Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2012. május 24., csütörtök

Kamatmentesen adott kölcsön társasági adó vonzata


Az alul-tőkésítési szabály a kifizetett kamatok tekintetében vizsgálandó a társasági adótörvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében. Amennyiben a kölcsön után kamatot nem számítanak fel, úgy nincs ráfordítás sem. Ilyen jogcímen tehát nem merülhet fel adóalap korrekció.

A Tao. törvény 8. § (1) és (5) szövege 2012. január 1-től hatályos. A 2011-es adóév  vonatkozásában a 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő adóalap csökkentő tételt (a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik) még nem kell figyelembe venni.

A 2012. adóévben már a kapcsolt ügyletek miatti adóalap csökkentő tétel is szerepet játszik az alul-tőkésítési szabályban, így a kamatmentesen adott kölcsön is. Ezzel egy időben a kötelezettség fogalma is megváltozik ebben a vonatkozásban, mert korrekciós tételként levonható a  a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összege. De ezek az új szabályok majd csak az idei évről szóló beszámoló készítésekor lesznek érdekesek.

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
j) az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) – az adóévben ráfordításként, eszköz bekerülési értéke részeként elszámoltkamatának és az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) alapján a 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összegének az (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része,

 (5) Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában
a) kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, vagy amelyre tekintettel az adózás előtti eredményét a 18. § szerint csökkenti (kivéve a hitelintézetnél és a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást), adóévi napi átlagos állománya, amely csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével,
b) saját tőke a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék (ezeknek megfelelő saját forrás) adóévi napi átlagos állománya.

Két  kapcsolt  vállalkozás esetében - ha az alul-tőkésítési szabályoknál 2011 év viszonylatában még nem is kell figyelembe venni, - a térítésmentes szolgáltatás (kölcsön kamatmentesen) piaci értékét meg kell állapítani és ennek ismeretében az adóalap módosítása is felmerülhet. Természetesen csak abban az esetben, ha a fizetett kamatok eltérést mutatnak a szokásos piaci árhoz viszonyítva.

 18. § (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét

a) csökkenti, feltéve, hogy
aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és
ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;

b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

Ebben a kérdésben érzünk egy kis jogbizonytalanságot a piaci kamatot illetően.

Aki adja a kölcsönt az a betéti kamatról mond le, tehát nála a kieső bevétel a számlavezető bankjánál alkalmazott betéti kamat mértéke.

Aki kapja a kölcsönt annál a ráfordítás az lenne, ha a bankjától venné a kölcsönt és azután kamatot kellene fizetnie (ez hitel kamat, ami nagyobb, mint a betéti).

 Az előbbi két szemponthoz még hozzájön, hogy független körülmények között nagy valószínűséggel egy harmadik eredményre jutnánk, amelyet nagyban befolyásolnak különböző piaci tényezők. mint a hitel biztosíték, hitelezési biztonság, hitelképesség és még sok minden más.

Mindezeket figyelembe véve, jó ha erről készül egy kimutatás, illetve egy aláírt megállapodás, amely alátámasztja, hogy a felek mit tekintenek piaci kamatnak. Ez azért fontos, mert az adóalapot a két félnek egyformán kell módosítania. Ráadásul a csökkentő félnél (aki kapta a kölcsönt) csak akkor működik a dolog, ha rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, hogy az megnövelte az adóalapot (azzal a kamat összeggel, amitől elesett).

A szokásos haszon fogalmát a Tao. törvény így határozza meg:

18. § (4) A szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

Ha nem kapcsolt a két cég, akkor csak a Tao tv. 3. sz melléklete lehet a mumus, a 13. pontban megfogalmazott "az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke" szöveg tekintetében. De nehéz azt megfogni, hogy mit értenénk a kölcsönadott pénz bekerülési értéke alatt! Ráadásul a fogadó félnél "az eredmény e a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva" kifejezés sem vonatkozhat rá, mert a kamatmentes kölcsönben részesülő nem számol el semmilyen bevételt ezzel kapcsolatban.
Tehát, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó, akkor szerintünk nem kell módosítani.
 
 Kapcsolódó termékeink:

Vállalkozások kamatelszámolása
  
Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

1 megjegyzés:

  1. Az alultőkésítési szabály által hátrányosan kezelt kötelezettségekre az adóévre fizetett, vagy az esedékes kamatnak azonban nem teljes összege növeli az adóalap megállapítása során az adózás előtti eredményt
    Ha ugyanis az ilyen kötelezettségek adóévi napi átlagos állománya nem haladja meg a saját tőke adóévi napi átlagos állományának háromszorosát, akkor nem keletkezik adóalap-növelési kötelezettség. Ezzel szemben a kötelezettség adóévi napi átlagos állományának a saját tőke adóévi napi átlagos állománya háromszorosát meghaladó részére jutó kamat növeli az adózás előtti eredményt.

    A rendelkezés alkalmazásakor a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék együttes adóévi napi átlagos állománya alapján kell a saját tőke adóévi napi átlagos állományát meghatározni, vagyis a jegyzett, de még be nem fizetett tőke, az értékelési tartalék és a mérleg szerinti eredmény összegét a saját tőke adóévi napi átlagos állományának meghatározásakor nem lehet számításba venni. 2012. január 1-jétől azonban az említett kötelezettségek napi átlagos állományából az adózó (döntése szerint) levonhatja a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelések adóévi napi átlagos állományának összegét.

    VálaszTörlés