Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
Név:(ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2012. június 14., csütörtök

Veszteségelhatárolás 2008 évben

Köszönet a veszteségelhatárolás nyilvántartó programért.
Nagyon jól használható, és valóban sok időt lehet megtakarítani általa.

Szeretném a segítségedet kérni, mert nem tudunk állásfoglalást találni az alábbi problémára:



Évek 2006 2007 2008
Adóalap -10 000 2 000 -18 000



Sz tv. Tao.  tv.
Bevételek 28 000 28 000
Költségek és ráfordítások 64 000 54 000
Arány 44% 52%

Az eltérés a Szv tv. és az adó tv szerint elszámolható értékcsökkenésből adódik.

Konkrét kérdésem arra irányul, hogy a veszteség elhatárolásnál a számviteli tv. vagy az adó tv. szerinti értékcsökkenést kell figyelembe venni az elszámolt költségeknél, illetve el lehet-e határolni a fenti negatív adóalapot, tekintettel arra, hogy az árbevétel a számviteli tv szerint figyelembe vett költségek és ráfordítások 50%-át nem éri el?
Az adó tv szerint elszámolt költségek és ráfordítások 51,94%-a az elszámolt árbevétel.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2008 évre hatályos szabálya így szólt:

17. § (1) Amennyiben a 6. § (1)–(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben – a (3)–(9) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve – döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét (a továbbiakban: elhatárolt veszteség).

(8) Az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő években keletkezett negatív adóalapra, ha az adóévben az adózó adózás előtti eredménye negatív, és ha
a) az adóévben a bevételei nem érik el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének az ötven százalékát, vagy
b) az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt
az (1) bekezdés rendelkezése csak az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható.

 Az elszámolt költségek és bevételek csakis a számviteli törvényben meghatározottak alapján vehetők figyelembe. Az adóalap korrekciónál érvényesíthető - a Tao tv. szerint figyelembe vehető amortizáció - adóalapot csökkentő tétel, de nem számoljuk el a könyvekben.

A példában szereplő bevétel-költség arány nem éri el az ötven százalékot. A (8) bekezdés értelmében,a tárgyévi negatív adóalap csak abban az esetben határolható el, ha az adózó rendelkezik az erre vonatkozó adóhatósági engedéllyel. Ezt a szabályt az adókötelezettség keletkezésének negyedik adóévétől kellett alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a jogalkotó abban az időszakban megkülönböztetve kezelte az induló vállalkozásokat és reájuk nem alkalmazta ezt a szigorítást.

 Kapcsolódó termékünk:
Veszteségelhatárolás nyilvántartó


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2012. június 3., vasárnap

A közzétételi kötelezettség és elmaradásának szankciói

Késve beküldött beszámoló, elkésett közzététel esetében alkalmazható szankciók.


 2000. évi C. törvény a számvitelről

IX. Fejezet
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS KÖZZÉTÉTEL

Letétbe helyezés

153. § (1) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.

Közzététel

154. § (1) Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni.

(3) Ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén (ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a következő szöveget: ,,A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.''

(5) A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett – az adott üzleti évet megelőző üzleti évre vonatkozó – éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót ismételten közzé kell tenni. Az ismételten közzétett éves beszámolóban, egyszerűsített éves beszámolóban a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, az ismételt közzétételt megelőzően közzétett üzleti év
a) mérlegének záró adata mellett az ellenőrzés megállapításainak ezen eszközök és források értékét összevontan módosító összegeit,
b) eredménykimutatásának tárgyévi oszlopának adatai mellett az ellenőrzés megállapításainak az előző év(ek) eredményét érintő értékeit összevontan
kell feltüntetni.


(6) Az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló ismételt közzétételéhez is szükséges – kötelező könyvvizsgálat esetén – a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentés, a jóváhagyásra jogosult testület elé terjesztés, továbbá a jóváhagyást követő 30 napon belüla cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó esetén – a letétbe helyezés. Nem kell a megelőző üzleti év éves beszámolóját, egyszerűsített éves beszámolóját ismételten letétbe helyezni és közzétenni, ha az erre nyitva álló határidő letelte előtt az adott üzleti évi éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló letétbe helyezése és közzététele megtörtént és annak mérlegében és eredménykimutatásában a lezárt korábbi üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások külön oszlopban bemutatásra kerültek.

(7) Közzétételi kötelezettségének – ideértve az ismételt közzétételt is – azzal tesz eleget a vállalkozó, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti elektronikus űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnak megküldi a kormányzati portál útján. Az elektronikus űrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja az állami adóhatóság felé.

154/B. § (1) A vállalkozó (ideértve az anyavállalatot és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) a 153–154/A. §-okban foglalt letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény vonatkozó előírásainak figyelembevételével – elektronikus úton tesz eleget.

(2) A vállalkozó az éves beszámolónak, az egyszerűsített éves beszámolónak, az összevont (konszolidált) éves beszámolónak a céginformációs szolgálat részére a kormányzati portál útján történő (1) bekezdés szerinti megküldésével egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét.


2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

Mulasztási bírság

172. § (1) A (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, a 174/A. §-ban meghatározott esetben, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit).


(7a) Ha az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségét az állami adóhatóság 174/A. § szerinti első felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti, az állami adóhatóság 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapít meg az adózó terhére.

174/A. § (1) Az állami adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével a 172. § (1) bekezdés e) pontja szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon az adózó 60 napos határidő tűzésével a 172. § (7a) bekezdése szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

 Ha az időfolyamot nézzük, akkor az első határkő az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja, azaz május 31. Ennek a határidőnek az elteltét követően kezd el ketyegni a az adóhatóság felhívására nyitva álló 15 nap. A "tizenöt napon belül" azt jelenti, hogy akár három napon belül is. A Céginformációs Szolgálat valószínűleg azonnal továbbítja a beérkezett beszámolóhoz kapcsolódó űrlapot az adóhatóságnak.

Amennyiben az adóhatóság lép és kiküldi a felhívást, akkor abban az "500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható" rendelkezésnek megfelelő bírsággal is számolni kell. A bírság mértékére vonatkozó feltételes megfogalmazás azt jelenti, hogy azt nem kötelező kiszabni, illetve hatósági mérlegelés körébe tartozik mértékének megállapítása a nulla és a maximálisan kiszabható összeg között.

Joggal feltételezhetjük azt is, hogy az elkésett beküldő, amennyiben még a hatósági felhívás előtt teljesít, úgy megúszhatja a felhívást és ezzel együtt a mulasztási bírságot is.

Ha már kiment a felhívás, akkor 30 napos határidő áll az adózó rendelkezésére, hogy a közzétételt és a letétbe helyezést pótolja. Ennek a határidőnek az eredménytelen elteltét követő napon már jön a lényegesen súlyosabb bírság (1 millió forintig terjedő) és újabb 60 nap.

Végül pedig se szó se beszéd, törlés a nyilvántartásból.

Kapcsolódó termékeink:

 Beszámoló mintatár

 Beszámoló mintatár egyéb szervezeteknek

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.