Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2012. december 16., vasárnap

KATA adóalany által fizetendő osztalék



Sokak számára felmerülő kérdés, hogy a KATA adóalanynak bejelentkezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság személyesen  nem közreműködő tagja (csendes társ, befektető) miként részesül a nyereségből és azután hogyan adózik?

A kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti-, vagy betéti társaság 2013 évtől dönthet úgy, hogy kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyává kíván válni és az erre vonatkozó 2012. évi CXLVII. törvény szerint teljesíti adófizetési kötelezettségét.

A számviteli törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. Szt. 2/A. § (1)

Bár ez most nem témánk, de azon el lehet gondolkozni, hogy a Katv. alábbi rendelkezése hogy van összhangban a Szt. 2/A. § -val!

  • 15. § A III. Fejezetet az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az Szt. előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását. A kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozik.
Nézzük meg, hogy mely jogszabályok és milyen részei lehetnek érdekesek a kérdés megítélése szempontjából:


Katv.(2012. évi CXLVII. törvény)


3. § A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya
a) az egyéni vállalkozó,
b) az egyéni cég,
c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,


5. A kisadózó vállalkozások tételes adójával teljesített közterhek

9. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:
a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.
(2) A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.

A KATA hatálya alatt adózó vállalkozások esetében a törvény azon kívül  hogy felmentést ad a társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése, nem határozza meg hogyan kell a nyereséget értelmezni. Az előírt bevételi nyilvántartás nem teszi lehetővé az üzleti folyamatok és a társaság vagyoni helyzetének a nyomon követését. Az üzleti partnereknek gyakorlatilag fogalmuk sincs, hogy kivel állnak szemben.


Gt. (2006. évi IV. törvény)


A KÖZKERESETI TÁRSASÁG

88. § (1) A közkereseti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják.


90. § (1) Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár.

131. § (1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és – a törzstőke leszállításának esetét kivéve – csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét.



A KATA szerint adózó vállalkozás jogállására továbbra is a Gt. az irányadó. Ebből kiindulva fontos kitétel a társaság tagjainak részesedése a nyereségből, illetve a veszteségből. A Gt. a nyereségből történő részesedést a számviteli szabályok által meghatározott szempontokhoz köti és fel sem tételezi, hogy lehet olyan gazdasági társaság, amelyiknek nincs nyeresége, illetve vagyona (saját tőkéje). Márpedig, ha ragaszkodunk a Gt. előírásaihoz, akkor a társaság tulajdonosainak a társasági szerződésükben meghatározottak szerint részesedniük kell a nyereségből. Hiszen semmis az a megállapodás, amelyik valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár. A nyereségből történő részesedést - jobb szó híján - mégiscsak osztaléknak neveznénk.


Szt. (2000. évi C. törvény)


A törvény hatálya

2. § (1) A törvény hatálya – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek.
(2) A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó.
(3) A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.
2/A. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.


Tehát a Szt. kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. A KATA alanyokról úgy tűnik, a jogalkotó úgy ítélte meg, hogy szükségtelen üzleti partnereiknek információt nyújtani esetleges eladósodottságukról, vagy egyéb problémáikról. Mivel e törvény hatálya nem vonatkozik a KATA szerint adózó gazdasági társaságra, ezért az osztalék fizetésével kapcsolatos szabályokat itt hiába is tanulmányoznánk.


Szja tv.(1995. évi CXVII. törvény)

Az osztalékból származó jövedelem

66. § (1) A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)–b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)
a) osztalék
aa) a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés;


28. § (1) Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen
g) a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.


Az összevont adóalap megállapítása

29. § Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.


Az Szja tv. kimondja, hogy nem osztalék jogcímen keletkezik bevétel akkor, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni. El lehet kezdeni kutatni a törvény szövegében, hogy van-e ilyen más jogcím. Egy "gyanús" bekezdést találtunk:
"egyéb jövedelem különösen
g) a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték."
Biztosak vagyunk benne, hogy a jogszabály ezen részének a megalkotója, amikor ezt megírta, nem arra gondolt, hogy a társaság nyereségéből a tagjának juttatott részt egyéb jövedelem jogcímen kellene megadóztatni. Hiszen a nyereségből való részesedés, az tipikusan tőke jövedelemnek minősül, vagyis osztalék.

Ezen kis agytorna után megállapíthatjuk, hogy nem jutottunk semmire. A társaság nyeresége természetesen pénzforgalmi szemléletben is megállapítható lenne, hiszen a bevételekből, ha levonjuk a megfizetett adókat és a felmerült egyéb kiadásokat, akkor az éppen az elért eredmény. Ennek alapján pedig fel lehet osztani a nyereséget a tulajdonosok között, azzal, hogy a bejelentett kisadózóra eső adó megfizetettnek tekintendő, míg a csendestárs tulajdonosra eső résznél a személyi jövedelemadót és az esetleges egészségügyi hozzájárulást is figyelembe kell venni. Nem is lenne ez olyan bonyolult, ha a törvények közötti összhang mindezt lehetővé tenné.

Amíg ez nincs, addig marad a "biztonsági" megoldás. A csendestárs minimálisan részesedjen a nyereségből, egyéb bevételként az összevont adóalapjába beszámítva. A többi pénzzel pedig rendelkezzen  a kisadózó belátása szerint. Nem mondanánk, hogy ezzel a szabályosság terén nagyot dobbantottunk volna, de a bizalmat a tulajdonostársak körében mindenképpen erősítheti ...

Ez is érdekelhet:
KIVA kalkulátor
Társasági adó 2012 kalkulátor
Árfolyamveszteség kalkulátor
Elhatárolt veszteség nyilvántartása
Értékvesztés elszámoló segédlet
KKV meghatározó és nyilvántartó
Vállalkozások kamatelszámolása

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése