Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2010. április 26., hétfő

Nem biztosított magánszemély járulékfizetési kötelezettsége

A Kft  többségi tulajdonosa nem nyugdíjas magánszemély. Nincs más cégben munkaviszonya, nem vesz ki jövedelmet a Társaságnál, személyesen nem működik közre a tevékenységben. Álláspontja szerint nem fizet járulékot,  nem akar biztosítást, nyugdíjat. Bérbeadásból magas jövedelme van, a 450 eFt EHO-t már az idén is megfizette.
Kérdésem: kell-e utána járulékot fizetni  a Kft-ben 2009. évre a minimálbér kétszerese, 2010. évben a tevékenységre jellemző kereset után?


A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.). definiálja, hogy mi minősül társas vállalkozásnak.Társas vállalkozásnak minősül többek között a korlátolt felelősségű társaság.
Ugyancsak a Tbj. határozza meg a társas vállalkozó fogalmát. Ennek értelmében társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság tagja is, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).

A kérdés kapcsán két dolgot feltételeznünk kell:
- A magánszemély bérbeadásból származó jövedelme különadózó jövedelemként jelenik meg (számlát adó, adószámmal rendelkező magánszemély).
- A Kft. társasági szerződése amelynek többségi tulajdonosa, nem tartalmaz olyan kitételt, hogy a tag személyes közreműködésre kötelezett és a személyes közreműködés a Kft szervezeti felépítése folytán egyébként is bizonyíthatóan kizárható.

Az első feltétel jelentősége abban áll, hogy a bérbeadásból származó jövedelem lehet önálló tevékenységből származó is. Ennek meghatározása így szól: Önálló tevékenységből származó jövedelem különösen az ingó vagyontárgy és a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, utóbbi abban az esetben, ha a magánszemély nem a különadózást választja
A második feltétel pedig azért fontos, mert nem elég valakinek kijelentenie, hogy egy társaságban személyesen nem működök közre. Amennyiben egy kis létszámú szervezetről van szó, ahol a vezető tisztségviselőn kívül mondjuk csak egy adminisztratív dolgozó van és e mellett a cég 100 millió forint árbevételt realizál, nehéz megvédeni egy olyan álláspontot, ami szerint a tulajdonos személyesen nem működik közre. Ugyanez igaz lehet egy bérbeadással foglalkozó cégre is, hiszen a bérleti szerződések menedzselése szintén személyes közreműködésnek fogható fel. Egy olyan cég esetében, ahol nyilvánvalóan rendelkezésre áll a bevételszerző tevékenységhez szükséges apparátus, ott helytálló lehet a tulajdonos-ügyvezető személyes közreműködésének a kizárása. A Gt. ugyanis kimondja, hogy önmagában az ügyvezetői feladatok ellátása, nem minősül személyes közreműködésnek.

Feltételezve, hogy az előbbiekben leírtak szerint nem állapítható meg a személyes közreműködés, akkor valóban egy társadalombiztosítással nem rendelkező magánszemélyről van szó, aki mint ilyen, nyugellátásra nem lesz jogosult, amikor eléri a nyugdíjkorhatárt. Más a helyzet az egészségügyi szolgáltatások tekintetében. Törvényeink erre a kategóriára is tartalmaznak szabályokat:

39. §
(2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-t) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

19. §
(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4950 forint (napi összege 165 forint).

34. §
10) Az e törvény szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.
(11) A (10) bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
a) nagykorú állampolgár esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 50 százaléka,
b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 30 százaléka.


Összegezve a kérdésre adott választ, véleményünk szerint a szóban forgó személynek, - amennyiben a tulajdonában álló vállalkozásban a személyes közreműködése valóban kizárható, - úgy utána nem kell megfizetni a minimálbér kétszerese utáni járulékot, illetve 2010 évtől kezdve a a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékot. Köteles viszont a bérbeadásból származó jövedelme után az EHO megfizetése a 450 ezer forintos plafonig. Ugyancsak kötelezett a 4950 forint havi egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére, mint nem biztosított.



Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése