Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2011. március 27., vasárnap

Ingatlanhoz kapcsolódó, közösségen belüli szolgáltatás áfája

Egy Magyar cég export fővállalkozóként Lengyelországban vállalkozik építés-szerelőipari munkára.
A kivitelezéshez alvállalkozókat foglalkoztat.
Az alvállalkozók Magyarországon bejegyzett cégek.
A szolgáltatás ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás.
A Magyar alvállalkozóknak a teljesítményüket ÁFA szempontjából hogy kell számlázniuk a Magyar export fővállalkozó felé?

Ez a kérdés egyre gyakrabban elhangzik Magyarországon. Számos magyar vállalkozás nyújt külfödi megrendelő számára különböző szolgáltatásokat. Az Európai Unió tagállamaira ez különösképpen vonatkozik. Az ilyen típusú gazdasági eseményt tovább bonyolítja az alvállalkozók bekapcsolódása.

Ahhoz, hogy helyes választ tudjunk adni a kérdésre, nézzük meg először az áfa törvény néhány rendelkezését, amely biztos támpontot nyújthat az eligazodásban.

Általános szabályok
37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Különös szabályok
39. § (1) Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van.
(2) Az (1) bekezdésben említett ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások körébe különösen beletartoznak: az ingatlanközvetítői és -szakértői szolgáltatások, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások, az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése, valamint az építési munkák végzésének előkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások.

142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti:

a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében;
b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybe vevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának;
c) az a) és b) pontban említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása esetében;

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek
a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint
b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.
És most foglaljuk össze, hogy mi az, amit biztosan állíthatunk.

Az első ilyen megállapítás az kell legyen, hogy egy olyan szolgáltatásról van szó, amely adófizetési kötelezettséget von maga után. Tehát valakinek meg kell fizetnie a szolgáltatott teljesítmény után az áfát.

A második megállapítás, hogy ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásról lévén szó, a teljesítés helyét, az áfa törvény 39. § (1) különös rendelkezései alapján, az ingatlan fekvése határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a hozzáadott érték adó jelen esetben a lengyel államot illeti meg.

Némi bizonytalanságot szül az áfa törvény fordított adózásra vonatkozó szabálya, amely ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás esetében, két Magyarországon bejegyzett vállalkozás között a fordított adózás szabályának alkalmazását írja elő.



Mi is történik? Mindkét vállalkozás Lengyelországban fejti ki tevékenységét. Ez azt jelenti, hogy az áfa hatályán kívüli területen. A fővállalkozó áfa mentesen állítja ki a számlát a lengyel beruházó részére. A lengyel beruházó felszámítja az áfát az országában érvényes mértékkel és befizeti a lengyel államnak.

A magyar alvállalkozó szintén az áfa hatályán kívüli területen dolgozik a fővállalkozó tevékenységének részeként. Ez pedig azt jelenti, hogy a fordított adózás szóba sem jöhet. Az ingatlan nincs Magyarországon és a hozzá kötődő tevékenység sem itt zajlik. Tehát az alvállalkozónak szintén áfa mentes számlát kell kiállítania a fővállalkozó részére. Az alvállalkozó munkájának hozzáadott értéke a fővállalkozó által kibocsátandó számlába fog beépülni.

Hozzátesszük, hogy ebben a felállásban elsősorban csak "kapott" anyaggal lehetséges dolgozni. Bár a külföldre irányuló teljesítményhez Magyarországon beszerzett anyag áfája akkor is levonható, ha az egy áfamentesen kiszámlázandó szolgáltatásba épül bele, a dolog mégis aggályos lehet azáltal, hogy az ily módon beszerzett anyag el kell hagyja az országot. A helyszíni beszerzés pedig azért lehet problematikus, mert egy ottani adószámmal nem rendelkező vállalkozás nincs kitől visszaigényelje az áfát.

Ezért rajzoltuk be a kis köröket lengyel területre és a szaggatott vonalú nyilakat, hogy érzékeltessük a helyes megoldást. Úgy a fővállalkozónak, mint az alvállalkozónak lengyel adószámot kellene kiváltania, ahhoz hogy az előbbiekben leírt anyagbeszerzéseik rendben legyenek. Egyébként ezt a bejelentkezési kötelezettséget általában minden állam elő is írja, még ha nem is egyforma feltételekkel.



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

3 megjegyzés:

  1. Tisztelt Uram!

    A cégünk helyzete hasonlatos a példabelivel, de mi nem külföldön végezzük a szolgáltatási tevékenységet hanem Magyarországon.

    Közösség más tagállamában megvalósuló beruházáshoz kapcsolódóan végzünk tervezési szolgáltatás de mint egy szintén magyar cég alvállalkozójaként.

    Akkor ránk miért vonatkozna ez a szabály ha például nem is tudjuk ellenőrizni (mert nem mi építjük), hogy hol valósul meg az általunk tervezett beruházás.
    Továbbá a fővállalkozónk nem csak egyszerűen közvetítit a mi munkánkat hanem komoly hozzáadott értékkel is kiegészíti azt.

    Tehát mirt kellen nekünk Áfa mentesen számlázni?

    VálaszTörlés
  2. Szerintünk a külföldi áfafizetési kötelezettség teljesítése miatt a magyar alvállalkozót az adott országbeli adóalanyként való regisztrációs kötelezettség terheli. De ezt a kérdést itt tedd fel, ha gondolod: http://tanacsado.cegiranytu.hu/index.html

    VálaszTörlés
  3. Mi felvonó felújítást végzünk Ausztriában, alvállalkozóként - magyar fővállalkozó megbízásából -
    a fővállalkozó " ÁFA trv.területi határ. kívűl eső szolg " ként számláz az osztrák félnek.
    Mi viszont ( magyar cég-magyar cégnek ) szintén így kellene kiállítanunk a számlát ? Lift felújítás - feltétlen ingatlanhoz kapcsolódó, ? vagy inkább a megrendelő a döntő? Hiszen a megrendelő magyar , így áfát kellene felszámolnunk? Nagyon megoszlanak az állásfoglalások.. Válaszát megköszönöm.

    VálaszTörlés