Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2012. december 7., péntek

Van-e csapda? - A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)


A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és közkereseti társaság, illetve az egyéni cég is.
Ezen új adózási nemre való áttérés méltán foglalkoztatja a vállalkozói körök jelentős részét. Az alábbiakban szeretnénk rávilágítani a jogszabály bizonyos részeire, amelyek kapcsán alapos átgondolásra javasolt kérdések merülhetnek fel.


Társaságra vonatkozó rész (26. §)
26. § (1) A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig megállapítja a (2) bekezdés szerinti összeget, ha az üzleti évben először tesz e törvény szerinti bejelentést a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság választásáról.
Ha a társaság bejelenti mondjuk 2013 márciusban, hogy KATA adóalany kíván lenni, akkor ez április 1-től lehetséges. Így lesz egy KATA alanyiságot megelőző adóéve, illetve üzleti éve 2013 január 1 -től március 31 -ig.
Az „adóalanyisága megszűnésének adóévét követő első adóév” szintén lehet egy tört adóév (az év még hátralévő időszaka). Amennyiben a KATA adóalany bejelenti 2013 augusztusban, hogy kilép, akkor az első Tao. tv. szerinti adóéve (és egyben üzleti éve) szeptember 1 -én kezdődik és december 31-ig tart.
Amikor a jogi személyiség nélküli társaság először dönt arról, hogy bejelentkezik a KATA hatálya alá, akkor az adóalanyiság kezdő napját megelőző nap – mint fordulónap (példánkban március 31.) – alapján beszámolót és záró adóbevallást kell készítsen a Tao. tv. -nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezései szerint (27. §).

33. § (Art.)
(3) Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról – kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról, ha
a) a számvitelről szóló törvény VII. fejezete sajátos beszámoló készítési kötelezettséget ír elő,
b) az adózó a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetet megállapítja,
c)az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről hoz döntést, vagy az adózó társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerül,
d) az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége megszűnt,
e) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, illetve ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenységének szüneteltetése során a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik (a továbbiakban együtt: soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény).

(4) A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül, a c)–e) pontokban meghatározott esetekben pedig a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell benyújtani.
(5) Azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani.

A társasági adókötelezettség (Tao. tv.)
5. §
(2) A belföldi illetőségű adózó társasági adókötelezettsége a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. Az adózó adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint megszűnik, vagy amely napot követő napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól (ideértve a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítását vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetését is).

Letétbe helyezés (Számv. tv.)
153. § (1)479 A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.

Az Art. alapján a soron kívüli Tao. bevallást [33. § (4)] 30 napon belül kell megtenni. Ugyanakkor a Számv. tv. -ben nem találunk e határidővel összhangban álló beszámoló készítési követelményt, csak az általános szabályt, amely szerint a beszámoló letétbe helyezésére az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell sort keríteni. Ez azért érdekes, mert a Tao. bevallásban szerepeltetni kell a beszámoló minden lényeges elemét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló
a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;

b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény, tartalék és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét.


E megállapítandó adóalapot csökkenteni kell azokkal a tárgyi eszközök és immateriális javak könyv szerinti értékével, amelyek nem vagyoni betétként kerültek a társasághoz és amelyeket továbbra is a vállalkozás érdekében kíván használni.
A törvény ezen eszközök nyilvántartására nem ír elő semmilyen kötelezettséget!


(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése évét követő év február 25-ig – az adóév február 25-ig fizet meg.
A (2) bekezdés szerint megállapított adóalap (vagyon növekmény) után osztalékot kiváltó adót kell fizetni. Látszik, hogy a vagyon növekmény függ attól, hogy a vállalkozás könyveiben nyilvántartott tárgyi eszközök és immateriális jószágok mekkora könyv szerinti értéket képviselnek.
Lehet, hogy a társaság könyveiben szerepel egy 0 E Ft könyv szerinti értékű traktor, amelynek a piaci értéke valójában 10 M Ft. Ez nem lesz csökkentő tétel. És nem lesznek csökkentő tételek a pénzeszközök, értékpapírok, követelések és a készletek sem. Tehát az említett, könyv szerinti értékkel bíró immateriális jószágokon és tárgyi eszközökön kívül, minden olyan vagyoni elem, amelynek a forrása a saját tőke, adóalapot fog képezni és meg kell fizetni utána a 16% adót. Ezt még akkor is jól át kell gondolni, ha ez az adófizetés három két év alatt három részletben teljesítendő.
A nem valós pénztárral rendelkező társaságok akár még jól is járhatnak, mert viszonylag olcsón megúszhatják a kivont és már régen elköltött jövedelem utáni adózást.

(4) A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég, ha olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor az ezen juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre – az Szja tv.-nek és az Art.-nak egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint – a személyi jövedelemadót megállapítja, megfizeti és bevallja.


A (4) bekezdés szerinti szabály világosan kimondja, hogy az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő eszköz csak az ingyenes, vagy kedvezményesen adott juttatás szabályai szerint kerülhet a magánszemély használatába. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy egy nullára leírt eszközt, akkor simán „haza” lehet vinni?!
20. Társasági adó
27. § A társasági adó alanya a Tao. tv.-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit – e §-ban meghatározott eltéréssel – alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévekben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti.

28. § (1) Az adózó választása szerint nem alkalmazza a Tao. tv. 8. § (1) bekezdése u) és v) pontjaiban, 7. § (15) bekezdésében, 16. § (1) bekezdés b) pontjában, 16. § (1) bekezdés c) pont cf) és ch) alpontjában, 16. § (16) bekezdés a)–d) pontjában és – a 2010. június 30-án hatályos – 19. § (5) bekezdésében foglaltakat, ha e törvény szerinti adóalanyisága időszaka alatt a Tao. tv. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki e bekezdés szerinti lehetőséggel élt, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be.
A Tao. tv. 28. § -ban felsorolt esetei
8. § (1)
u) azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese,
ua) amely beruházást, szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyez üzembe, illetve nem vesz használatba, az említett negyedik adóévről készített bevallásban, kivéve, ha az üzembe helyezés, a használatbavétel elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,
ub) amely beruházást az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyez üzembe, az üzembe helyezés adóévéről készített bevallásban,
uc) amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használ, vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, a forgóeszközök közé sorol át, illetve amely szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig a forgóeszközök közé sorol át, az említett első használat, illetve az átsorolás adóévéről készített bevallásban, kivéve, ha a forgóeszközök közé történő átsorolás az eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódásának következménye,
ud) amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban
azzal, hogy az e pontban foglaltakat a jótállási időn belül cserére visszaadott tárgyi eszköz, szellemi termék után elszámolt összegre nem kell alkalmazni, de a jótállási időn belül cserébe kapott eszköz esetén az ua)–ud) alpont szerinti határidőt a cserére visszaadott eszköz üzembe helyezésétől, használatbavételétől kell számítani,
v) a (6) bekezdésben, valamint a 7. § (19) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján igénybevett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy nem kell az igénybevett kedvezmény összegébe beszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkenését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeget.

16. § (1) b) a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévet (ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül, az utolsó adóévét) megelőzően lekötött fejlesztési tartaléknak, valamint a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tartaléknak az említett adóév utolsó napjáig fel nem használt része után a 19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat 30 napon belül megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani;
c) jogutód nélküli megszűnésekor
cf) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg azon részének a kétszerese, amelyet a 8. § (1) bekezdésének u) pontja szerint nem számolt el az adózás előtti eredmény növeléseként, ha az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévében, vagy az azt követő négy adóévben szűnik meg jogutód nélkül,
ch) az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdés v) pontja szerint megállapított összegnek az a része, amellyel az adózó korábban nem növelte adózás előtti eredményét,

(16) Az egyéni cég
a) az alapító egyéni vállalkozó megszűnésekor nyilvántartott fejlesztési tartalékot – amelynek megfelelő összegben köteles az alapítását követő nappal lekötött tartalékot képezni – a 7. § (15) bekezdésében foglaltak szerint oldhatja fel, azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre álló időpont meghatározásakor kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalékot vállalkozói bevétel csökkentésként érvényesítette, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,
b) az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény előírása alapján érvényesített kisvállalkozói kedvezményre a 8. § (1) bekezdés u) pontjában foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy az eredmény csökkentése adóéveként a vállalkozói bevétel csökkentésének adóévét kell tekinteni, az eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjának meghatározásához kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,
c) az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény előírása alapján érvényesített foglalkoztatási kedvezményre a 8. § (1) bekezdés v) pontjában és (6) bekezdésében foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy igénybe vett kedvezmény alatt az alapító egyéni vállalkozó által érvényesített vállalkozói bevétel csökkentés összegét, a kedvezmény igénybevétele időpontjának a vállalkozói bevétel csökkentés adóévét tekinti, továbbá a foglalkoztatottak létszáma változása vizsgálatakor számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,
d) az alapító egyéni vállalkozó megszűnésekor személyi jövedelemadó különbözet címen nyilvántartott különbözetre – amelynek megfelelő összegben köteles az alapítását követő nappal lekötött tartalékot képezni – a 19. § (5)–(6) bekezdésében foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre álló időpont meghatározásakor kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a 10 százalékos adómértéket alkalmazta, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,

A KATA adóalany választhat, hogy a megszűnéssel összefüggésben nem alkalmazza a korábban igénybe vett Tao. tv. által biztosított kedvezményekhez fűződő jogkövetkezményeket, mert vállalja, hogy az ott előírt követelményeknek a KATA időszakában is eleget tesz.
A törvény hatálya (Számv. tv.)
2/A. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.
A KATA szerint adózó vállalkozás nem tartozik a Számv. tv. hatálya alá.
Nem tűnik egyértelműnek, hogy ebben a kontextusban mit ért a törvény „üzleti év” alatt. Ugyanis, lentebb olvashatjuk a Számv. tv. üzleti évre vonatkozó meghatározásánál, hogy mit ért jogelőd nélkül alapított vállalkozás üzleti éve alatt, és ott nem történik még csak utalás sem arra, hogy ilyennek minősülhet egy KATA adóalanyiság kezdeti időszaka is. Pedig a a 2/A. § (3) jogelőd nélkül alapítottként definiálja a visszatérőt.
(2) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben előírt feltételeknek meg nem felelő, (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég attól a naptól köteles e törvény előírásait alkalmazni, amely naptól nem tartozik az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá.

E bekezdésből az egyértelműen kiolvasható, hogy a Számv. tv. hatálya alá történő visszatérést követő üzleti év tört naptári év is lehet, hiszen a visszatérés az év bármelyik hónapjának első napjával lehetséges.

(3) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni.

A visszatérőt jogelőd nélkül alapított vállalkozásnak kell tekinteni.

(4) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégnek – tételes leltározással alátámasztott – leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

Bár jogelőd nélkül alapított vállalkozásként kell a visszatérőt kezelni, úgy a készülő tételes leltárt mégis össze kell hasonlítani a KATA adóalanyiság kezdő napját megelőző napra – mint fordulónapra – készített beszámolóban szereplő immateriális javakkal és tárgyi eszközökkel. Ezeknek ugyanis szerepelniük kellett csökkentő tételként a vagyongyarapodást felmérő, osztalékadó alapot kiváltó adóalap megállapításánál. Ebből következően ezek az eszközök a visszatérés nyitó mérlegét megalapozó leltárban is kell szerepeljenek. Ha nem szerepelnek, akkor a KATA alanyiság időszaka alatt valakinek Szja -t kellett fizetnie.
Úgy tűnik, hogy a nullára leírt eszközök – mivel nem kellett csökkentő tételként szerepeljenek az említett vagyongyarapodási képletben, - akár el is tűnhettek menet közben. A Kisv. tv. csak a csökkentő tételként figyelembe veendő eszközökhöz fűzött adófizetési kötelezettséget a vállalkozásból történő kivonás esetére.
Kiemelnénk, hogy ezt a vagyonleltárt könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni!

(5) A törvény hatálya alá tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég beszámolójának kiegészítő mellékletében – az (1)–(4) bekezdés előírásaival összefüggésben – utalni kell arra, ha számviteli (nyilvántartási) kötelezettségei tekintetében a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá a következő üzleti évtől átjelentkezett, vagy ha e törvény hatálya alá – az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól – átkerülve (visszatérve) először készít beszámolót.

A visszatérést követő első beszámoló kiegészítő mellékletében utalni kell a visszatérés tényére.

Üzleti év fogalma a Számv. tv. -ben:

11. § (5) Üzleti év a jogelőd nélkül alapított vállalkozónál – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – alapítása időpontjától (létesítő okirata ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától) létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének), illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak, függetlenül annak időtartamától (előtársasági időszak).
Erre utaltunk az előbbiekben. Mintha hiányzana innen a szabálynak egy, a visszatérőre is alkalmazható része.
(2) Az a társasági adóalany, amely az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti, a bejelentés adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő adóévre társaságiadó-előleget nem fizet, ha azonban az adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg, nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól.
A korábban előírt adóelőleget a továbbiakban nem kell befizetni.
(3) A Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az e törvényben meghatározott adóalany a visszafizetendő társasági adókedvezményt az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be.

22/A § (5) Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha
a) a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,
b) a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti.

(4) Az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet.
(5) A társasági adó szempontjából költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni:
a) e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka alatt lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként a Tao. tv. alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást);
b) az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának Tao. tv. szerint meghatározott időarányos részét.
(6) Az e törvény szerint meghatározott adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteségből az e törvény szerinti adóalanyiság minden adóévében 20-20 százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekintetni.
(7) Az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszakában lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a Tao. tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.

21. Számviteli kötelezettségek
29. § Az Szt. rendelkezéseit nem alkalmazó közkereseti társaság, betéti társaság és egyéni cég felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, továbbá a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget az Szt. 2/A. §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembevételével készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.
Itt egy végelszámolásra vonatkozó egyszerűsítést tudunk megállapítani, abban a tekintetben, hogy a vagyonmérleget és vagyonleltárt, amely ebből az alkalomból készül, nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni.

Szóval megéri?

Következtetésként annyit mindenképpen érdemes levonnunk, hogy ez a vállalkozási forma kifejezetten az önfoglalkoztatók számára lehet előnyös. Ha már alkalmazott is van a képben, akkor e lehet felejteni.

A legjobb eredményt egy kisadózó bejelentésével lehet elérni. A két fő már határeset.

Az anyagköltség szintén jelentős mértékben befolyásolja a jövedelmezőséget. És természetesen maga a bevétel nagysága is. Hiszen egy főre az évi 600 E Ft tételes adóval és a minimum 50 E Ft iparűzési adóval mindenképpen számolni kell. Ha ehhez hozzáadjuk a költségeket, akkor elérkezünk a fedezeti ponthoz, amelynél még egy fillér jövedelmet sem termeltünk. A Kata kalkulátorunk segít összehasonlítani a jelenlegi adózási formákkal.

Az áttérés miatti adófizetési kötelezettség mértéke szintén visszatartó erő lehet. A saját tőke jó része biztosan adóalapot képez. A saját tőkével finanszírozott készletek, értékpapírok, követelések, pénzeszközök aránya nagyban befolyásolja a 16 százalékos adófizetési kötelezettséget.

Az áfa alanyiság úgy tűnik kedvezően hat az elérhető osztalékalapra. De akkor az áfa bevallással továbbra is bajlódni kell.

Ebben a bejegyzésünkben nem foglalkoztunk a munkaviszonynak minősíthetőség kérdésével, de az önmaga megér egy misét.


A figyelmedbe ajánljuk:

Társasági adó 2012 kalkulátor

Kata kalkulator
Szabadon lekérhető

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

7 megjegyzés:

  1. köszönöm a hasznos információt, lenne néhány kérdésem: ha egy egyéni vállalkozó egy Kft ügyvezetője is (nincs köztük gazdasági kapcsolat) az egyéni vállalkozó áttérhet-e a KATA-ra, és a Kft-ben keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége?
    Ha egy EVA-s Bt kilép az EVA-ból, év közben meggondolja magát beléphet a KATA-ba?
    előre is köszönöm a segítséget Gyurcsák Rózsa aktakukac@upcmail.hu

    VálaszTörlés
  2. A kérdés első része csak akkor teljes, ha azt is tudjuk, hogy a Kft ügyvezetője tagja-e a társaságnak és az ügyvezetésen kívül van-e egyéb személyes közreműködés, illetve milyen díjazásokban részesül.
    Az EVA hatálya alól kilépő vagy az Szja, vagy a Tao hatálya alá kerül 2013 január 1-től ( a kérdésből ez sem derül ki). De ettől függetlenül, tudtunkkal a 2013 évben már nem EVA adóalany bármelyik hónapban dönthet arról, hogy a következő hónaptól KATA adóalanyiságot választ, ha egyébként a többi egyéb feltételnek megfelel (tevékenység, adótartozás, stb).

    VálaszTörlés
  3. Szeretném megkérdezni, ha a KATA adózást választja az egyéni vállalkozó és marad ÁFA adóalany, akkor az ÁFÁ-t mi alapján fizeti be?
    A bevételből levonható-e a felmerült költség vagy a teljes bevétel után?
    Köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Számításaink szerint előnyösebb az áfa körben maradni. A beérkező számlák áfáját ugyanis elbukja az alanyi mentességet választó. Persze ez azzal jár, hogy áfa bevallásokat kell benyújtani.
      És igen, kérdésedre a válasz az, hogy a beérkező számlák áfája levonásba helyezhető, ha az egyéb feltételek is fennállnak és így az elszámolandó áfa csak a különbség lesz.

      Törlés
  4. Üdvözlöm! KATA adóalany számlázhat-e közösségi adóalanynak (pl. Németország)? Rendelkezhet-e közösségi adószámmal? Milyen kötelezettségek merülhetnek fel ezzel kapcsolatosan?
    És ha eléri az 1 milliós határt, hogy működik a bejelentési kötelezettség? A KATA adóalany bejelenti, de a külföldi nem?
    Köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A 2012. évi CXLVII. törvényben megfogalmazott értelmezés szerint:
      "12. kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt"
      Ennek alapján úgy gondoljuk, hogy nincs akadálya a közösségi adóalany felé történő számlázásnak.
      Az Art szerint:
      "22. § (4) A közösségi adószámmal nem rendelkező általános forgalmiadó-alany – a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany és a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany kivételével – közösségi adószámának megállapítása érdekében az állami adóhatóságnál előzetesen bejelenti, ha az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni."
      Természetesen az áfa bevallás általános szabályait itt is követni kell.
      A partnerre vonatkozó bejelentési kötelezettséget az ő illetőségének megfelelő tagállam jogszabálya rendezheti, ez véleményünk szerint független a hazai KATA kötelezettségétől.

      Törlés
  5. 9. § (2) A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minõsülõ személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minõsülõ személyek részére juttatott
    jövedelmek után teljesítendõ adókötelezettségek alól.

    A fentiekre tekintettel az lenne a kérdésem, hogy egy bt nem kisadózó kültagjának eddig osztalék címén juttatott jövedelmével mi lesz a helyzet a kata alanyiság alatt. Hogyan lehet kiszámítani - és egyáltalán kell-e kiszámítani- a részére a társaság eredményéből járó részt. A szv. tv. hatálya alá nem tartozik, így osztalék elméletileg nincs... ? Az megint egy másik kérdés, hogy ezt milyen jogcímen kapja meg, és hogyan adózik utána... (A kültag egyébként semmilyen módon nem vesz rész a cég tevékenységében. )
    Vagy lehet azt vélelmezni, hogy a társaságnál nem keletkezett ilyen jövedelem, a kültag nem kap egy fillért sem, tehát a főállású kisadózó után megfizetett havi 50 eFt-tal ( + természetesen az iparűzési adó), a cég teljesítette összes adófizetési kötelezettségét?
    Válaszát előre is köszönöm!

    VálaszTörlés