Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2010. május 25., kedd

Osztalékfizetés betéti társaságoknál

A Vállalkozásunk (Bt.) a 2008. évi beszámolóban osztalék kifizetést hagyott jóvá, amit idén szeretnénk kivenni. Milyen feltételei, kötelezettségeink vannak ezzel kapcsolatban, valamint milyen és mennyi adót, járulékot kell fizetni, bevallani, és mikor? Be kell-e jelenteni a cégbíróság felé?
Ennek a vállalkozásnak 3 tulajdonosa van, az egyik kültag (47,62 %) alkalmazott is a vállalkozásban, és a munka érdemi részét csak ő végzi. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak ez az egy tag vegye fel az egész osztalékot. Itt nyilván az EHO korlát is érdekes lehet (felső határ). Megerősítést kérnék azzal kapcsolatban, hogy ez járható út-e anélkül, hogy többlet költséggel járna?
Az Apehnál azt mondták, hogy ha a másik két tulajdonos nyilatkozik arról, hogy ők lemondanak a részükről, és nem nevezik meg, hogy kinek a javára, és egy újabb határozatban arról nyilatkoznak, hogy az egész összeg kifizethető a harmadik tagnak, akkor nincs adó és járulék vonzata. Tehát nem számít ajándéknak. Még egy feltételt mondtak, hogy az osztalékot mindenféleképpen utalással kell kifizetni.



A betéti társaságokra vonatkozó nyereségfelosztási szabályok a Gt.-ben:

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról

90. § (1) Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár.
93. § (1) A tagok gyűlése határoz a társaság mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal. A tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal bármely kérdés eldöntését a tagok gyűlése hatáskörébe utalhatják.
(2) A tagok gyűlése hatáskörébe tartozó kérdésekben a tagok ülés tartása nélkül írásbeli vagy más bizonyítható módon történő szavazás útján is határozhatnak, kivéve, ha bármely tag az ülés megtartását igényli. A társasági szerződés az ülés tartása nélküli határozathozatal lehetőségét kizárhatja.
(3) A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet.
(4) A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát. A társasági szerződés ettől eltérő rendelkezése semmis. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében törvény vagy a társasági szerződés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő.
(5) Háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozat kell az üzletvezetési és képviseleti jog megvonásához. Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell - a 18. § (2)-(3) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének az elhatározásához.
(6) A társasági szerződés módosítását - a 18. § (2)-(3) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - valamennyi tagnak alá kell írnia.

18. § (2) A gazdasági társaság cégnevét, székhelyét, telephelyeit és fióktelepeit, valamint a társaság tevékenységi köreit - ha a tagok ezt a társasági szerződésben nem zárták ki - a társaság legfőbb szerve egyszerű szótöbbséggel is módosíthatja.
(3) A társasági szerződés felhatalmazhatja a gazdasági társaság ügyvezetését - a főtevékenység megváltoztatása kivételével - a (2) bekezdés szerinti döntések meghozatalára, és ezzel összefüggésben a társasági szerződés módosítására.

Összegezve
  • A törvény kötelező jelleggel írja elő azt, hogy a nyereségből a tagok a vagyoni betéteik arányában kell részesüljenek. E szabály alól akkor van kivétel, ha a társasági szerződés az arányos kifizetéstől eltérő szabályt állapít meg. Mivel semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár, ezért értelmezésünk szerint csak arra van lehetőség, hogy a tagok a betéteik arányától eltérő mértéket állapítsanak meg a társasági szerződésben. Ennek elhatározásához egyöntetű döntés szükséges. 
  • Mi nem látunk arra lehetőséget, hogy a tagok nyilatkozata helyettesíthetné a társasági szerződés eltérő rendelkezését. 
  • A nyereség részesedés kifizethetőségéről a betéti társaság üzletvezetőjének nem szükséges nyilatkoznia. A korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabálytól eltérő rendelkezés (pontosabban ennek hiánya) hátterében az állhat, hogy a Bt. beltagja jogosult az üzletvezetésre és ő egyben korlátlanul (teljes magánvagyonával) köteles helyt állni a hitelezőkkel szemben. Különlegesebb helyzetet teremthet, ha a társasági szerződés üzletvezetési jogosultságot engedélyez a korlátoltan felelős kültagnak is. Arról nem is beszélve, ha egyedül a kültag viszi az üzletmenetet és teszi kockára akár a beltagok magánvagyonát is. 
  • Az osztalék készpénzzel történő kifizetését korlátozó jogszabályról nincs tudomásunk.

Az osztalékból származó jövedelem

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

66. § (1) A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál - pl. az osztalékból megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítésként - kell figyelembe venni).
a) osztalék
aa) a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés;
ab) a kamatozó részvény kamata;
ac) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;
ad) a kockázatitőkealap-jegy hozama;

(2) Az adó mértéke

a) bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után 10 százalék;
b) az a) pontban nem említett osztalék (osztalékelőleg) esetében 25 százalék.



1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
3. §
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg

után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).


2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

46. § (9) A kifizető olyan bizonylatot (igazolást) állít ki az osztalékban részesülő személynek, amely tartalmazza a kifizető és a bevételt, jövedelmet szerző nevét (elnevezését), adóazonosító számát, székhelyét (telephelyét), lakóhelyét, a kifizetés jogcímét, az osztalék kifizetésének évét, a bizonylat (igazolás) kiállításának időpontját, az adó alapját és a megállapított adó összegét. Osztalékelőleg fizetése esetén, illetőleg ha az osztalék-, társasági adót a kifizető nem vonta le, adó-visszatérítésre jogosító igazolás nem állítható ki.

Összegezve
  • Az osztalék külön adózó jövedelemnek minősül. A magánszemély részére jóváhagyott osztalékból forrásadót kell vonni, amely összeghatártól függetlenül 25 %. Bizonyos esetekben a törvény átminősítheti az osztalékból származó jövedelmet (személyes közreműködői díj-kiegészítésként történő figyelembevétele a tevékenységre jellemző kereset alapján), de ez most nem témája írásunknak.
  • Az osztalék után a kifizetőnek 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie egészen addig, amíg el nem éri a 450 ezer forintos korlátot (hozzájárulás-fizetési felső határ). Az említett korlát alapján fizetendő járulékot a beszámító tételek, főleg a bér esetében felmerülő, a Tbj. 19. § (3) alapján megfizetett  (a tárgyévben még fizetendő) természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékok figyelembevételével kell megbecsülni. Itt is megemlítendő, hogy a tag személyes közreműködői díj-kiegészítéseként figyelembe veendő összeg, a  tevékenységre jellemző kereset alapján, itt is átminősítheti részben, vagy egészben ezt a kötelezettséget.
  • Adó és járulék megfizetés az osztalék kifizetését követő hónap 12-ig.

Osztalék kalkulátor



Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése