Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Cégérték. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Cégérték. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. október 20., szerda

A 90%-os KFT tag megválna az üzletrészétől

 Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni:
- tagi kiválás esetén 90% tulajdonrésszel a cég vagyonában lévő ingatlant megkaphatja-e
- az ingatlan becsült értéke 5 millió Ft
-az ingatlan garázs illetve üzlet helység
- könyv szerinti értéke 468 ezer Ft
- van- e áfa fizetési kötelezettsége a cégnek az ingatlan után kiváláskor
- milyen járulékos költségei vannak a kiválásnak
- kell-e tőke leszállítást végrehajtani ez ügylet kapcsán
- saját tőke      3.300 ezer Ft
- jegyzett tőke 3 millió Ft
-merülhet-e fel bármely költség az ügylettel kapcsolatban
- lehet-e a becsült értéknél kevesebbért odaadni kiváláskor a tagnak
- az ingatlan 1991-ben került a cég birtokába.



Előre bocsájtjuk, hogy a kérdést változtatás nélkül közöljük!
A Kft tagja nem tud kiválni. A tagoknak üzletrészük van, amely forgalom képes és azt értékesíthetik.
Megveheti a másik tulajdonos, maga a Kft, vagy egy külső személy (ebben a sorrendben).
A 90%-os tulajdonos üzletrészének könyv szerinti értéke 2 970 E Ft.
Amennyiben a Kft veszi meg, mint saját üzletrészt, úgy fizethet érte a cég tulajdonában álló ingatlannal. Ez azonban két különböző ügylet, amelyet teljesítéskor értékegyeztetéssel kompenzálni lehet.
Vagyis a Kft nem fizeti ki a 2 970 E Ft összeget, a 90%-os tulajdonos pedig nem fizeti ki a számára értékesített ingatlant. Azaz, ha az 5 milliót ér, akkor még neki kell a cég részére kifizetnie a különbözetet (2 030 E Ft).
Ha nem téríti meg a különbséget, akkor olyan vagyon gyarapodásban részesül, amelynek személyi jövedelemadó vonzata van. Egyébként is van SZJA vonzata a 3 millió forint jegyzett tőke 90%-át meghaladó résznek.
A társaság szempontjából az ingatlanból származó, a nyilvántartási értéket meghaladó bevétel növelni fogja az adóalapot. A piaci ár alatt történő értékesítést az adóhatóság egy esetleges vizsgálatnál adóelkerülésnek is értékelheti. Minden esetre az biztos, hogy mi nem tudjuk arra biztatni a kérdés feltevőjét, hogy nyugodtan értékesítsék az ingatlant a piaci érték alatt!
Amennyiben a saját üzletrész megvásárlása nem térül legalább meg az ingatlan értékesítés kapcsán, úgy bizony a tőkevesztéssel is számolni kell.
Az ingatlan tulajdonos váltása mindenképpen visszterhes vagyonátruházást jelent, amely illeték kötelezettséggel jár. Ekkor a piaci ár megállapítására is  sort kerít az eljáró hatóság.
A társaság által megvásárolt saját üzletrész sorsáról már írtunk egyszer:

Az Áfa szabályok a következők:

Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel
86. § (1) Mentes az adó alól:
j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek
ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy
jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év;


Ez természetesen csak abban az esetben igaz, ha az adóalany nem választotta a 88. § szerinti adókötelessé tételt.

Merülhet-e föl "bármely költség" az ügylettel kapcsolatban? Bizony merülhet. A mi tanácsadói díjunk önkéntes alapon működik, de a többiről korántsem lehet ugyanezt elmondani! Az ingatlan értékesítés kizárólag ügyvédi közreműködéssel történhet. A földhivatali, a cégjogi eljárás úgyszintén.


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. szeptember 15., szerda

Vagyoni értékű jog, vagy ingatlan apport?

 A nagyobb beruházások döntő többsége úgynevezett projekt cégek útján kerül megvalósításra. Ennek gyakorlati indokai vannak. Egyrészt a beruházások mögött általában több társaság, vagy magánszemély áll, akik önálló gazdálkodók. Ők egy bizonyos terv megvalósítása kapcsán lépnek szövetségre egymással. Nem lenne szerencsés ha a készülő beruházás kivitelezési költségei összekeveredhetnének az egyes résztvevők egyéb ügyleteivel. Ez bizalmi kérdés is, hiszen egy nem elkülönített tevékenység sok visszaélésre adhat lehetőséget. Másrészt ugyancsak az "alkalmi házasság" mellett szól, hogy senki sem szeretné, ha a partnereknek rálátásuk lenne egymás külön ügyeire, amely esetenként egészen szerteágazó is lehet. A szervezeti formák adta különbségekről nem is beszélve. Nem "szállhatna" be például egy magán társaság mondjuk egy önkormányzat gazdálkodásába.

A projekt cégekben a résztvevők tulajdoni részesedését az általuk bevitt (apportált) ingatlan és ingó vagyon határozza meg.

Az ingatlanok értékének megítélése műszaki szakértelmet feltételez. Ezért a szerződő felek, mielőtt a megkötendő társasági szerződésben rögzítik az értéket, műszaki szakértői véleményt szereznek be, amelyben egy arra jogosult (minden fél által elfogadott) szakértő, becslési eljárással megállapítja a szóban forgó ingatlan értékét. Ez egy különösen fontos és kihagyhatatlan mozzanat akkor, amikor az apportálás könyvvizsgálói közreműködéssel történik. E közreműködésnek hitelesítési funkciói vannak. A könyvvizsgáló ugyanis nem végez értékbecslést és az értékről csak a  műszaki szakértői vélemény birtokában tud nyilatkozni.

Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, illetve ingó vagyontárgyak esetében az érték meghatározása gyakran számít vitás kérdésnek. A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog lehet, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is.

Fontos, hogy nem vehető figyelembe olyan apport érték, amely a tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként venné figyelembe.

Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok. Szellemi termékek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e azokat vagy sem.

Különösen kiemelnénk a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás fogalmát. Ilyen know-how lehet például egy olyan módszer is, amely valamilyen vállalkozási eljárás alkalmazását írja le, amelynek alkalmazása révén valamilyen jelentős gazdasági eredményt lehet elérni. Természetesen ennek értékét az apportálónak szintén dokumentálnia kell. A termék sajátossága folytán véleményünk szerint csak abban az esetben tekinthető értéknek, ha a szóban forgó módszer ténylegesen alkalmazható és hozza is az elvárt eredményt. Egyébként a blöff kategóriájába tartozik. A hitelezők védelme érdekében a Gt. tartalmaz is egy olyan szabályt, amely szerint a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított ötéves jogvesztő határidőn belül helytállni tartozik a gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét. Vagyis, ha az know-how eljárást apportáló tag magasabb értéket jelölt meg a társasági szerződésben, mint amennyit valójában ér, úgy ezért a társaság perelheti az okozott kár miatt. A Gt. még azt is hozzáteszi, hogy azok a tagok, akik tudtak az érték különbségről és ennek ellenére azt elfogadták, azok egyetemlegesen szintén felelősségre vonhatók.

Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó - jogszabályban nevesített - hozzájárulások, díjak (vízi közmű-fejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.

A bevitt vagyon tehát meghatározza a tulajdoni részesedést. A tagok a társasági szerződésben a tulajdoni aránytól eltérő jogosultságokat is meghatározhatnak. Lehet az önkormányzatnak 51% tulajdonrésze, ugyanakkor a kisebbségi tulajdonos magántársaság többséget kaphat a szavazati jogosultság, illetve egyes tisztségviselői feladatkörök ellátásának tekintetében.

Felmerül a kérdés, hogy mit érdemes az önkormányzatnak egy ilyen projekt társaságba apportálnia? A választ a meghatározható értékek adják meg. Amennyiben az a cél, hogy összejöjjön egy 300 millió forintos önerő egy szálloda beruházáshoz, úgy az önkormányzatnak (vagy az általa tulajdonolt cégnek) 150 millió forintot meghaladó vagyont kell bevinnie az új vállalkozásba, hogy többségi tulajdonjogát biztosítsa..

Találkoztunk olyan véleménnyel, amely szerint mindenképpen csak vagyoni értékű jogot szabad bevinnie, hogy egy esetleges sikertelen projekt során el ne ússzon az ingatlan vagyona. Ez úgy első hallásra, egy hozzá nem értőnek jól hangzik. Ám van némi bökkenő.

Először is ennek a 150 millió forintos értéknek dokumentáltan meg is kell lennie. Nos egy ingatlan, amelyik hoz mondjuk a tulajdonosának évi 15 millió forint eredményt, az eséllyel értékesítheti az adott ingatlan használati jogát 10 évre 150 millió forintért. Egy olyan ingatlan azonban, amely évi 20 millió forint veszteséget hoz, az a kutyának sem kellene még egy forintért sem. Hiába ér pénzt maga az ingatlan, a hasznosítása semmit sem ér. Ezért szóba sem jöhet, hogy e használati értéket valaki 150 millió forintra értékeljen.

A másik akadály, amely egy kicsit tovább mutat, az maga a projekt által támasztott igény. Egy "Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások minőségi fejlesztésének támogatására" kiírt vissza nem térítendő 600 milliós támogatás elnyerése feltételekhez kötött. A pályázónak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az ingatlanára a pályázat kiírója első helyen jelzálogot jegyezzen be. Amennyiben az önerő olyan eszközök révén biztosított, amely nem a pályázó tulajdonában áll, úgy lehetőség van arra, hogy az ingatlan tényleges tulajdonosa járuljon hozzá a jelzálog bejegyzéséhez, illetve, hogy készfizető kezességet vállaljon.

És végül a harmadik akadály a hitelfelvétel, amely szintén szükséges az önerő biztosításához. Talán van olyan bank Magyarországon, amely egy negatív értékű használati jogra hitelt helyezne ki? Kötve hisszük!

Igazából az önkormányzatnak nincs játéktere ebből a szempontból. Egyedül az ingatlana számít olyan értéknek, amely szóba jöhet az apportnál.


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. március 25., csütörtök

Saját üzletrésszel kapcsolatos szabályok

Egy korlátolt felelősségű társaságnak két 50-50% -os tulajdonosa van. A jegyzett tőke 3 000 E Ft.
"A" tulajdonos át szeretné adni "B" tulajdonosnak az üzletrésze 15%- át. "B" tulajdonos nem rendelkezik a megvásárláshoz szükséges tőkével, ezért úgy döntenek, hogy az átadni kívánt részt előbb a Kft. -vel megvásároltatják,  majd egy éven belül térítés nélkül átadják. 
Milyen tulajdonosi arány alakul ki az átadást követően?


A kérdés megválaszolásához a Gt. néhány vonatkozó szabályát nem árt áttekinteni, mert vannak, illetve lehetnek megkötések, úgy az üzletrész felosztás, mint az elővásárlási jogok tekintetében.

121. §
(2) Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Ha a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik.

123. § (1) Az üzletrész a társaság tagjaira - a társaság saját üzletrészét (135. §) kivéve - szabadon átruházható. A társasági szerződésben a tagok egymásnak elővásárlási jogot biztosíthatnak, illetve az üzletrész harmadik személyre történő átruházását egyéb módon korlátozhatják vagy feltételhez köthetik.
(2) Az üzletrészt harmadik személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette. A tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre - ha azt a társasági szerződés nem zárja ki vagy nem korlátozza - elővásárlási jog illeti meg.
(3) Ha a tag a vele közölt vételi ajánlat bejelentésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogával nem kívánt élni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított harminc nap.

130. § (1) Az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása és öröklés, valamint a házastársi közös vagyon megosztása esetén osztható fel.
(2) A törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó rendelkezéseket az üzletrészek felosztása esetében is alkalmazni kell.
(3) A társasági szerződés az üzletrész felosztását kizárhatja.

135. § (1) A társaság a saját üzletrészét a törzstőkén felüli vagyonából vásárolhatja meg. Csak azok az üzletrészek vásárolhatók meg, amelyekre a törzsbetétek teljes összegét befizették, illetőleg teljesítették.

(2) Tilos a saját üzletrész megvásárlása, ha a társaság osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrész megvásárlása fedezetének megállapításával összefüggésben a számviteli törvény szerinti beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.

(3) A társaság tulajdonába került saját üzletrész után a társaság szavazati jogot nem gyakorolhat, ezen üzletrészt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A saját üzletrészre eső osztalékot az osztalékra jogosult tagokat megillető juttatásként kell - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - törzsbetéteik arányában számításba venni. Az osztalékra való jogosultság szabályai megfelelően alkalmazandók a társaság megszűnése esetén a társasági vagyon felosztása során is.

(5) Az (1) bekezdés alapján megvásárolt üzletrészt - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni vagy azt a tagoknak - törzsbetéteik arányában - térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni.


Összefoglalva:
  • Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet.
  • Ez az üzletrész szabadon átruházható.
  • Részleges átruházáshoz az üzletrészt fel kell osztani. Az adás-vétel útján értékesítendő üzletrész felosztását a törvény megengedi, de a társasági szerződés ezt kizárhatja. A felosztás utáni üzletrészekre is érvényes, hogy nem lehet 100 ezer forintnál kevesebb.
  • Az értékesítésre felajánlott üzletrész tekintetében a  tagot, a társaságot, illetve a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - elővásárlási jog illeti meg. A megajánlott eladási árat közölni kell az érintettekkel. A tagnak 15 nap, a társaságnak 30 nap áll rendelkezésére a döntéshez.
  • A társaság saját üzletrészt csak akkor vásárolhat, ha rendelkezik törzstőkén felüli szabad vagyonnal, amely osztalék fizetését is lehetővé tenné. 
  • A társaság "fizetőképességét" hat hónapnál nem régebbi beszámolóval kell alátámasztani. Tehát június 30-ig ez lehet az év végi beszámoló, e dátumot követően közbenső mérleget kell készíteni.
  • A megvásárolt üzletrész sorsáról egy éven belül kell dönteni, kivéve ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik!
  • A saját üzletrész egyik rendezési módja a térítésmentes átadás a meglévő tulajdonosoknak a törzsbetéteik arányában.
Mint a mesebeli királyfi esetében, ha vettünk minden akadályt, akkor mehet az ügylet. És most egy kis matematika. Lássuk, hogyan alakulnak a tulajdoni viszonyok!

Feltételezve mondjuk egy 60 000 E Ft saját tőkét, a két tulajdonos üzletrésze 30-30 millió forintot ér. A 15% leválasztott üzletrész ennek megfelelően 9 millió forint.

E blogbejegyzésnek nem témája az üzletrésszel kapcsolatos könyvviteli és adózási elszámolások levezetése, ezért ezzel a résszel nem is foglalkozunk. Változatlannak tekintjük a saját tőkét is a saját üzletrész vásárlás és az ingyenes felosztás időpontjában.

A Kft. által történt visszavásárlást követően három üzletrész tulajdonosa van a társaságnak.
A térítésmentes átadásnál a két magánszemély tulajdoni arányát úgy kell meghatározni, mintha a birtokukban lévő törzsbetétek a száz százalékot képviselnék.
Ennek megfelelően az "A" tulajdonosnál maradt 35%=3 000 E Ft x 0,35 = 1 050 E Ft
"B" tulajdonosnál pedig van 1 500 E Ft. (A Kft. -nél 450 E Ft).
"A" tulajdoni aránya az ingyenes felosztáshoz: 1 050 E Ft  / 2 550 E Ft = 41,18%
"B" tulajdoni aránya: 1 500 E Ft / 2 550 E Ft = 58,82%

Az előbbi arányokat figyelembe véve a 9 millió forint könyv szerinti értéket képviselő saját üzletrészből, illetve a 450 E Ft leválasztott jegyzett tőkéből "A" tulajdonos 3,7 millió forint juttatásban részesül, míg "B" tulajdonos 5,3 millió forint vagyongyarapodást regisztrálhat. Az összegszerűség adózás szempontjából érdekes, mert a tulajdoni arányokon ez már nem változtat. A 3 millió forint jegyzett tőkéből "A" része 1 235,4 E Ft, míg "B" része 1 764,6 E Ft.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. szeptember 4., péntek

Mennyit ér a cég?

Egy jelentős veszteséget felhalmozott céget szeretne az egyik ügyfelem megvásárolni. Milyen értékelési módszerek vannak, amelynek alapján egy erre vonatkozó árajánlat elkészíthető lenne?


Három fontos értékelési módszer kompromisszumát kell megtalálni:
  1. Könyv szerinti érték. Ez a legkönnyebb: a mérleg főösszegből levonod a kötelezettségeket, céltartalékot, passzívát és ami marad az tulajdonképpen a saját tőke, azaz a cég könyv szerinti értéke.

  1. Eszköz arányos értékelés piaci értéken. Ez hasonló az előbbihez, azzal a különbséggel, hogy itt az eszközöket piaci értéken kell szerepeltetni (azaz, amennyit ténylegesen kapni lehetne értük, ha értékesíteni akarnánk). Például egy alacsony könyv szerinti értéken kimutatott ingatlan, amelynek a piaci értéke jelentősen több, akár egy negatív cégértéket is átfordíthat pozitív értékké!

  1. A jövedelem alapú értékelés. Itt azt kell megnézni, hogy az elmúlt években mennyi eredményt volt képes éves átlagban - mondjuk öt évre visszamenőlegesen - termelni a cég. Reális lehet ennek az eredménynek az 5-8 szorosa, mint cégérték. Természetesen csak akkor, ha a jövőbeni folytatás is valószínüsíthető.
A végső számot ezen kívül még nagyon sok minden befolyásolhatja:
  • a piaci környezet,
  • a jogszabályi feltételek,
  • a konjunktúra,
  • a versenyhelyzet,
  • a menedzsment hozzáértése,
  • a belső szabályozottság,
  • a garanciális kötelezettségek,
  • a folyamatban lévő peres ügyek,
  • a költségvetési kapcsolatok rendezettsége,
  • know-how,
  • a munkaerő felkészültsége,
és még jó néhány egyéb tényező.

Az értékelési eljárások összességét a felsorolt tényezők jelentős mértékben eltéríthetik pozitív, vagy negatív irányba.



Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.