2009 ben keletkezett követelést 2010-ben behathatatlanná nyilvánítok. A társasági adó alapot nem növeli. Áfáját költségként leírhatom, vagy netán vissza is igényelhetem?
A hozzánk intézett kérdés azért is fontos, mert a követelések kezelésének, elszámolásának ügye az előttünk álló beszámoló készítési időszakban különös jelentőséggel bír.
Először is azt kell tisztázni, hogy mikor és milyen mértékben minősül behajthatatlannak egy követelés.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény a következő meghatározást tartalmazza:
Fogalmak
4. § E törvény alkalmazásában
4/a. behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető;
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény számos esetet jelöl meg, amely egy követelés behajthatatlannak minősítését eredményezi:
10. behajthatatlan követelés: az a követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem
vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés
várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel,
mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.
A fentiek szerint megállapítható, hogy a körülmények határozzák meg a behajthatatlanság mértékét. Továbblépve meg kell vizsgálnunk, hogy szükséges-e ezzel kapcsolatban az adóalapunkat korrigálni?
Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek
7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:
n) a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, valamint a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; e rendelkezést a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból,
befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza,
Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek
8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
h) a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve
1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy
2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.
Amennyiben egy követelést azért kívánunk leírni, mert eltelt 365 nap és még mindig nem egyenlítették ki, úgy ezt a könyveinkben a ráfordítások között számoljuk el, ami az adózás előtti eredmény csökkenését idézi elő. Természetesen a követelés könyvszerinti értéke az Áfa részt is tartalmazza.
Az ily módon történő elszámolás gyakorlatilag a követelés elengedését jelenti. Az adóalap korrekciós szabályok szerint e követelés értékének a 80 százaléka adóalap növelő, ha ezt nem magánszemélynek, illetve nem olyan belföldi nem magánszemélynek engedtük el, akivel nem vagyunk kapcsolt vállalkozási jogviszonyban. Másként fogalmazva a törvény kicsit nyakatekert mondatát, nem kell adóalapot emelni, ha magánszemélynek engedjük el, illetve, ha olyan gazdálkodónak, amelyikkel nem vagyunk kapcsolt viszonyban.
Adóalap csökkentő lenne a 20 százalék, de csak akkor, ha legalább ilyen mértékben értékvesztést elszámoltunk. Tehát az értékvesztés előző időszakban történt elszámolásának mértéke korlátot korlátot jelent e tekintetben.
Az illetékre sem árt odafigyelni!
17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:
n) ... a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is - útján történő megszerzése;
És a személyi jövedelemadóra:
4. § (2) Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában - pénzben (a továbbiakban ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben - mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére); dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog; elengedett, átvállalt tartozás; ...
Ez azt jelenti, hogy akár adó-, és illetékfizetési kötelezettség is felmerülhet annál, akinek elengedjük a tartozását, ha nem gazdálkodó szervezet (például a cég a tulajdonosának adott kölcsönt).
Összefoglalva:
A követelés (amennyiben adóköteles értékesítésről beszélünk), a bekerülés évében a nettó értéke révén növelte az adózás előtti eredményt, míg a felszámított Áfa befizetendő Áfaként megjelent a kötelezettségek között.
Az elengedés évében (amikor behajthatatlannak nyilvánítjuk, mert az előbbiekben leírt feltételek valamelyike vonatkozik rá) a követelés kivezetésre kerül a ráfordításokkal szemben és csökkenti az adózás előtti eredményt. Ez a korábbiakban keletkezett Áfa fizetési kötelezettséget nem érinti, de részben megtérülőnek tekinthető a csökkenő társasági adó fizetési kötelezettség révén.
A behajthatatlannak minősülő résszel csökkenthetjük az adó alapját, de csak olyan mértékben, amilyenben a korábbiakban értékvesztést számoltunk el rá.
A behajthatatlannak nem minősülő résszel akkor nem kell megnövelnünk az adó alapját, ha magánszemélynek engedjük el, illetve, ha olyan gazdálkodónak, amelyikkel nem vagyunk kapcsolt viszonyban.
Amennyiben a kedvezményezett magánszemély, illetve kapcsolt vállalkozás, úgy az illetékfizetési, illetve SZJA fizetési kötelezettség feltételeit is vizsgálni kell.
Kapcsolódó termékeink:
Társasági adó 2010 kalkulátor
Beszámoló mintatár
Kapcsolt vállalkozás vizsgáló
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése