Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Fordított adózás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Fordított adózás. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. szeptember 14., szerda

Az áfa fizetésére kötelezett dologi biztosíték számlázása esetén

 A Jogosult társaság követelése teljesülésének biztosítása érdekében vételi jogot alapított a Kötelezett tulajdonát képező egyik munkagépre. A Kötelezett nem elégítette ki határidőre a Jogosult követelését, ezért az élt opciós vételi jogával. A vételi jog érvényesítése alapján a Kötelezettnek értékesítenie kell egy munkagépet a Jogosult részére. Kérdés, hogy az áfát illetően ki az adó fizetésére kötelezett?

 Az Áfa törvény VIII. fejezete foglalkozik az adófizetésre kötelezett személyével. A kérdés kapcsán ezen belül a 142. § az irányadó:

142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:
f) az adós és hitelező viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul;

Véleményünk szerint a 142. § vonatkozik az ügyletre.
  • Az ügylet adós és hitelező viszonylatában kerül rendezésre. 
  • A kötelezett olyan terméket értékesít, amely dologi biztosítékként nyújtott fedezetet a  a kedvezményezett követelésére. 
  • Az eseményt a követelés nem teljesítése váltotta ki, a vételi jogról szóló szerződés alapján.
 E szabály szerint a Kötelezettnek olyan számlát kell kibocsátania a Jogosult felé, amely áfát nem tartalmaz, azzal a megjegyzéssel, hogy "az áfa fizetésére a vevő a kötelezett".

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. november 17., szerda

Ingatlan beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások megítélése

Magyarországon épülő engedélyköteles ingatlan beruházás egyik fázisára szerződést kötött egy olasz cég egy magyar fővállalkozó Kft-vel.
Az olasz cég üvegfalakat szállít Magyarországra.
A közöttük létrejött szerződés üvegfalak szállítását és szerelését tartalmazza.
Az olasz cég a szállítás és szerelés megszervezését és lebonyolítását kiadta egy másik magyar Kft-nek. Ez a magyar Kft a szerelés egy részével elkészült (alvállalkozóján keresztül), melyről az olasz cég felé rész-számlát kíván kiállítani.
Kérdés: A számla Áfá-s?
Áfa mentes, mint területi hatályon kívüli szolgáltatás?
Áfa mentes, mint fordítottan adózó?
Legjobb tudomásom szerint, nincs bejelentkezve Mo-n, egyáltalán kell-e, elvileg hosszabb ideig tart a munka.
Áfa 39.§ . 244§ és még melyek tartoznak ide?
Ha be kellett volna esetleg jelentkeznie, de nem tette, akkor mi lesz az Áfa sorsa?
A tényleges szerelő magyar Kft számlázhat-e fordítottan a megbízó magyar Kft-nek, aki majd ezt számlázza tovább az olasz megrendelő felé. (fenti első kérdés, hogyan?)


A kérdésben szereplő Fővállalkozó vállalkozás (a továbbiakban Fővállalkozó) üvegfalak legyártására, szállítására és szerelésére szerződött egy egy belföldön nem letelepedett, a Közösség más tagállamában illetőséggel (székhellyel) bíró társasággal (a továbbiakban Olasz cég). Az Olasz cég pedig további alvállalkozói szerződést kötött egy magyar társasággal (a továbbiakban Alvállalkozó) az általa legyártott üvegfalak szállítására és szerelésére.




A Olasz cég, amelyik üvegfalak gyártására szakosodott ebben az értelemben Közösségen belüli termékértékesítést hajt végre, amely termékbe beépül a járulékos szolgáltatásként vállalt szállítás és szerelés is. Ennek a ténynek a rögzítése rendkívül fontos az egész ügyletsor megítélése szempontjából. A magyar Fővállalkozó szolgáltatást nyújt a beruházás megrendelőjének, hiszen arra vállalkozott, hogy felépít számára egy ingatlant. A maga során a Fővállalkozó további szerződéseket köthet szolgáltatások igénybevételére, illetve termékek beszerzésére. A két dolog megkülönböztetése jelentőséggel bír úgy az ingatlan területi elhelyezkedését illetően, mint a fordított adózás miatt. A további bekapcsolódó szolgáltatók a Fővállalkozón keresztül közvetlen kapcsolatba kerülnek az ingatlanhoz kötődő szolgáltatások tekintetében és az egyéb feltételek fennállása esetén fordítottan adóznak. Ugyanakkor a Fővállalkozónak terméket értékesítő cégeket ez a szabály nem érinti.

Hozzátesszük, hogy a fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen. E törvényi feltétel eleve kizárja annak lehetőségét, hogy az Alvállalkozó és az Olasz cég között ezt a szabályt alkalmazni lehessen.

Az Olasz cég fő tevékenysége maga az üvegfalak gyártása. Ennek értékesítéséhez kapcsolódhatnak járulékos szolgáltatások, mint például a szállítás, vagy a szerelés. Ettől azonban a lényeg nem változik és termék értékesítésről beszélünk. Áfa szempontjából ez azt jelenti, hogy az Olasz cég hozzáadott érték adó nélkül állítja ki számláját a Fővállalkozó felé, aki a maga során megállapítja adófizetési kötelezettségét a magyar szabályok szerint, mint Közösségen belülről beszerzett termék után. Így a magyar költségvetés hozzájut a termék útján hozzátapadt összes hozzáadott érték adóhoz.

Az Alvállalkozó és az Olasz cég közötti szerződés egy szolgáltatói szerződés, amelyre annak ellenére, a láncban szereplő további alvállalkozók valamelyike a szerelést is elvégzi majd, mégsem lehet közvetlen összefüggésbe hozni az ingatlannal, hiszen e szolgáltatások mind az Olasz cég által előállított és Magyarországra számlázott termékbe épülnek be. Ez pedig eldönti azt a kérdést is, hogy az Áfa törvény főszabályát, vagy az ingatlan elhelyezkedéséhez kötődő és kizárólag a szolgáltatások tekintetében alkalmazandó szabályt kell-e követni.

A főszabály:
Teljesítés helye szolgáltatás nyújtása esetében
Általános szabályok
37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.


Az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások szabálya:
39. § (1) Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van.
(2) Az (1) bekezdésben említett ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások körébe különösen beletartoznak: az ingatlanközvetítői és -szakértői szolgáltatások, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások, az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése, valamint az építési munkák végzésének előkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások.


Mivel az Alvállalkozó szolgáltatása nem közvetlenül az ingatlanhoz kapcsolódik (még áttételesen sem), hanem beépül az Olasz cég termékének árába, ezért álláspontunk szerint az Áfa törvény általános szabályát kell alkalmazni, amelyik kimondja, hogy a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett. Így Áfa területi hatályán kívüli szolgáltatás nyújtásáról beszélünk, hiszen az Olasz cég nem Magyarországon letelepedett, tehát Áfa mentesen kell számlázni. Az Olasz cég pedig az ő országa szabályai szerint lesz e szolgáltatás igénybevétele miatt adófizetésre kötelezett.


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2009. augusztus 20., csütörtök

Fő- és melléktevékenység a fordított adózás kapcsán.

A liftek és egyéb gépészeti berendezések a legtöbb esetben törvények által előírt, kötelező részei az épületeknek.
Vonatkoznak-e a fordított adózás szabályai azokra az ügyletekre, amelyek értelmében egy cég, amelynek főtevékenysége "Egyéb épületgépészeti szerelés" vállalkozói szerződés alapján, az említett berendezésekkel épületeket szerel fel?
Egyes vélemények szerint, függetlenül attól, hogy a vállalkozó építési-szerelési szerződés alapján jár el, ez a tevékenység nem szolgáltatás, hanem termék értékesítés.

A kérdés megválaszolásához először is nézzük meg, hogy mikor kell fordítottan adózni?
A fordított adózás azt jelenti, hogy a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője fizeti meg az Áfát.Ezeknek az eseteknek a felsorolását az új Áfa törvény (2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról) 142. §-ban találjuk meg.

"142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:

a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében;

b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának;"

A felsorolás a törvényben még folytatódik, de a kérdés szempontjából érdektelen.
A 10. § d) pontja, amely szintén érintett lehet, így szól:

"10. § Termék értékesítésének minősül továbbá:
d) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre."

További szabály, hogy a szerződő felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint egyikének se legyen olyan, az Áfa törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. Az érintettség valószínűsítése mellett az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti a többi érintett féltől, hogy nyilatkozzon, az állami adóhatóságtól pedig, hogy tájékoztassa a feltételek teljesüléséről.

A fordított adózás kapcsán a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója olyan számla kibocsátásáról kell gondoskodjon, amelyben áthárított adó és százalékérték nem szerepel.


Látjuk tehát, hogy az "építési-szerelési és egyéb szerelési munka" fogalomkörébe a felvonó szerelés mindenképpen bele tartozik. Az eddigi szakmai nyilatkozatokból már az is kitűnt,hogy mit kell az "építési hatóság" alatt érteni. Ennek alapján minden hatósági engedéllyel járó létesítés, építés, átalakítás, vagy bontás a fordított adózás alá tartozhat, amennyiben az egyéb feltételek is fennállnak.
A felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása szintén hatósági engedélyköteles.

A fentiek alapján azt gondolhatná a szakember, hogy sima ügy, az ilyen tevékenységek egyértelműen fordítottan adóznak. A gyakorlat azonban bebizonyította, hogy a dolog mégsem ilyen egyszerű! Létezik ugyanis az Áfa tv-nek egy 70 §. is, amely szerint:

"70. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak:


a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;


b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.


(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul."

Az Áfa törvény egyik logikája az, hogy a fő termékértékesítés, vagy szolgáltatás meghatározza a járulékos költségek adózását is. Ez a kérdés már a korábbi Áfa tv. kapcsán is számos jogvitát eredményezett. Mit kell főterméknek, illetve főszolgáltatásnak tekinteni, abban az esetben, ha az értékesítési csomag több, különbözőképpen adóztatható tételt is tartalmaz?

A törvény erre konkrét és egyértelmű válasszal nem szolgál. Ennek ellenére van néhány olyan szempont, amely eldöntheti a kérdést.

Az első szempont jellemzően az érték. Általánosságban elmondható, hogy a fő tevékenység a nagyobb értéket képviseli.

Számos esetben azonban ez nem fedi a valóságot. Ha valaki elvállalja egy nagy értékű gép beszerelését (mert ez az ő fő tevékenysége) és magának a gépnek a beszerzését is megoldja, akkor a jóval kisebb értékű szerelési díj ellenére sem fog a főtevékenység megváltozni és az ügylet kapcsán a vállalkozó nem válik gépkereskedővé.

Ugyanez fordítva is igaz. Egy kavicsbányától vásárolt homok kisebb értéket képviselhet, mint a fuvarozási költség, amelyet a kavicsbányát üzemeltető cég, járulékos szolgáltatásként szintén bevállalhat. Ettől még továbbra is termék értékesítésről és nem fuvarozásról fogunk beszélni.

További jelentős szempont a fő- és melléktevékenység megkülönböztetésére, hogy az tekinthető melléktevékenységnek, amelyre a felek nem kötöttek volna szerződést, amennyiben a főtevékenység nem valósult volna meg.

Az előbb említett két példa is alátámasztja ezt a megállapítást. A beruházó nem vásárolta volna meg az adott cégtől a nagy értékű berendezést, ha az nem vállalta volna el annak, beszerelését, üzembe helyezését, további szervizelését, stb. A kavicsbányától sem rendelt volna fuvarozást a vevő, ha nem tudott volna onnan homokot szállíttatni.

A melléktevékenység abszolút ismérve, hogy támogatja a fő tevékenység megvalósulását és csak és kizárólag emiatt jött létre. A gépszerelő cég csak úgy öncélúan (vagy, majd eladom alapon) nem vásárolta volna meg a nagy értékű gépet, ha nem lett volna a birtokában egy építési-szerelési szerződés.

Természetesen más a helyzet akkor, ha egy kereskedő, vagy egy gyártó cég a saját termékének a beszerelését vállalja el. Ebben az esetben az ő főtevékenysége a kereskedés, illetve a gyártás, amely akkor is megvalósul, ha egy vevő nem kéri a beszerelést.

Magának a szerződésnek a megfogalmazása nagyon fontos lehet a későbbi jogviták megelőzése érdekében.

Véleményünk szerint nem helytállóak tehát azok a vélemények, amelyek egy felvonó szerelő-karbantartó cég szolgáltatói tevékenységét termékértékesítésként próbálják beállítani. Egy felkészült jogász közreműködésével biztosítani lehet egy ilyen vita kedvező kimenetelét.

Termékeink:

Áfa arányosítás kalkulátor

Késedelmi kamat kalkulátor


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2008. február 19., kedd

A fordított adózásra utaló szöveg pontos meghatározása

Van-e a fordított adózásra utaló szövegnek pontos meghatározása?

Ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, akkor a számla kötelező adattartalma a jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett.

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve teheted ezt meg.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. február 18., hétfő

Áfa kulcs fordított adózású számlán

Kell-e áfa kulcsot tartalmaznia annak a számlának, amely esetében az áfa fizetési kötelezettség teljesítése a fordított adózás szabályai szerint történik?

A fordított adózás szabályai szerint kiállított számlának nem kell tartalmaznia az áfa kulcsot. Ebben az esetben ugyanis a beszerző feladata a vásárolt termék, illetve az igénybe vett szolgáltatás besorolása.
Az APEH állásfoglalása a kérdésben így szól:
"Amennyiben fordított adózást kell alkalmazni, a teljesítésre kötelezett a számlán áthárított áfát nem tüntethet fel, ugyanakkor köteles azon a beszerző, igénybevevő adóalany adószámát feltüntetni (új Áfa-törvény 169. § d) pont)."

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve teheted ezt meg.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. február 15., péntek

Fordított adózás - adómentes tevékenység

Hogyan, és mi alapján kell könyvelni az adómentes tevékenységhez igénybe vett - fordított adózás szerint kiállított - számlát? A szolgáltatást befogadó az áfatörvény szerint adóalanynak minősül.

Az APEH honlapján 2008. január 8-án megjelent a fordított adózással kapcsolatos cikke Személyi kör cím alatt - többek között -, az alábbi mondat szerepel:
A kizárólag adólevonási joggal nem járó adómentes tevékenységet végző (új Áfa-törvény 85-86. §-ai) adóalany, illetve az utazásszervezési szolgáltatást nyújtó (új Áfa-törvény 205-212. §-ai), vagy bármely más, árrés szerint adózó adóalany esetében (új Áfa-törvény 213-233. §-ai) a fordított adózást alkalmazni kell.
Amennyiben az áfatörvény szerinti adóalany /2 adószámú/ adómentes tevékenységet is végez, és ehhez a tevékenységéhez - fordított adózás szerint kiállított -, számlát fogad be, akkor az áfa analitika alapján / vegyes feladásban/ előírhatja az általa befizetett adót költségként. Pl. T 52 - 467.
Amennyiben adóköteles tevékenységhez venné igénybe, akkor T 466 - K 467 lenne az áfa könyvelési tétele.
Mivel a számla kiállításának módja a törvény erejénél fogva változott, s az adóalany az adómentes tevékenysége miatt kapott - fordított adózás szerint adózó -, számlára az áfát fizetetndőként bevalotta, így joga van azt költségként elszámolni.

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben szeretnél e-mailben azonnal értesülni az ú bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve teheted ezt meg.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. február 13., szerda

A 2008 előtt kötött üzemben tartási szerződések áfa törvénybeli megítélése

A 2008 előtt kötött üzemben tartási szerződéseink alapján végzett tevékenységünk is a fordított adózás hatálya alá esik, vagy maradhat jogszerűen a régi rend szerint?

Az APEH 2008.02.08-án közzétett - az áfatörvény 269. § (1) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés gyakorlati alkalmazásáról - tájékoztatójában erre a kérdésre is kitér.

"Elszámolási időszakhoz kötött ügyletek

Amennyiben a felek – a régi áfatörvény 16. § (11) bekezdése szerint minősült – elszámolási időszakos szolgáltatások, termékértékesítések elvégzésére folyamatos jellegű szerződést kötnek, azaz a szerződés alapján több teljesítési időpont is van (vagy lehet), akkor ezen ügyletekre az áfatörvény 269. § (1) bekezdése automatikusan nem alkalmazható, hiszen több, egyedileg megragadható teljesítésre kerül sor a jogviszony keretében. Ilyen ügyletek esetében általánosságban az mondható el, hogy a 2008. január 1-jét megelőző teljesítésekre a régi áfatörvény, az ezt követő teljesítésekre pedig – az áfatörvény 261. § alapján – az áfatörvényt kell alkalmazni.

Ez alól a megítélés alól egyetlen időszak képez kivételt:
A 2008. január 1-jét megelőzően megkezdett, de a jelzett időponton átnyúló, a régi áfatörvény 16. § (11) bekezdése szerinti olyan szolgáltatások esetében, ahol a felek nem jelöltek meg elszámolási napot, vagy megjelöltek ugyan, de azon időpontban nem számoltak el, egyetlen időszak tekintetében előfordulhat, hogy az időszakot érintő ellenértékre vonatkozó adófizetési kötelezettségről a régi áfatörvény és az áfatörvény egyaránt rendelkezik. Ez annak az időszaknak a kapcsán fordulhat csak elő, amelyre vonatkozó ellenérték megfizetésére csak 2008. január 1-jét követően kerül sor [mely így egyszer az áfatörvény 58. § (1) bekezdés szerint adófizetési kötelezettséget keletkeztetne], de amelyre egyúttal a régi áfatörvény 16. § (11) bekezdése már 2007-re is – a 2007. évi utolsó adómegállapítási időszak utolsó napjával, mint teljesítési időponttal – adófizetési kötelezettséget állapít meg. Ezen egy időszak tekintetében – lévén mindkét áfatörvény kötelezettséget állapít meg rá – az áfatörvény 269. § (1) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az áfatörvény 142. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2008. január 1-től fordított adózás alá esik az ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelés, átalakítás, javítás, bontás, karbantartás, fenntartás, takarítás és tisztítás.

Példa lehet egy takarításra irányuló szerződés, amelyet még 2007-ben kötöttek meg. Az elszámolási időszak alapján adóztatandó szolgáltatásoknál – a fentiekben kivételként jelzett egyetlen időszakot nem számítva! –, illetve általában a folyamatos jellegű szolgáltatásoknál nem követhető az az értelmezés, amely szerint, ha az ügylet tekintetében az áfa szempontjából értékelhető esemény történt, akkor arra vonatkozóan az áfatörvény 269. § (1) bekezdése alapján a régi áfatörvény alkalmazandó, mert a folyamatos jellegű – a régi áfatörvény 16. § (6), (11) és (14) bekezdései alá tartozott – szolgáltatásoknál nem igaz, hogy ugyanazon ügylet során következik be több (rész)teljesítés, hanem a folyamatos jelleg miatt az egyes teljesítések – mint önálló teljesítési időpontok – külön ügyletként értelmezendők e szakasz vonatkozásában."


Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben szeretnél e-mailben azonnal értesülni az ú bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve teheted ezt meg.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

EVA adóalannyal 2007 évben kötött felújítási szerződés

EVA adóalannyal 2007. évben kötött alvállalkozói szerződés (felújítási munkára vonatkozik), 2004. február 14.-i teljesítéssel kibocsáthat-e Kft. felé áfás számlát a régi szerződése alapján?


Az APEH 2008.02.08-án tájékoztatót tett közzé az áfatörvény 269. § (1) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés gyakorlati alkalmazásáról

A tájékoztató kitér az építési szerződések alapján történő termékátadásokra:


"3. 2008. január 1-jét megelőzően megkezdett építési szerződés alapján történő ingatlanátadás

2008. január 1-től az áfatörvény 142. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adóalanyok – ideértve az eva-alanyt is – között az építési szerződés alapján történő ingatlan (ingatlanrész) átadása fordított adózás alá esik. Az olyan építési szerződések alapján történő termékátadásokra, amelyek vonatkozásában 2007. december 31-ig az általános forgalmi adó szempontjából releváns esemény (pl. előlegfizetés, részteljesítés) történt, továbbra is az egyenes adózás szabályai alkalmazandók az áfatörvény 269. § (1) bekezdése alapján (hiszen az építési szerződés alapján történő ingatlanátadásra is igaz, hogy az annak alapjául szolgáló jogviszony egyetlen konkrét gazdasági eredmény elérésére irányul), feltéve, hogy a felek 2008. február 15-ig nem tesznek ettől eltérő nyilatkozatot."


Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben szeretnél e-mailben azonnal értesülni az ú bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve teheted ezt meg.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.