Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Közhasznú társaság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Közhasznú társaság. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. április 15., csütörtök

Kiemelten közhasznú nonprofit gazdasági társaság önkormányzattól kapott működési támogatása

A kiemelten közhasznú nonprofit gazdasági társaság csökkentheti-e a társasági adóalapján az önkormányzattól kapott működési támogatással?

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény meghatározza azokat a feltételeket, amelyek esetében a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság adómentességet élvez.

20. § (1) Nem kell az adót megfizetnie
e) a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak és a szociális szövetkezetnek a (6) bekezdésben foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.

(6) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazásában adóalap a 13/A. § szerint megállapított adóalap, csökkentve a 13/A. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott összeggel.

13/A. § (1) A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaság és a vízi társulat adóalapja az adózás előtti eredmény, csökkentve a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), i), j), m), n), o), p), r), t), u), v) és y) pontjaiban és a 7. § (3), (10) és (18)-(20) bekezdésében foglaltakkal, növelve a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), o), p), r) és v) pontjaiban, valamint a 8. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakkal, továbbá az előzőeket figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.


Ilyenkor fájul meg a jogalkalmazó feje, ha eddig ezt megúszta!
Sorba véve az adóalap csökkentési lehetőségeket megállapíthatjuk, hogy az  önkormányzattól kapott támogatás egyik pontban sem szerepel. Ez azt jelenti, hogy „normál menetben” a kérdéses támogatás nem adóalap csökkentő tétel.

De nézzük meg, hogy melyek azok a kedvezményezett tevékenységek amelyek esetében nem kell adót fizetni!

A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a közhasznú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel - helyi önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel - folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik;

2. az 1. pont szerinti tevékenységhez kapott támogatás, juttatás;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.


A fenti szabályból látszik, hogy az önkormányzat által nyújtott olyan támogatás, amely a kedvezményezett tevékenységgel összefüggésben történik szintén ebbe a kategóriába értendő.
Ennek pedig további következménye, hogy az ezzel összefüggésben elszámolt bevétel növeli a kedvezményezett bevétel nagyságát, ezen keresztül pedig az összes bevételeken belül azt az arányt, amely adómentességet élvez a fizetendő adó tekintetében.

Ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy növelni kell az adózás előtti eredményt a nem a vállalkozási tevékenységhez kapott támogatás, juttatás teljes összegével, ha a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. július 2., csütörtök

Közhasznú nonprofit kft könyvvizsgálata

Szeretném megkérdezni, hogy a közhasznú kht, ha átalakult közhasznú nonprofit kft-vé, a közhasznúsága miatt kötelező e
még a könyvvizsgáló választása. Nem találtam sehol, hogy a Polgári Törvénykönyv ez irányban módosult volna.

A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) 4. §(5) bekezdése kimondja, hogy „külön törvény határozza meg, hogy a nonprofit gazdasági társaság milyen előfeltételek fennállása esetén minősül közhasznú szervezetnek, és ehhez milyen követelményeket kell teljesítenie. A közhasznú tevékenységet a társasági szerződésben (alapszabályban, alapító okiratban) meg kell határozni. A közhasznú szervezeti minőséget - a társaság alapításakor vagy később - kérelemre a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: cégbíróság) állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti".

A Gt-ben említett jogszabály az 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről. Ez a törvény nem tartalmaz előírást a kötelező könyvvizsgálatra vonatkozóan.

A 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet, amely „a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól” szól, 2009. július 1-től törölte a rendelet hatálya alá tartozó szervezetekből a közhasznú társaságokat.

Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) ugyanezen időpontól már szintén nem tartalmaz szabályokat a közhasznú társaságokat illetően.

A fentiekből az következik, hogy a nonprofit gazdasági társaságokra könyvvizsgálat tekintetében a Gt-ben, illetve a számviteli törvényben meghatározott szabályok az irányadók. Ez pedig azt jelenti, hogy egy nonprofit Kft könyvvizsgálati kötelezettségét, függetlenül attól, hogy közhasznú-e, vagy sem, a száz milliós nettó árbevételi értékhatár, illetve az 50 fő létszám dönti el.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. április 7., kedd

Közhasznú társaság aktivált saját teljesítménye

Közhasznú társaság az Szt. szerinti beszámoló mellett köteles elkészíteni a 224/2000 (XII. ...) Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerinti eredmény-kimutatást. Ennek az eredmény-kimutatásnak nincs "AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNY" sora. A Kht. a 2000. évi C. tv. vonatkozó előírása szerint a beszámoló fordulónapján a befejezetlen szolgáltatás értékét mint befejezetlen termelést készletre kell, hogy vegye az 581. főkönyvi számlával szemben. Előfordul, hogy a Kht. a közhasznú tevékenysége keretében szellemi terméket hoz létre, amit nem idegeníthet el, ezért szellemi termékként az 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke főkönyvi számlával szemben kell az immateriális javak között állományba vennie. A közhasznú eredmény-kimutatásban hogyan kell a fentiekben bemutatott hozamokat bemutatni. Az Szt. szerinti eredmény-kimutatás adózás előtti eredmény és a közhasznú eredmény-kimutatás szerinti adózás előtti eredmény azonos érték kell, hogy legyen? Különbözőség esetében hogyan kell a társasági adó alapját megállapítani?


A közhasznú társaságot a számviteli törvény az egyéb szervezetek közzé sorolja.
(2000. évi C. törvény a számvitelről 3. § (1) 4. egyéb szervezet:g) a közhasznú társaság)
Továbbá az említett törvény 6. § (2) előírja, hogy az egyéb szervezet beszámolási kötelezettségének, beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a vonatkozó külön jogszabály és e törvény alapján kormányrendelet szabályozza.
Az erre vonatkozó kormányrendelet: 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól.

A rendelet egyéb szervezetek közül a közhasznú besorolással nem rendelkező közhasznú társaságnak, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású közhasznú társaságnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a számviteli törvény vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal, hogy a közhasznú besorolással nem rendelkező közhasznú társaságnak a eredménykimutatás elkészítése során olyan nyilvántartást kell biztosítania, amelyből a közhasznú eredménylevezetésben/eredménykimutatásban előírt adatok is megállapíthatók, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású közhasznú társaságnak a számviteli törvényben előírt beszámoló elkészítésével egyidejűleg a rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelező elkészítenie.

A rendelet 4. számú melléklete az egyszerűsített éves beszámoló, illetve a közhasznú egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagolását mutatja be a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetnél, illetve közhasznú egyéb szervezetnél.
A saját tőke résznél látszik, hogy a tárgyévi eredmény két részből tevődik össze: az alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből), illetve a vállalkozási tevékenységből képződött eredmény.

Az eredmény levezetését a törvényalkotók a 6. számú mellékletben elég sajátos módon oldották meg. Az "A" összesítő sor 5 pontban részletezi az alaptevékenységből származó bevételt, míg a "B" összesítő sor részletezés nélkül hozza a vállalkozási tevékenység bevételét. A bevételek logikájából kiindulva gondolhatnánk, hogy ugyanez igaz lesz a ráfordításokra is. Ez azonban nincs így. A vállalkozási tevékenység ráfordításai ("E") már részletes alábontásban szerepelnek.

A vállalkozási tevékenység bevétele mögött a számviteli törvényben meghatározott bevétel kategóriák (Értékesítés nettó árbevétele; Aktivált saját teljesítmények értéke; Egyéb bevételek; Pénzügyi műveletek bevételei; Rendkívüli bevételek) mind összesítve kell szerepeljenek.

Ebből kiindulva feltételezhetjük, hogy a "Közhasznú tevékenységből származó bevétel" sor tartalmazhat akár aktivált saját teljesítményt is. Természetesen ez azt jelenti, hogy a szervezet külön főkönyvi számlán tartja nyilván a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos befejezetlen termelést, illetve saját előállítású eszközök aktivált értékét és másik számlán az alaptevékenységgel kapcsolatos hasonló kategóriákat.

Egy másik megoldás lehet a kérdésben szereplő, alaptevékenységhez kötődő "befejezetlen szolgáltatásnak" a szállítóval szembeni közvetlen elhatárolása egészen addig, amíg az ily módon keletkező közhasznú bevétel is realizálódik.
A közhasznú tevékenységhez kötődő szellemi terméket úgyszintén lehetne a közvetlen költségeivel szemben aktiválni az immateriális javak között.

Bármelyik megoldást is alkalmaznánk, nem érinti a társasági adó fizetési kötelezettséget, hiszen adózás előtti eredmény csak a vállalkozási tevékenységből keletkezik, annak lesz adója és ezt követően adózott eredménye. Mellette pedig, - ahogyan a kormányrendelet 6. számú mellékletéből is kitűnik, - ott lesz a közhasznú tevékenység eredménye (az adózás előtti eredmény itt nem értelmezhető), mint az alaptevékenységből származó bevételek és ráfordítások különbsége.

1. A vállalkozási tevékenység bevételét mi részleteztük, a kormányrendelet vázlatán nem szerepel.
2. A vállalkozási tevékenység ráfordításai már a számviteli törvény szerint részletezettek
3. A közhasznú tevékenységből származó bevétel akár aktivált saját teljesítményt is tartalmazhat.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.