Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Készpénzfizetés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Készpénzfizetés. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. július 4., csütörtök

Osztalék kifizetés készpénzben

A növekvő tranzakciós banki költségek miatt egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy előnyösebb megoldás-e készpénzben kifizetni az osztalékot (természetesen, ha egyáltalán van) és nem ütközik-e ez bele valamilyen készpénzzel kapcsolatos korlátba, vagy szigorításba.

Kimazsoláztuk az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényből azokat a rendelkezéseket, amelyek témánkat érinthetik:

17. §
(9) A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie
a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,
b) egyéb esetben a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.

38. §
(3) A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni.

(3a) Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.

A 17. § több okból sem érintheti az osztalék kifizetését. Az osztalékot kapó személy ugyanis nem vevőként, illetve nem szolgáltatást igénybe vevőjeként részesül a juttatásban. Egyébként is a magánszemélyek kivételek a szabály alól. Tehát bejelentési kötelezettséggel nem jár egy ilyen kifizetés.

A 38. § (3a) azért nem érinti az osztalék fizetést, mert aki kapja az nem pénzforgalmi számla nyitására kötelezett személy. Ezen túl pedig az osztalék fizetés nem adóköteles tevékenység keretében (nem termékértékesítés, illetve nem szolgáltatás nyújtás) és nem  szerződés alapján történik. Ennek alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy az 1,5 millió forintos korlát nem vonatkozhat a kifizetésre.

Végül azt a kérdést kell megvizsgálnunk, hogy a vállalkozás egyáltalán tarthat-e a pénztárában adott esetben több millió forintot?

A "a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani" követelmény [38. § (3)] akkor teljesülhet, ha a számviteli politikában a vállalkozó úgy határozza meg a készpénzben tartható összeg nagyságát, hogy ennek mértéke az osztalék fizetésre is fedezetet nyújtson.
"A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a ... napi készpénz záró állomány maximális mértékéről". [2000. évi C. törvény a számvitelről, 14. § (8)]

Mindez persze csak akkor jöhet opcióként szóba, ha olyan jellegű tevékenységről van szó, amelynek eredményeképpen van elegendő készpénzes bevétel. A bankból ilyen célra nem érdemes pénzt kivenni, mert azt ugyanúgy terheli a tranzakciós költség.

Kapcsolódó termékeink:
Pénzkezelési szabályzat minta

Szabályzat komplex csomag 

Osztalék kalkulátor (ingyenes)

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.