkavégzés további meghatározó jegyei a polgári jog körébe tartozó jogviszony meglétét támasztják alá.
Annak a ténynek a megállapítása, hogy a megbízott/vállalkozó egy kifizetőtől kapja díjazását, önmagában még nem minősíti át a jogviszonyt munkaviszonnyá, azonban, ha e minősítő jegy megállapítása mellett más, elsődleges és másodlagos minősítő jegyek is megállapíthatóak, ez már a munkaviszony megállapítását alapozhatja meg.

A munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása

A munkaviszonyban jellemző a munkáltató eszközeinek, erőforrásainak, nyersanyagainak használata. A megbízott, illetve a vállalkozó a munkavégzéshez általában saját eszközeit veszi igénybe. Ez a szempont sem kizárólagos minősítő jegy, hiszen egyrészt több esetben a vállalkozó vagy a megbízó a megrendelő, a megbízó eszközeit, az általa biztosított infrastruktúrát használja a szerződésben foglaltak teljesítéséhez, másrészt a munkavállaló is igénybe veheti saját eszközeit a munkavégzés során (pl. saját gépjárművével teljesíti a kiküldetést).
Vállalkozási és megbízási jogviszony esetén a megbízott/vállalkozó a saját eszközeinek használatával, anyagainak felhasználásával kapcsolatos költségeket a vállalkozási (megbízási díjban) elszámolja. Így vállalkozási és megbízási szerződés esetében a megbízási (vállalkozási) díj nem csak az elvégzett munka ellenértékét foglalja magában, hanem a megbízottnak /vállalkozónak a tevékenység ellátásához kapcsolódóan elszámolt költségeit is. Ez a körülmény azonban nem önállóan megálló, kizárólagos minősítő jegy, hiszen ha a munkavégzés egyéb feltételei munkaviszony fennállására utalnak, irreleváns, hogy a munkáltató a munkabér részeként számolta el a költségeket.

A biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása.

A munkaviszony esetén a munkáltatót terheli a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés körülményeinek a megteremtése. Megbízási és vállalkozási jogviszony esetén a megbízott/vállalkozó felelősségi köre a saját munkavégzési körülményeinek biztonságos megteremtésére terjed ki. Amennyiben a megrendelő (megbízó) biztosítja a munkavédelmi feltételeket, ez ténylegesen munkaviszony fennállására utaló körülmény, de - mivel nem tekinthető kizárólagos minősítő jegynek - vizsgálni szükséges a munkavégzés további, a szerződést minősítő egyéb feltételeit is.

Írásbeliség

Az Mt. 76. § (1)-(2) bekezdése alapján a munkaszerződést írásba kell foglalni. A Ptk. szerinti megbízási és vállalkozási szerződések esetében a szerződésnek többnyire nem érvényességi feltétele az írásbeli alak. Önmagában viszont az írásbeliség nem minősíti a jogviszonyt, szükséges a minősítés során az alakszerűségen túlmenően az irányelvben említett minősítő jegyek vizsgálata.

Tehát a szerződés típusát a fentiek figyelembe vételével ajánlatos megállapítani.

A jelentkezők közül a munkanélküli ellátásban részesülőknek e jogviszony mellett történő munkavégzésének minden formája kizárható.

A törvény értelmében nem megengedett a járadék melletti kereső tevékenység.
Bármilyen alacsony összegű kereső tevékenység is a járadék folyósításának
megszüntetését eredményezi, illetve az ún. rövid időtartamú kereső tevékenység (90 napnál rövidebb) a járadék folyósításának szüneteltetését vonja maga után.
Az Flt. meghatározza, mi minősül kereső tevékenységnek: e szerint a kereső tevékenység általánosságban konkrét munkavégzéshez kötődik. Ilyen egyéb kereső tevékenység például a vállalkozási, megbízási jogviszony alapján végzett munka, melyről a munkanélkülinek nyilatkoznia kell a nyilvántartásba vételekor.

Alkalmi munkavállalás a jelenleg hatályos jogszabályok alapján csak az alkalmi munkavállalói kis-könyv alapján jöhetne szóba, de ez a tevékenység jellegére egyáltalán nem illik.

A kérdésben felvetett munkavégzésre a következő jellemzők illenek:
- Egy konkrét feladat megoldásáról van szó és nem egy munkakörről.
- A feladat bár lehet rendszeres és folyamatos, de időbélileg, illetve mennyiségileg is behatárolható.
- A teljesítésben más személy is közreműködhet (családtag, ismerős, stb.).
- Nincs foglalkoztatási, illetve rendelkezésre állási kötelezettség.
- A megállapodás mellérendeltségi jellegű, nincs szigorú alá -fölé rendeltségi viszony.
- Nincs az egész munkafolyamatra kiterjedő ellenőrzés.
- A munkaidő nincs beosztva, a munka elvégzéséhez szükséges időt a feladat végrehajtója szabadon határozza meg.
- A feladat teljesítésének helye csak körzetileg van behatárolva.
- Csak a megállapodásban meghatározott eredmény létrehozása után (sikeres kiközvetítés) jár meghatározott díjazás. Ez történhet havi elszámolásban.
- A feladat ellátója általában a saját eszközeit veszi igénybe.
- A munkavégzési körülményeinek biztonságos megteremtése a feladat vállalójára hárul.

Mindezek alapján, véleményünk szerint ez a feladat leginkább megbízási jellegű jogviszonyt feltételez.

A polgári (megbízási) jogviszonyt létesítése több előnnyel is járhat:

- A jogviszony megszüntetése lényegesen egyszerűbb, nincs indoklási kötelezettség, felmondási tilalom, nincs felmondási idő és végkielégítés.
- A munkavállaló keresőképtelensége esetén nincs fizetési kötelezettség.
- A munkáltató anyagi felelőssége lényegesen kedvezőbb a Ptk. szerinti vétkességi felelősségi szabályok szerint.
- A munkabérre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni (minimálbér, rendkívüli munkavégzés).
- Munkaidőre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

Természetesen a megbízási jogviszonynak meg van az a hátránya, hogy a megbízó kevésbé tudja ellenőrzése alá vonni a munkavégző tevékenységét, mintha ez munkaviszony keretében történne.

Egyéni vállalkozónak adott megbízás keretében a díjfizetés számla ellenében történhet, míg a főállású megbízott részére az ellenérték a megbízási díjfizetés szabályai szerint kell megvalósuljon. Az utóbbi esetben, célszerű ezt havi elszámolásban rendezni. Az adó és járulék mértékek függenek az összeg nagyságától (meghaladja-e a minimálbér 30 %-át), amely a biztosítási jogviszony létrejöttének meghatározója, illetve attól, hogy a megbízott kíván-e költséget elszámolni a feladattal kapcsolatban, vagy csak az átalány jellegű tíz százalékkal kell számolni.

Konkrét számítások végezhetők az általunk kifejlesztett megbízási díj kalkulátorral. Az alábbi linkre klikkelve, vagy a böngészőbe bemásolva elérhető:

http://www.megbizas.cegiranytu.hu/


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. április 22., szerda

Nyugdíjas vezető tisztségviselő

Ügyvezető társam nyugdíjba ment. Vállalkozásunk társasági szerződése úgy lett módosítva, hogy ő megbízásos jogviszonyban ügyvezető igazgató (én pedig munkaviszonyban).
- Végezheti-e ezt a tevékenységet díjazás nélkül?
- Megbízásos jogviszony létesítéséhez szükséges-e valamiféle szerződés, megállapodás?

A nyugdíjas társas vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősülhet abban az esetben, ha a személyes közreműködése alapján kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelme keletkezik.

A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a társas vállalkozó pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulékot. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelem. A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.

A "kiegészítő tevékenységet folytató" definícióját a Tbj. törvényben találjuk meg:
Tbj. 4. §
e) Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A kérdés az, hogy a vezető tisztségviselői feladatok ellátása kiegészítő tevékenység folytatásának minősül-e?
A vezető tisztségviselő jogállását a a Gt.-ben találjuk:

91. §
(1) A társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében.
(2) Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés.
(3) A tagot személyes közreműködéséért - a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján - díjazás illetheti meg.

141. § (1) A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni.
(2) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
j) a 37. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

(37. §: díjazása megállapításának jogát a felügyelőbizottságra ruházhatja át)

A fentiek alapján megállapítható, hogy önmagában a vezető tisztségviselői feladtok ellátása, nem minősíthető személyes közreműködésnek.
Itt fontos megjegyezni, hogy ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.

Ami a díjazást illeti, láthatjuk, hogy az is csupán lehetőségként merül fel. Ezt a Ptk. megbízásokra vonatkozó szabálya is megerősíti:
478. § (1) A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta.

Összegezve a fenti megállapításokat kijelenthetjük, hogy a nyugdíjas ügyvezető végezheti tevékenységét díjazás nélkül, amennyiben közte és a társaság között ilyen megállapodás született. Ebben az esetben természetesen járulék fizetési kötelezettség sem merülhet fel.
Amennyiben a társasági szerződés tartalmaz utalást a díjazás nélküli megbízás tekintetében, úgy további írásbeli rögzítést erre vonatkozólag nem tartunk szükségesnek. Más kérdés, hogy egy ügyvezetői megbízás számos egyéb feltételt is tartalmazhat, amelyeket szükséges lehet írásban is rögzíteni.

Kapcsolódó termékeink:
Vezető tisztségviselő szerződés minta (munkaviszony/megbízási jogviszony)

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. február 9., hétfő

Megbízási díj és járulékok

Az lenne a kérdésem, hogy ha adott egy 36 órás munkaviszonnyal rendelkező, másik cégnél megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott, akinek mindössze 15.000,- Ft a megbízási díja (tehát kis összegű kifizetésről van szó) eddig nem kellett nyugdíj- és 4 % egészségbiztosítási járulékot vonni, most azonban egy bérszámfejtő program és ez a bérkalkulátor is számolja ezeket a járulékokat.

Néztem a jogszabályi változásokat, de sehol nem találtam arra vonatkozó utalást, itt változás lenne a korábbi évekhez képest.

Mindenek előtt azt kell eldönteni, hogy az adott kifizetés keletkeztet-e biztosítási jogviszonyt, vagy nem.
A kis összegű kifizetések után, ha a kifizetésben részesülő természetes személy a Tb szabályok szerint nem biztosított, akkor 11 százalék százalékos eho terheli.

A megbízás munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, amelynek esetében akkor keletkezik biztosítási és járulék fizetési kötelezettség, ha a foglalkoztatott havi díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát (kevesebb mint egy hónapos jogviszony esetében az említett összeghatárt harminccal kell osztani és az egy naptári napra jutó részt kell korlátként figyelembe venni).

Januári megbízásra a 2008 évi minimálbér a mérvadó, februártól kezdődően pedig a 2009 évre vonatkozó.

Bérkalkulátorunk csak a járulék alapot képező jövedelmekkel számol.

Véleményünk szerint a kérdéses eset nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, ezért a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok levonása fel sem merülhet.

Kapcsolódó termékeink:

Megbízási díj kalkulátor

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2008. március 9., vasárnap

Megbízási díj kalkulátor

Elszámolási vitába keveredtem szerződő partneremmel a megbízási szerződés , a minimálbér járulékai és szja-ja kapcsán. Mindkettőt az általatok készített programokkal számoltam ki, erre visszaküldte az Ő számításait. Mondanom sem kell, hogy nem nagyon hasonlítottak egymásra. Alapvető problémának látom, hogy a ti Megbízási díj tervezőtök nem vonja le az adóalapból a 29% Tb. járulékot, az szja-t is bontani kellene, stb....A partnerem viszont nem vonta le a 10% költséget, amivel a nem tételes költségelszámolásnál csökkenteni kell az adóalapot.

A 29 százalékos TB járulék a megbízási díjat terheli abban az esetben, ha ez a díj meghaladja a minimálbér 30 százalékát (biztosítási jogviszony). Az adóalap mértékét az dönti el, hogy a megbízott nyilatkozik-e arról, hogy tételes költségelszámolást kíván alkalmazni. Amennyiben nem, úgy 10 százalékos költséghányadot kell a számításnál figyelembe venni. Ha nyilatkozik, akkor ezt maximum a biztosítási díj 50 százalékáig teheti meg. Egy nem nyilatkozó esetében például egy 50 ezer forintos megbízási díj adóalapja 45 ezer forint.


Az adóalap egyben járulék alap is. A járulékot levonni a megbízási díj összegéből törvénytelen.

Az SZJA előleg mértékét a törvény határozta meg. Ne keverjük össze az adóbevallással, ahol a ténylegesen fizetendő adót kell megállapítani.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.