Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2012. március 30., péntek

A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódó kifizetések

Egy havi áfa bevalló építőipari kft-vel kapcsolatos a kérdésem. A Kft közbeszerzési eljárás keretében szerzi meg a munkákat. A fizetési határidő 60 nap, amit a megrendelő gyakran ilyen, olyan kifogással nem tart be. Ennek következtében a Kft-nek gyakran van adó- és járulék tartozása.
A szerződésben a megrendelő minden esetben 10% jól teljesítési garanciát tart vissza.
A Kft az eredeti esedékességi időpontban kért és kapott nullás igazolást, így a számlák ellenértékét megkapta a gar. visszatartás nélkül. Esedékes volna több számla garanciális visszatartásának a kifizetése, de a megrendelő nullás igazolást kér a kifizetéshez, amit a Kft nem tud teljesíteni, az adó- és járulék tartozások miatt. A Kft. ügyvezetője úgy gondolja, a garanciális kötelezettség kifizetésének csak ahhoz van köze, hogy a Kft. a munkát jól, vagy nem jól végezte el. Ennek következtében ügyfelem továbbra sem tudja rendezni adó- és járulék kötelezettségét.
Ugyanez Kft egy másik megrendelője a 2012. január 15-i fizetési határidejű számláját nem fizette ki. Arra hivatkozott, hogy az adott munkáért ő sem kapta meg a pénzt. A Kft. január 15-én rendelkezett nullás igazolással. A Megrendelő most tudna fizetni, de most megint nem tudunk nullás igazolást kapni. 
Mit lehet tenni a fenti esetben, mivel lehet érvelni, hogy a a Kft hozzá jusson a pénzéhez?

A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódó kifizetésekkel kapcsolatban az adózás rendjéről szóló  2003. évi XCII. törvény tartalmaz rendelkezéseket. Az alábbiakban a hivatkozott törvény szövegét idézzük:

36/A. § (1) A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti nyertes ajánlattevő és a Kbt. szerinti alvállalkozók közötti szerződések, valamint minden további, a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért - visszatartási kötelezettség nélkül - abban az esetben fizethet, ha
a) az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy
b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
Kifizetést teljesítőnek minősül az ajánlattevő, a Kbt. szerinti alvállalkozó, valamint a polgári jog szerinti alvállalkozó.
(2) A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan megkötött mindegyik szerződés esetén a kifizetést teljesítő a szerződésben írásban tájékoztatja az alvállalkozót arról, hogy a szerződés és ennek teljesítése esetén a kifizetés e § hatálya alá esik.
(3) A kifizetést teljesítő a köztartozást mutató együttes adóigazolás átadása, bemutatása vagy megküldése után a köztartozás erejéig visszatartja a kifizetést. Amennyiben az együttes igazolás köztartozást mutat és a kifizetés kötelezettje ennek ellenére elmulasztja a visszatartást, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki. Nem keletkezik a kifizetést teljesítőnek visszatartási kötelezettsége és egyetemleges felelőssége, ha a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást mint alvállalkozó nem kapta meg, valamint abban az esetben sem, amennyiben az igazolást bemutató szervezet felszámolás alatt áll.
(4) Ha az állami adóhatóság a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt együttes adóigazolásban állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozást mutat ki, az adóigazolás kiállításával egyidejűleg a végrehajtás szabályai szerint intézkedik a követelés lefoglalásáról. A kifizetést teljesítő a visszatartás és követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól. A kifizetést teljesítő az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozást meghaladó összegű kifizetést a rá egyébként kötelező fizetési határidőben teljesíti az adóhatóság végrehajtási cselekménye előtt.
(5) Amennyiben az (1)-(3) bekezdések szerinti kifizetés kapcsolt vállalkozások között történik, a közbeszerzések közvetlen megvalósításában részt vevő mindegyik kapcsolt vállalkozás egyetemlegesen felel a kifizetés összegéig a kifizetés időpontjában fennálló, azon kapcsolt vállalkozás állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozásáért, amelynek a kifizetést teljesítették.
(6) Az (1)-(4) bekezdések rendelkezéseit a Kbt. szerinti ajánlatkérő, illetve a nevében eljáró más személy és a nyertes ajánlattevő között létrejött szerződésekre is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ajánlatkérőt nem terheli a visszatartási kötelezettség az ajánlati vagy a teljesítési biztosítékra, illetőleg az ajánlatkérőnek egyetemleges felelőssége nem keletkezik.
(7) Az együttes adóigazolás annak 30 napos érvényességi idején belül az e § hatálya alá tartozó kifizetéseknél több kifizetést teljesítőnél is felhasználható.
(8) Amennyiben az alvállalkozó a kifizetést teljesítővel szemben fennálló követelését faktorálja (engedményezi), a kifizetést teljesítő abban az esetben fizethet a faktornak (engedményesnek), ha a kifizetés előtt a faktor (engedményes) vagy az alvállalkozó rendelkezésre bocsátja az alvállalkozóra vonatkozó együttes adóigazolást, vagy az alvállalkozó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, ellenkező esetben a kifizetést teljesítő egyetemleges felelőssége és visszatartási kötelezettsége fennáll.
(9) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az adóigazoláson feltüntetett tartozás 2008. szeptember 30-át követően keletkezett.

Az adóhatóság honlapján egy átfogó tájékoztató érhető el. Ebben a cikkben számos kérdésre rávilágítanak. A címe: Tájékoztató a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan megkötött szerződések alapján történő kifizetésekre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos legfontosabb kérdésekről.
apeh.hu >>>

Ebből az írásból kiemelünk néhány fontos gondolatot, amely a hozzánk intézett kérdéssel kapcsolatos.
Fő szabály: 
A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti nyertes ajánlattevő és a Kbt. szerinti alvállalkozók közötti szerződések, valamint minden további, a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért – visszatartási kötelezettség nélkül – abban az esetben fizethet, ha
  • az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy
  • az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
További kiemelések az írásból:
- A felelősség a vállalkozói lánc minden pontján fennáll, ahol közpénzből – a közbeszerzés teljesítéséhez kapcsolódóan – fizetnek.
- Mindig azon személy/szervezet részére kell benyújtani az együttes adóigazolást, aki a kifizetést teljesíti.
- Amennyiben a pénzügyi teljesítés időpontja 2009. február 15. vagy azt követő időpont – a közbeszerzés teljesítéséhez kapcsolódóan megkötött szerződések létrejöttének, teljesítésének dátumától függetlenül – az Art. 36/A. §-ának rendelkezéseit alkalmazni kell. Vagyis a kifizetés időpontja a mérvadó!
- Ha biztosítéki célú (pl. jó-teljesítési, szavatossági visszatartás) kifizetés történik – a közpénzből történő kifizetésre tekintettel – az Art. 36/A. §-ában foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.
- A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan megkötött mindegyik szerződés esetén a kifizetést teljesítőnek az alvállalkozót a szerződésben írásban kell tájékoztatnia arról, hogy a szerződés és ennek teljesítése esetén a kifizetés a közbeszerzési felelősségi szabály (Art. 36/A. §) hatálya alá esik. Tehát a a szerződésben szerepelni kell a tájékoztatásnak! A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása kiemelt szankcióval jár és a kifizetés összegének 20%-áig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
- Amennyiben az alvállalkozó a kifizetés előtt nem tud „nullásnak” minősülő együttes adóigazolást bemutatni illetve nem szerepel a köztartozásmentes adatbázisban, azaz tartozása van, a kifizetést teljesítőnek az adóhatóság intézkedéséig vissza kell tartania a kifizetést az igazolásban feltüntetett köztartozás erejéig. Tehát nem a teljes kifizetés megtagadására jogosult, csak az igazolásban szereplő összeg erejéig terjed e jogosultsága. A kifizetést teljesítő a köztartozást meghaladó összegű kifizetést a rá egyébként kötelező fizetési határidőben kell teljesítse akár az adóhatóság végrehajtási cselekménye előtt.
-  Ahhoz, hogy a szolgáltatást teljesítő az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségének eleget tudjon tenni, az áfának megfelelő összeget a számla szerinti fizetési határidőig a kifizetőnek meg kell fizetnie.
- Ha az együttes igazolás köztartozást mutat, az adóhatóság az adóigazolás kiállításával egyidejűleg a végrehajtás szabályai szerint (a végrehajtási jegyzőkönyv kiállításával és megküldésével) intézkedik a követelés lefoglalásáról. A kifizetést teljesítő a visszatartás és a követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól.
- Amennyiben a kifizetést teljesítő - a köztartozás fennállása ellenére - nem teljesíti visszatartási kötelezettségét, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért.

A kérdés második részére utalva elmondhatjuk, hogy jogszerűen pénzt visszatartani "nekünk sem fizettek" indokkal nem lehet. Egyébként pedig, ha végre rendelkezésre áll a pénz, abból úgyis le kell rendezni az adó- és járulék tartozást, tehát annak a résznek a visszatartása nem jelent pénzügyi hátrányt az alvállalkozónak.

Érdekességként jegyezzük meg, hogy a hivatkozott adóhatósági tájékoztató figyelmeztet arra, hogy "az Art. 36. § (9) bekezdésében rögzített mentesítés a közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetési szabályok módosításáról szóló 2010. évi LXIV. törvény rendelkezései alapján 2010. december 31-ig volt hatályban.Tekintettel azonban arra, hogy az Art. 36. § (9) bekezdése hatályát vesztette, a 2010. december 31-ét követően teljesítendő kifizetéseknél, a tartozás keletkezési időpontjától függetlenül, az Art. 36/A. §-ában foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell." Ugyanakkor mi úgy látjuk, hogy a  jogszabály mai napon (2012.III.30.) hatályos állapota szerint a (9) bekezdés továbbra is létezik!


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2012. március 21., szerda

A készpénz fizetéssel kapcsolatos szabályok


Az adózói kör által teljesített készpénzben történő kifizetések bizonyos összeghatár felett, bejelentési kötelezettséget vonnak maguk után. Ebben a tekintetben a jogalkotó különbséget tesz a kapcsolt felek, illetve a független adózók között. A kapcsolt felek között teljesült készpénzes ügylet összeghatára 2012 évben változatlanul egy millió forint. A független felek között megvalósuló készpénzkifizetések összeghatár kettő millió forintra módosult. Ez korábban öt millió forintban volt meghatározva. A bejelentésre kötelezett - a törvény szövege szerint - mindig a vevő, illetve szolgáltatást igénybe vevő.

A bejelentő személye és tárgya tekintetében több jogi bizonytalanság is tapasztalható.

Nem világos például, hogy a készpénzben adott kölcsönre vonatkozik-e a bejelentési kötelezettség. Igaz ugyan, hogy a kölcsön nyújtás az szolgáltatásnak minősül, ugyanakkor ebben az esetben nem a szolgáltatás igénybe vevője a fizető fél. Bár az is tény, hogy a törvény nem mondja ki, hogy a készpénz fizető a bejelentésre kötelezett. Így, ha furcsának tűnik is, de véleményünk szerint a kölcsön igénybe vevőjére is vonatkozik a bejelentési kötelezettség. Fontos itt azt is megjegyezni, hogy a munkaviszony keretében történő kifizetések nem tekintendők szolgáltatás nyújtásnak, illetve igénybevételnek.

Az egy napon belül, ugyanazon felek között több részletben teljesített készpénz mozgás megítélése is vethet fel kérdéseket. A törvény a "készpénzfizetés napjáról" beszél és nem alkalmakként történő pénzmozgásról. Olvashatók olyan vélemények, amelyek szerint csak az összeghatárt meghaladó tételeket kell figyelembe venni. Mi úgy ítéljük meg, hogy az ugyanazon napon történt pénzmozgásokat egy bizonyos partner tekintetében össze kell számítani. Mondjuk tíz millió forint tizenegy részletben (tizenegy pénztárbizonylaton) történő átadása számunkra legalábbis nem tűnik életszerű jogalkalmazásnak.

 A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyt nem terheli bejelentési kötelezettség.

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
17. § (1) Az adózó,
(9) A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének - a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével - be kell jelentenie
a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,
b) egyéb esetben a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.

A b) bekezdést módosította: 2011. évi CLVI. törvény 360. § (1) 6.

Mulasztási bírság
172. § (1) A (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
a) a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,

Bejelentési nyomtatvány: 40
Bejelentés készpénzfizetésről (nyomtatvány letöltése a NAV oldaláról): http://www.nav.gov.hu/magyar_oldalak/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/adatbejelentok_adatmodositok/40.html

Az adóhatóság honlapján olvasható tájékoztatóban, blogbejegyzésünk időpontjában még nem történt meg az összeghatárra vonatkozó változás frissítése!

A társas vállalkozások készpénzforgalmának ellenőrzési tapasztalatai
http://www.apeh.hu/magyar_oldalak/nav/ugyfelszolg/regiok/delalfold/aktualis/elltap.html?query=k%C3%A9szp%C3%A9nz 


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.