Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Illetékfizetési kötelezettség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Illetékfizetési kötelezettség. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. február 13., csütörtök

Ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházása

Két külföldi illetőségű magánszemély (eladók) értékesítik egy ugyancsak külföldi cégben (a továbbiakban: anyavállalat) meglévő 50-50 százalékos vagyoni betétjüket (üzletrészüket) egy hasonlóan külföldi illetőségű társaságnak (a továbbiakban: vagyonszerző).

Az ügylet eredményeképpen a vagyonszerző száz százalékos tulajdonjogot szerez az anyavállalatban, illetve ezen keresztül, többek között, egy magyarországi székhellyel bíró ingatlanvagyonnal rendelkező leányvállalatban. Vagyis közvetett módon a vagyonszerző a magyarországi ingatlanok tulajdonosává válik.

Az Illeték törvény területi és személyi hatályáról szóló fejezetében utalást találunk a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjére vonatkozóan a 2. § (2) és (3) bekezdésében.
(2) Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket az ingó, a vagyoni értékű jog, a belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.”
„(3) Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében – a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje kivételével – e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.”.

Az hogy a (3) bekezdésbe miért került a belföldi ingatlanvagyon az "Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog" csoporton belüli kivételhez, arra nem tudunk ésszerű magyarázatot, de mindenesetre e szakasz az ilyen ügyleteket kivonja a kizárólag belföldön történő megszerzés fogalomköréből és ezt az értelmezést a NAV 19. számú információs füzetében olvasható megjegyzés is alátámasztja.
A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése esetén az Itv. szabályait kell alkalmazni az átadás helyétől függetlenül”. [NAV – 19. információs füzetek]
Vagyis az Itv. alapján a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje esetében a törvény hatálya a külföldön történt vagyoni betét átruházására is kiterjed.

Vélelmezzük az utolsó ismert beszámoló alapján, hogy a leányvállalat ingatlannal rendelkező társaságnak minősül.
belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék,” [Itv. 102. § (1), o)]

Ezután megállapítjuk, hogy az anyavállalat is osztozik a leányvállalat minősítésében.
vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos – közvetett, vagy közvetlen – részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék”. [Itv. 102. § (1), o)]

Ugyanakkor, - komoly agytornára felkészülve, - azt is vélelmeznünk kell, hogy a szóban forgó ingatlanvagyon belterületbe vont ingatlannak minősül-e, vagy sem.
belterületbe vont ingatlan: az olyan ingatlan, amelyet a tulajdonosa, vagyoni értékű jogának jogosítottja tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának – ajándékozás útján szerzett ingatlan esetén a megajándékozó (több, egymást követő ajándékozás esetén valamennyi megajándékozó), a 26. § (1) bekezdés g), h), q), t) pontja szerinti ügylet keretében szerzett ingatlan esetén a jogelőd [több, 26. § (1) bekezdés g), h), q) pontja szerinti ügylet esetén valamennyi jogelőd], vagy a kapcsolt vállalkozás [több, 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti ügylet esetén valamennyi kapcsolt vállalkozás] tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának – fennállása ideje alatt, de az ingatlan átruházását megelőző 10 éven belül minősítettek belterületté, ide nem értve azt az ingatlant, amelyet az átruházó fél általi megszerzést követő 6. évben vagy azt követően minősítettek belterületté, vagy az átruházó öröklés útján szerzett meg;”. [Itv. 102. § (1a), a)]

Amennyiben sikerült eldönteni (őszinte részvétem!), akkor azt is tudhatjuk, hogy a közvetett tulajdonos anyavállalat is osztozik e minősítésben.
belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság: az olyan gazdálkodó szervezet, amely belterületbe vont ingatlan – közvetett vagy közvetlen – tulajdonosa.” [Itv. 102. § (1a), b)]

Miért is annyira fontos ez? Hát annál az "egyszerű" oknál fogva, hogy a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság esetében nem ugyanaz az illeték fizetésére kötelezett, mint a "szimpla" ingatlannal rendelkezőnek minősített társaság esetében.

A belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság esetében az értékesítő az illeték fizetésére kötelezett.
"27. § (4) A 18. § (1a) bekezdése szerinti esetekben a visszterhes vagyonátruházási illetéket az átruházó fél köteles megfizetni.".

"18. § (1a) A visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik
a) a belterületbe vont ingatlan,
b) a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének
visszterhes átruházása.".

A "szimpla" ingatlannal rendelkezőnek minősített társaság esetében a vagyonszerző az illeték fizetésére kötelezett.
A 18. § (2) bekezdésének h) pontján alapuló illetékkötelezettség esetén a 18. § (4) bekezdésének a)–c) pontjaiban felsorolt személyek kötelesek az illetéket megfizetni a 19. § (5) bekezdése szerint a tulajdonukban lévő vagyoni betét alapján számított illetékalap után.”. [Itv. 27. § (2)]

Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:
h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.” . [Itv. 18. § (2), h)]

Ezek után már "gyerekjáték" megállapítani, hogy ki is a "18. § (4) bekezdésének a)–c) pontjaiban felsorolt személyek"  közül az illeték fizetésére kötelezett.
A (2) bekezdés h) pontjában foglalt vagyonszerzés után akkor kell az illetéket megfizetni, ha
a) a vagyonszerző, illetve – magánszemély vagyonszerző esetén – annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője,
b) az a) pontban felsoroltak – önálló vagy együttes – többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, 
Az a) pontban említett "vagyonszerző" bizonyára nem magánszemély, az utána következő "illetve magánszemély ..." szövegrész alapján. De akkor a b) pontban a "vagyonszerző - többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet"? Ő kicsoda? - a szerk. megjegyzése.
c) az a) és b) pontban felsoroltakkal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy,
tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.” . [Itv. 18. § (4)]

És még egy kis hab a tortára. A Tao törvény és az Itv. fogalommeghatározása teljesen eltérő az ingatlannal rendelkező társaság tekintetében és egyáltalán nem biztos, hogy ami illetékköteles, az egyben nyereségadó köteles is. Sőt maga az mérleg szerinti összes eszközállományból a 75 százalékos ingatlan arány is mást mutat, ha az Itv. szerinti korrekciós tételekkel számolunk, ami a Tao törvényben nem jön számításba. Így aztán lehet egy társaság ingatlannal rendelkező is, meg nem is.

Apropó! Kíváncsiságból kerestük az Art. által előírt szabály alapján az ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózókat a NAV honlapján, de mi nem találtuk. Biztosan jól el van rejtve. Vagy lehet hogy nem is léteznek ilyen társaságok?
"266. § [Egyéb közzétételek]
Az állami adó- és vámhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi
n) minden év szeptember harmincadikáig a megelőző naptári évben, a Tao tv. szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók nevét, székhelyét, adószámát."


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2011. február 21., hétfő

Vállalkozásból kivont vagyon

Egyéni vállalkozó 2000 évben üdülőt vásárolt bruttó 4,6 M Ft ellenértékért, amely jelenleg fizető vendégházként üzemel és 50 M Ft -ot ér.
Úgy döntött, hogy elajándékozná a gyermekének a haszonélvezeti jog fenntartása mellett.
Ingatlanjogi értelemben nincs semmi probléma, mert egyéni vállalkozónak kizárólag magánszemélyként van ingatlantulajdona.
Vásárláskor azonban az áfát visszaigényelte. Azóta egyéni vállalkozóként amortizációs és egyéb költségeket számol el rá.
A könyvelő azt mondta, hogy a vállalkozásból a jelenkori értéken tudja csak kivenni, ez után kell az áfát megfizetnie, és utána úgy ajándékozza el, ahogy akarja.
A kérdés az, hogy van-e más lehetőség? Van olyan vélemény is, hogy a gyermek folytathatná a vállalkozási tevékenységet és akkor adómentesen átvehetné az ingatlant is. Ennek az az akadálya, hogy az egyéni vállalkozási tevékenység ennél szerte ágazóbb és nem áll szándékában a többit megszüntetni.
Átadható-e adómentesen a vállalkozás egy része? Vagy ez a vállalkozás átadás kizárólag mezőgazdasági tevékenység esetén lehetséges?
Mindenki mást mond, és erre az ajándékozási szerződésre nagyon ráfizethet, ha tényleg a jelenkori forgalmi érték számít és nem a könyv szerinti.
Van-e egyáltalán megoldás? Mik a szabályok a vállalkozásból történő ingatlan-kivonásra, vagy elajándékozásra?

Ajándékozás egyenesági rokonnak

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján az örökhagyó és az ajándékozó egyenes ági rokona (leszármazottai, felmenői) által megszerzett örökrész, illetve ajándék mentes – annak értékétől függetlenül – az illeték alól.
16. § (1) Mentes az öröklési illeték alól:
i) az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész.
17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:
p) az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék;

Egyenesági rokonnak tekinthető: a gyermek, a szülő, a háztartásban eltartott szülő nélküli unoka, valamint az unoka.
A törvényalkotó az egyenes ági rokonok közül csak a vérrokonok szerzését mentesítette az illeték alól, így a mostoha és nevelt gyermek, valamint a mostoha és nevelőszülő az I. csoportban maradt.Az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat szintén mentességet élvez, mert egyenes ági rokoni kapcsolatnak minősül.
Az egyenes ági rokonok közötti öröklést és ajándékozást a mentesség tényétől függetlenül ezután is be kell jelenteni az állami adóhatósághoz az Itv. 89-91. §-ai alapján.

Az APEH honlapján olvashatjuk a következő kérdésre adott választ: Ha a szülő örökbefogadott gyermekének ajándékozza a tulajdonában álló ingatlant úgy, hogy azon fenntartja magának a haszonélvezeti jogot, keletkezik-e a szülőnek vagy a gyermeknek illetékfizetési kötelezettsége?

Az ajándékozási illetéknek nem tárgya az a jogügylet, amelynek során az ajándékozó maga javára tartja fenn az elajándékozott ingatlanon haszonélvezeti jogát, ezért ajándékozási illetékfizetési kötelezettség ebben az esetben nem merül fel. 2010. augusztus 16-tól mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék. Így az örökbefogadott gyermeknek sem kell az ajándékba kapott ingatlan után ajándékozási illetéket fizetnie.

Az egyéni vállalkozó bevételeinek elszámolása


1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
10. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az egyéni vállalkozó bevételeinek elszámolásáról

A vállalkozói adóalap megállapításához bevételként a X. fejezet rendelkezésein túlmenően az e mellékletben meghatározottakat kell figyelembe venni.

I. Jellemzően előforduló bevételek
Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben

2. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz - ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is -, nem anyagi javak, anyag, félkész termék (a továbbiakban együtt: vagyontárgy) értékesítésekor kapott ellenérték, illetőleg a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, előállítási költségét az egyéni vállalkozó bármelyik évben költségei között elszámolta, vagy értékcsökkenési leírást számolt el, azzal, hogy ha olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzleti célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében a XI. fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia;

XI. Fejezet

A VAGYONÁTRUHÁZÁS
Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem

62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

(4) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(2) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e § alkalmazásában: számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -,
a) a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
b) a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
c) a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
d) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
e) a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
f) a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
g) a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
i) a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
j) a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.

Az SZJA szabályokból következik, hogy a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz kivonása a vállalkozásból, amennyiben a kapott ellenérték kisebb, mint a piaci érték, úgy azt az elidegenítés évében bevételként kell figyelembe venni.

Önmagában a vagyoni érték "eltüntetése" veszélyt és kérdést is jelenthet a vállalkozói vagyon kivonása tekintetében.
Ahogyan a törvényből is kiolvasható, az egyéni vállalkozás bevételeit növeli: a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítésekor kapott ellenérték, illetőleg a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, előállítási költségét az egyéni vállalkozó bármelyik évben költségei között elszámolta, vagy értékcsökkenési leírást számolt el. Ha nem kizárólag üzemi célt szolgáló eszközről van szó, akkor a figyelembe veendő kivont érték nem változik, csak a jövedelem megállapításának módja.

Természetesen itt lehet vitatkozni azon, hogy ez nem értékesítés, nincs ellenérték, tehát nehezen értelmezhető az, hogy az ellenérték alacsonyabb, mint a piaci érték, de hát a nulla ellenértéknél biztosan magasabb!

Tehát a mi jogi jogérzetünkkel az nem fér össze, hogy ki lehessen venni büntetlenül egy vagyontárgyat a vállalkozásból, amellyel kapcsolatban költségeket számoltunk el, csökkentve ezáltal a fizetendő vállalkozói nyereségadót. Az ellenérték kifizetésével megterheltük a vállalkozói bankszámlát, vagy a pénztárt. Az ingatlan értéke sem nőtt csak úgy magától! Feltételezzük, hogy költöttek rá. Ha az elidegenítéskor mindezt helyreállítjuk azzal, hogy megnöveljük a bevételeket a kivont vagyontárgy értékével, akkor ez a tétel nem sérül.

A termék értékesítés fogalma az Áfa törvényben

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
Termék értékesítése
11. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

A fenti szabályból következik, hogy a szóban forgó ingatlan elajándékozása áfa fizetési kötelezettséggel jár.  Ami az adó alapját illeti, amennyiben nincs pénzben kifejezett ellenérték, úgy arra a törvény a következő szabályt fogalmazza meg:

66. §
(2) Az adó alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani.
 Véleményünk szerint nincs esély arra, hogy az áfa alapját a könyvszerinti érték szerint lehessen megállapítani.

Megoldás-e az átalakulás?

A korábban hatályos általános átalakulási szabályokra vonatkozó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség 2010. január 1-től megváltozott. Ettől az időponttól kezdődően az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) és h) pontja alapján már csak a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23/a. pontjában foglalt kedvezményezett átalakulásnak és a 4. § 23/c. pontjában foglalt kedvezményezett részesedéscserének megfelelő átalakulás mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

Mivel sem az egyéni vállalkozó egyéni céggé, sem az egyéni cég gazdasági társasággá történő átalakulása nem felel meg a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23/a. pontjában foglalt kedvezményezett átalakulásnak, ezért az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) pontja nem alkalmazható. Illetékfizetési kötelezettség megállapítható.
Amennyiben olyan társaságban történik a vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése, amely belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezik, akkor a szerzés a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség hatálya alá tartozik.

Tehát az átalakulás folyamatában az Áfa fizetés elkerülhető lenne, de bejön helyette a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség. Ezen kívül bonyolíthatja a helyzetet az egyéni vállalkozás megszűnésének évében az adóalap korrekciók miatt előálló adófizetési kötelezettség. Egyébként is az átalakulás nem egy olcsó játék.

Az egyéni kisvállalkozói vagyon öröklési és ajándékozási illetékkedvezménye
Az egyéni vállalkozó a kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonát  ajándékozás útján átadhatja egy másik vállalkozásnak  és illeték kedvezményben részesülhet a megajándékozott, bizonyos feltételek teljesülése mellett.

A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a vagyonszerző - öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől, ajándékozás esetén az ajándék elfogadásától számított - 30 napon belül
a) a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy
b) a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja,
és a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig a vállalkozási tevékenységet nem szünteti meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét nem idegeníti el vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát nem csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény akkor vehető igénybe, hab) ajándékozás esetén az ajándékozó a kisvállalkozói tevékenység megszüntetéséről, a magánszemély megajándékozott az (1) bekezdés szerinti feltételek vállalásáról a vagyonszerzés bejelentéséig nyilatkozatot tesz az állami adóhatóságnál.
A kérdező szempontjából a téma nem lehet érdekes, hiszen a gyermeke részére történő ajándékozás eleve illeték mentes, tehát nem vonzó szempont az illeték kedvezmény. Az ügylet csak akkor bonyolítható le érvényesen, ha az ajándékozó a megszűnéséről nyilatkozik. Az Áfa törvényben sem látunk mentesítő kivételt erre az esetre. De várjuk az ezzel kapcsolatos ellenvéleményeket is!

Végezetül még halkan hozzátesszük, hogy egy jelentős vagyongyarapodást összehozó vállalkozó talán meg kellene tudja oldani, hogy megfizesse azt az adót, amely egy ingatlannak a vállalkozásából történő kivonásával jár.


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2011. február 12., szombat

Tagi kölcsön elengedése az illeték - és a számviteli törvény tükrében

Egy társaság magánszemély tagja  elengedi az általa nyújtott kölcsönt. Ismereteim szerint a társaságnak ezen összeg után 4% illetéket kell fizetnie, vagy rosszul tudom? Be kell-e ezt valamilyen nyomtatványon az APEH részére jelenteni?

 Ami a társaságot illeti, nála az igénybe vett tagi kölcsön a tulajdonossal szembeni kötelezettségként van nyilvántartva. Amennyiben ezt a kölcsön nyújtója elengedi, úgy a társaságnál a kötelezettség kivezetésre kerül a rendkívüli bevételekkel szemben (a korábban kapott pénzeszköz, most bevételként realizálódik). A megszűnő kötelezettség vagyongyarapodást eredményez a társaságnál, amely az adózott eredmény ágon kerül majd be az eredménytartalékba. Ezt a hatást mindenképpen csökkenti a fizetendő társasági adó és illeték.

2000. évi C. törvény a számvitelről
86. §
(3) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:
h) a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik;
(4) A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni:
a) az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik;


78. §
(4) Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget (a kamat kivételével), biztosítási díjat, továbbá a saját előállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett, a szerződésben meghatározott (számított), a bevallott összegben kell kimutatni.

 Tehát az elengedett kötelezettség rendkívüli bevétel és pénztartozásról lévén szó, nem kapcsolódik "beszerzett eszközhöz", ezért nem merül fel az elhatárolás kérdése.
Maga az illeték pedig egyéb szolgáltatásnak minősülő költségként számolható el.

Kérdés, hogy a szóban forgó vagyongyarapodás jár-e illetékfizetési kötelezettséggel?  Az illetéktörvényből az alábbi  szabályokat érdemes kiemelni:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

A törvény területi és személyi hatálya

2. §
(4) Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.

Az ajándékozási illeték tárgya
11. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya:

a) ingatlan ajándékozása,
b) ingó ajándékozása,
c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást a 17. § (1) bekezdésének c), k), l) és m) pontja alá eső ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. § (3)-(4) bekezdése az irányadó.
(3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák.

Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke

12. § (1) Az öröklési és az ajándékozási illeték összegét - az egy-egy örökösnek, hagyományosnak jutott örökség, illetőleg megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével - a következő táblázatokban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:

b) Ajándékozás esetén (ha nem rokoni kapcsolatról van szó):

Az illeték általános mértéke
18 millió forintig 21%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 30%
35 millió forint feletti rész után 40%

17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:

n) a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak a számvitelről szóló törvény szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is - útján történő megszerzése;

Az ajándék és a visszterhes vagyonszerzés bejelentése

91. § (1) Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy hiányosan teljesíti, e törvény 82. §-ában említett mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető.
(2) A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlannyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek - a 76. §-ban említett eset kivételével(Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illeték) - közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az ilyen másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti.
(3) Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni.
(4) A 18. § (2) bekezdés h) pontja szerinti vagyonszerzést csak a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén kell bejelenteni annak, akinek vagyonszerzésével a feltétel teljesült. Az illetékkiszabásra történő bejelentéssel egyidejűleg a vagyonszerző közli a 18. § (4) bekezdésének a)-c) pontjaiban felsorolt személyek közül azoknak az azonosító adatait (név, adóazonosító jel vagy adószám), melyek a vagyonszerzéssel érintett társaságban további vagyoni betétekkel rendelkeznek.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség jogszabály szerint illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik.


Értelmező rendelkezések

102. § (1) E törvény alkalmazásában
c) ingó: a fizetőeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog;
d) vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat -, továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység működtetési joga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés;

 Következtetések:
 Ha a magánszemély követelésének térítésmentes elengedése miatt bekövetkezett vagyongyarapodásban belföldi szervezet részesül, akkor az illetékfizetési kötelezettség területi és személyi feltételei fennállnak.
Az illeték törvény szerint a követelés - ingyenes vagyonszerzés esetén -, vagyoni értékű jogként definiálható.
A tagi kölcsön elengedése a társaságnál, a számviteli törvény szerinti elszámolást figyelembe véve, vagyonnövekedést eredményez.
Amennyiben a tagi kölcsönt nyújtó tulajdonos e jogról ellenszolgáltatás nélkül lemond, úgy ez a társaságnál ajándékozási illeték fizetési kötelezettséget von maga után.
Ajándékozás esetén (ha nem rokoni kapcsolatról van szó) az illeték általános mértéke 18 millió forintig 21%, illetve e felett a törvényben leírt módon növekszik.
A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlannyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni.
A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az ilyen másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti.
Mentes az ajándékozási illeték fizetési kötelezettség alól ha az ügylet gazdálkodó szervezetek között bonyolódik. Ebből következően a magánszemély tag által nyújtott kölcsönre ez nem vonatkozik.

 A fentiek alapján javasolt megoldás, hogy a társaság a tag részére - bankszámlán keresztül - fizesse vissza a kapott kölcsönt, majd társasági szerződését módosítva emeljen jegyzett tőkét.
Az ügylet lebonyolítása ügyvédi közreműködést igényel.

45. § (1) A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke:
a) nyilvánosan működő részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság esetében 600 000 forint,
b) zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetében 100 000 forint,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó egyéb jogi személy esetén 100 000 forint,
d) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 50 000 forint,
(5) A cég vagyonában bekövetkezett változás bejelentése iránti eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott illeték 40%-át kell megfizetni. Ez az illeték magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.

Kapcsolódó termékeink:
Tagi kölcsön szerződés minta
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. október 20., szerda

A 90%-os KFT tag megválna az üzletrészétől

 Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni:
- tagi kiválás esetén 90% tulajdonrésszel a cég vagyonában lévő ingatlant megkaphatja-e
- az ingatlan becsült értéke 5 millió Ft
-az ingatlan garázs illetve üzlet helység
- könyv szerinti értéke 468 ezer Ft
- van- e áfa fizetési kötelezettsége a cégnek az ingatlan után kiváláskor
- milyen járulékos költségei vannak a kiválásnak
- kell-e tőke leszállítást végrehajtani ez ügylet kapcsán
- saját tőke      3.300 ezer Ft
- jegyzett tőke 3 millió Ft
-merülhet-e fel bármely költség az ügylettel kapcsolatban
- lehet-e a becsült értéknél kevesebbért odaadni kiváláskor a tagnak
- az ingatlan 1991-ben került a cég birtokába.



Előre bocsájtjuk, hogy a kérdést változtatás nélkül közöljük!
A Kft tagja nem tud kiválni. A tagoknak üzletrészük van, amely forgalom képes és azt értékesíthetik.
Megveheti a másik tulajdonos, maga a Kft, vagy egy külső személy (ebben a sorrendben).
A 90%-os tulajdonos üzletrészének könyv szerinti értéke 2 970 E Ft.
Amennyiben a Kft veszi meg, mint saját üzletrészt, úgy fizethet érte a cég tulajdonában álló ingatlannal. Ez azonban két különböző ügylet, amelyet teljesítéskor értékegyeztetéssel kompenzálni lehet.
Vagyis a Kft nem fizeti ki a 2 970 E Ft összeget, a 90%-os tulajdonos pedig nem fizeti ki a számára értékesített ingatlant. Azaz, ha az 5 milliót ér, akkor még neki kell a cég részére kifizetnie a különbözetet (2 030 E Ft).
Ha nem téríti meg a különbséget, akkor olyan vagyon gyarapodásban részesül, amelynek személyi jövedelemadó vonzata van. Egyébként is van SZJA vonzata a 3 millió forint jegyzett tőke 90%-át meghaladó résznek.
A társaság szempontjából az ingatlanból származó, a nyilvántartási értéket meghaladó bevétel növelni fogja az adóalapot. A piaci ár alatt történő értékesítést az adóhatóság egy esetleges vizsgálatnál adóelkerülésnek is értékelheti. Minden esetre az biztos, hogy mi nem tudjuk arra biztatni a kérdés feltevőjét, hogy nyugodtan értékesítsék az ingatlant a piaci érték alatt!
Amennyiben a saját üzletrész megvásárlása nem térül legalább meg az ingatlan értékesítés kapcsán, úgy bizony a tőkevesztéssel is számolni kell.
Az ingatlan tulajdonos váltása mindenképpen visszterhes vagyonátruházást jelent, amely illeték kötelezettséggel jár. Ekkor a piaci ár megállapítására is  sort kerít az eljáró hatóság.
A társaság által megvásárolt saját üzletrész sorsáról már írtunk egyszer:

Az Áfa szabályok a következők:

Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel
86. § (1) Mentes az adó alól:
j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek
ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy
jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év;


Ez természetesen csak abban az esetben igaz, ha az adóalany nem választotta a 88. § szerinti adókötelessé tételt.

Merülhet-e föl "bármely költség" az ügylettel kapcsolatban? Bizony merülhet. A mi tanácsadói díjunk önkéntes alapon működik, de a többiről korántsem lehet ugyanezt elmondani! Az ingatlan értékesítés kizárólag ügyvédi közreműködéssel történhet. A földhivatali, a cégjogi eljárás úgyszintén.


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. február 4., csütörtök

Ingatlan vagyonnal rendelkező társaság

Elég gyakori eset, amikor egy cégtulajdonos úgy kívánja értékesíteni a társaságban meglévő ingatlan vagyonát, hogy nem magát az ingatlant, hanem üzletrészt ad el. Az ilyen tranzakció előkészítésének első lépése egy átalakulás, amelynek során a vállalkozásból kiválás útján létre jön egy újabb – az ingatlant is magával vivő - cég is.

Ennek a megoldásnak az volt az egyik legnagyobb előnye, hogy az értékesítendő ingatlanos cég üzletrésze után a vevőnek nem kellett illetéket fizetnie.

A törvényalkotók 2010-re bezárták ezt a lehetőséget. Az illetéktörvényt úgy módosították, hogy az illetékmentesen megvásárolható üzletrészek esetében kivételt jelent az, amikor a vállalkozás tulajdonában közvetlenül, vagy közvetve (a tulajdonában álló további cégeken keresztül) ingatlan áll. Az illetéket nem az üzletrész érték, hanem a cég tulajdonjogával együtt átruházott ingatlan piaci értéke határozza meg.

Több tulajdont szerző személy esetében mindegyik a megszerzett üzletrész arányában kell illetéket fizessen az ingatlan piaci értéke után. Az illetékfizetési kötelezettség akkor áll be, ha megszerzett vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.

Bár ily módon veszített előnyéből ez a megoldás, összességében úgy gondoljuk, hogy továbbra is kedvezőbb adózási feltételeket lehet elérni vele, mint a cégből történő közvetlen értékesítéssel.


1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK
18. §
(2) Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:
h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.
4) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt vagyonszerzés után akkor kell az illetéket megfizetni, ha
a) a vagyonszerző, illetve - magánszemély vagyonszerző esetén - annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője,
b) az a) pontban felsoroltak - önálló vagy együttes - többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,
c) az a) és b) pontban felsoroltakkal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezet,
tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.


Az illeték általános mértéke

19. § (1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében. Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan - ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot - szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.

(5) A 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betét megszerzése esetén az illeték alapja a társaság tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan aránya, amekkora arányt a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkeztének időpontjában az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő vagyoni betétek névértéke a társaság összes vagyoni betétje névértékének összegében képvisel, csökkentve az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő azon vagyoni betétekre eső forgalmi értékkel, melyeket az illetékfizetésre kötelezett
a) 5 évnél régebben, illetve 2010. január 1-jét megelőzően,
b) a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkezését megelőző öt éven belül, de 2010. január 1-jét követően, visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alá eső módon vagy a 26. § alapján illetékmentesen,
c) öröklés vagy ajándékozás útján
szerzett.

Illetékmentességek, illetékkedvezmények

26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés;

102. § (1) E törvény alkalmazásában
e) forgalmi érték:
A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén a társaság ingatlanvagyonának forgalmi értéke a társaság tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értéke, növelve a társaság közvetett vagy közvetlen 75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan arányával, mint amekkora arányt az o) pontban foglaltak alapján a társaság közvetett vagy közvetlen részesedése a gazdálkodó szervezet összes vagyoni betétjéhez képest képvisel;

o) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), mely belföldön lévő ingatlantulajdonnal, vagy belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben legalább 75%-os - közvetett, vagy közvetlen - részesedéssel rendelkezik. Ingatlan tulajdonjogával rendelkező gazdálkodó szervezetben való közvetett részesedés arányát úgy kell meghatározni, hogy a megszerzett gazdálkodó szervezet tulajdonában álló gazdálkodó szervezetben (köztes vállalkozásban) fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben fennálló tulajdoni hányadával. Több köztes vállalkozás esetén a köztes vállalkozásonként megállapított közvetett részesedések arányait össze kell adni. Amennyiben a megszerzett gazdálkodó szervezet és az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezet között nem köztes vállalkozás, hanem több gazdálkodó szervezetből álló tulajdonosi láncolat (köztes tulajdonosi láncolat) áll, az e szervezeteket összekötő tulajdoni részesedések szorzatát - több köztes tulajdonosi láncolat esetén a láncolatonként megállapított szorzatok összegét - kell a közvetett részesedés arányának tekinteni. A részesedés arányának meghatározásakor a közvetlen és közvetett részesedéseket együttesen kell figyelembe venni;



1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha
a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt, és legfeljebb azok együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint
b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban,
c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be;



 Kapcsolódó termékeink:
Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye
Átalakulás hatásvizsgáló
Átalakulás tervező
Átalakulási vagyonmérleg-tervezet minta


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. április 22., szerda

Osztalék elengedése

A 2005-ös évre megállapított 16 millió osztalék kötelezettséget ez évben eredménytartalékba helyezzük, valamint határozunk 5 millió tőkeemelésről. Aztán módosítjuk a Társasági Szerződést. Jól csináljuk-e?

Amennyiben a társaság tagjai a korábban részükre megszavazott osztalékot nem kívánják felvenni, úgy ez elengedett kötelezettségnek minősül.
Az elengedett kötelezettséget a társaságnak a rendkívüli bevételekkel szemben kell könyvelnie.
Az alábbiak szerint az elengedés folytán megemelkedett adózás előtti eredményt csökkenteni lehet.

Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ly) pont, 7. § (8) bekezdés:

Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek között szerepel az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg, figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra is.
(8) Az (1) bekezdés ly) pontja alkalmazásakor:
a) az adózó akkor csökkentheti adózás előtti eredményét, ha belföldi illetőségű adózó (kivéve az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat), külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemély adott részére támogatást, juttatást vagy eszközt, illetve engedte el kötelezettségét, vállalta át tartozását, továbbá ha térítés nélkül nyújtott részére szolgáltatást;

A megoldást választónak számolnia kell azzal, hogy nem csökkenthető a külön adó alapja (4%) és az illeték törvény hatályos rendelkezései szerint, az elengedett kötelezettség illeték köteles is.

Illetéktörvény:
2. §
(4) Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.

11. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya:
a) ingatlan ajándékozása,
b) ingó ajándékozása,
c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. § (3)-(4) bekezdése az irányadó.

91. §
(3) Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben említett bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes.

Az illeték általános mértéke
III. Minden más megajándékozott terhére (nem rokon)
35 millió forintig 30%
35 millió forint feletti rész után 40%

102. § (1)
d) vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat -, továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység működtetési joga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés;

A fentieknél jobb megoldásnak tartjuk, ha a társaság kifizeti az osztalékot. Most már teljes egészében 25% forrásadó megfizetése mellett megeheti. A további 14% EHO kötelezettséget csak a 450 E Ft korlátig kell figyelembe venni (ennek jó részét az osztalékra jogosult tag már valószínűsíthetően teljesítette egyéb jogcímek alapján).
Az ily módon kifizetett osztalékból (amely az előző megoldással ellentétben, immár leadózott magánvagyonnak számít) azonnal tőkét lehet emelni és a nettó rész már vissza is került a vállalkozás pénzeszközei közzé. Ez akár ideiglenes külső forrás igénybevételével is történhet.

Korlátolt felelősségű társaság esetében az ügyvezetői nyilatkozatról sem szabad megfeledkezni:
Gt. 131. §
(1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - a törzstőke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában kifizetésnek minősül a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt.
(3) Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.

Kapcsolódó termékeink:

Osztalék kalkulátor
Szabad hozzáférés!


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.