Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2010. március 9., kedd

Telefonszámla Áfájának könyvelése

Adott egy 100.000 ft összegű mobil telefon számla ( 80.000 + 20.000 áfa )

Első megoldás:

70.000 könyvelése áfásan, 30.000 könyvelése áfa mentesen (24+Áfa) történik.
 A magánszemély a 20%-ot (20 ezer forint) megtéríti számla ellenében:  16.000 + Áfa.

Második megoldás:

Előbb a magáncélú elkülönítése, azaz 100-20=80
A 80 ezer forint 70 százaléka (56 ezer forint) Áfásan, a 30 százaléka pedig (24 ezer forint) Áfa mentesen könyvelve (19,2+Áfa).
Plusz a magánszemélynek kiszámlázva a magáncélú használat miatt elkülönített 20 ezer (16+Áfa).


Melyik a helyes?

Véleményünk szerint a telefonszámla továbbszámlázott tételeit előre el kell különíteni, hiszen ez akár jogi személynek is lehet címezve, ha közös a használat és analitikus nyilvántartással alátámasztott.

A magáncélú használat vélelme az Áfa törvény szerint annak a résznek a 70-30 százalékos megosztását jelenti, ami a cégnél marad.

Esetünkben a 80 ezer 70 százaléka, azaz 56 ezer Áfásan könyvelendő, hiszen a "vegyes" használat miatt, ennek Áfa tartalma nem vonható le.

A maradék 30 százalék Áfája  (24+Áfa) viszont levonható. És természetesen a kiszámlázott 16+Áfa előzetesen felszámított Áfa is.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

22 megjegyzés:

  1. Kedves Kollégák!
    Lehet, hogy csak a megfogalmazás pontatlan, de mintha megcseréltétek volna a 70-30 %-ot.

    Nem úgy van, hogy a 70 % ÁFÁ-ja mindenképpen levonható, a fennmaradó 30 %-é nem, kivéve ha ezt továbbszámlázzák.

    VálaszTörlés
  2. Nem történt elírás itt. Az egész gondolat menet rendben, de a végén, a maradék 30 százalék áfája szerintem nem levonható, míg a 70%-é igen, illetve a kiszámlázott magánhasználat 20%-a is. A 30 százalék pont az, amit nem enged az áfa tv. levonni. ??
    üdv. Marcsi

    VálaszTörlés
  3. Én megnevezném a bizonylatokat, és azok kibocsátóját, amelyekkel a gazdasági események az ÁFA és a könyvelési analitikákban dokumentálhatók. A tovább számlázott szolgáltatás ÁFA tartalma fizetendő ÁFa.

    VálaszTörlés
  4. Én is az első névtelennel értek egyett. Előadűson is ez hangzott el. 30%-t továbbszámlázunk, és be is fizetjük az áfáját és a 30 és 70%-nak is visszaigényeljük az áfáját. Ha csak 20%-t számláznánk tovább, akkor nem lehet az áfát visszaigényelni.
    üdv.Jucus

    VálaszTörlés
  5. Marcsi teljesen jó az észrevételed szerintem. (Szwi) Icu

    VálaszTörlés
  6. Jucus az előadáson jobban figyelhettél volna. Ha a teljes számlából, akár a felét is továbbszámlázod, akkor is a maradék 50%-nak a 30%ának az áfája nem vonható le. Sajnos ez van. Icu

    VálaszTörlés
  7. Nem az előadást hallgatóval van a gond. Minden előadáson azt szajkózták, ha a számla 30%-át továbbszámlázzuk, a teljes számla áfa összege visszaigényelhető. És ezt nem egyszer mondták el "adószakértők" és apeh munkatársak.

    VálaszTörlés
  8. Sőt! a 125 §-ban még mindig ott van kivételként, hogy ha közvetített szolgáltatásként a számla 30%-a megtérül igazoltan, akkor levonható az adó. A 2006-os apeh és pm állásfoglalásban is ez áll.
    Mit bolondítjátok itt a népet??

    VálaszTörlés
  9. Kedves Cégiránytű blog olvasók!

    Mindenek előtt köszönjük a sok segítő szándékú hozzászólást.
    Ez a tanácsadó blog mindenkié, aki olvassa, aki hozzászól. Szeretnénk, ha ezt így is éreznétek.
    Az is fontos, hogy senki ne sértegesse a másikat, hiszen mindenki "emberből" van és magában hordozza a tévedés lehetőségét.
    Azért jó a több szem többet lát, mert bárki rendelkezhet olyan információ morzsával, amelyik egy olvasó közösség minden tagja számára hasznosítható.
    Az eredeti bejegyzésben valóban van egy téves megfogalmazás és ebből fakadó levezetés. A cégnél maradó 80 százalékból a 30 százalékos rész a nem levonható és a 70 százalékos rész az, ami levonható.

    Az Áfa törvény vonatkozó részei a következők:

    124. §
    (3) A 120. és 121. §-tól függetlenül szintén nem vonható le:
    a) a távbeszélő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11 és 64.20.12),
    b) a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13),
    c) az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást (SZJ 64.20.16-ból)
    terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka.


    125. § (1) A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható, ha
    e) a 124. § (3) bekezdésében felsorolt esetekben a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 30 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be.

    15. § Ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is.

    126. § (1) A 125. §-ban említett igazolási kötelezettség különösen olyan elkülönített nyilvántartás alkalmazását igényli az adóalanytól, amely alkalmas az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés - ott meghatározott - feltételeinek egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére.

    A példában az "igazoltan teljesül" -re csak 20 % fogható rá, hiszen csak annyi kerül továbbszámlázásra. Tehát szóba sem jöhet a teljes levonás!
    Egyébként 30%-os továbbszámlázás esetén is óvatosan kezelnénk a kérdést, hiszen az "elkülönített nyilvántartás alkalmazását igényli az adóalanytól" kifejezés még sok vitára adhat okot.
    Más a kérdés, ha ugyanazt a telefont használja két cég, más ha ugyanolyan hozzáférési lehetőséggel két "megcímkézett" telefon vonalról van szó, és más, ha két külön telephelyen található telefon teljesen elkülönített használatáról. Talán nem kell mesélni olyan "baráti" cégekről, amelyek esetében az egyiknél a nyereséget kell eltüntetni, a másiknál pedig jól jön a továbbszámlázott bevétel?

    Szóval kis apró témája ez az Áfa törvénynek, de jó, ha beszélünk róla. Hisszük, hogy sok mindenkinek tanulságul szolgál. És várjuk a további hozzászólásokat is.

    VálaszTörlés
  10. Az egész telefon áfa értelmezés nem jó!
    MIÉRT nem tudta fogdni levelemet???

    VálaszTörlés
  11. Ha nem jó, akkor itt a lehetőség kifejteni, hogy miért. Mi minden levelet fogadunk.

    VálaszTörlés
  12. Véleményünk szerint a könyvelés két lépésből áll az első megoldáshoz hasonlóan. Először a beérkező telefonszámlát könyveljük 70% áfás és 30% arányban, ez utóbbi mint "tiszta" telefon költség, a le nem vonható áfát is tartalmazza.
    A második lépésben a cég magánügye, hogy kinek, hogyan, mi módon számláz vagy nem számláz tovább. Ennek számos lehetősége lehet (például számlarészletező, vagy a magánbeszélgetések pontosan dokumentált ismeretétől, vagy a már föntebb vázoltaktól függően). A hivatalt nem érdekli a cég magánügye, csak az, hogy a választott módszer feleljen meg a cég sajátosságának, és törvényes legyen. A legegyszerűbb és legkisebb fáradsággal jár (egy mikro, vagy kis cég esetében), ha a 100-ból 20+áfa egységet alapul véve számláz ki a cég magánfölhasználás címén. A 16+áfás számlázás azt jelentené, hogy azt a cég hivatalos célú beszélgetéseiből számlázták le, holott valójában a magáncélú beszélgetések költségeiből (a 30-ból) kell ezt megtenni.
    Üdvözlettel őszapó.

    VálaszTörlés
  13. Kedves Őszapó!

    A 100 százalékból 70-30 arányban történő szétkönyvelés csak abban az esetben következhet be, ha ez így is marad. A törvény ehhez az esethez rendeli ezt a megoldást. Mivel a telefon számla "sorsa" nem ez, hanem van továbbszámlázott része is, azért kell előbb azt lerendezni.
    Sarkosított esetben, akár a 100 százalékot is tovább számlázhatnánk. Az pedig csak az eredeti 80 E Ft + Áfa lehet. Ha ennél több alapot számláznánk, akkor az elméleted szerint (56 E Ft + 30 E Ft) + Áfa = 107,5 E Ft lenne. Azaz 6 E Ft nyereséget is könyvelhetnénk.
    Nem gondolnánk, hogy ez helyes megoldás.
    Üdv. József

    VálaszTörlés
  14. Lehet, hogy el vagyok tévedve, de én úgy emlékszem, hogy a minimum húsz százalékos továbbszámlázás a forgalmi költségekre vonatkozik, az alapdíjakra nem. Tehát, ha minimalizálni akarom a befizetendőt, akkor csak a forgalmi díjak 20%-át számlázom tovább. Ez nem válasz az alapkérdésre, de tovább bonyolítja az elszámolást.
    Szerintetek hogy van ez most?
    Üdv
    Qkacmatyi

    VálaszTörlés
  15. Kedves József,
    a lényeget tekintve igazad van, bár szerintem a számpéldában hibáztál. Az 56eFt az nettó, a 30eFt viszont bruttó összeg, erre a részre nem szabad még egyszer ÁFAt számolni. A 30%-os továbbszámlázásnál pont nullára jön ki az egyenleg, visszakapjuk az ÁFAt.
    Abban tökéletesen igazad van, hogy nagyobb továbbszámlázásnál neyereség képződik. Ad absurdum a 100%-os továbbszámlázásnál kifizetek a telefon társaságnak 20eFt ÁFAt, a kibocsátott számlára visszakapom mind a 20at, és még visszaigénylek 14 ezret (a 70% után)? Nekem tetszik, de szerintem az APEH nem így gondolja.

    Én is úgy értelmezem, hogy a bizonylatok nélküli átalány csak 20% lehet, 30 vagy bármi más bizonylatok nélkül támadható.

    Qkacmatyi felvetése jogos, ez tovább bonyolítja az elszámolást.

    Üdv

    NicoloPecci

    VálaszTörlés
  16. Kedves Qkacmatyi!

    A törvény így fogalmaz:
    124. § (3) A 120. és 121. §-tól függetlenül szintén nem vonható le:
    a) a távbeszélő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11 és 64.20.12),
    b) a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13),
    c) az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást (SZJ 64.20.16-ból)
    terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka.
    A 120. § pedig:
    120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet
    a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított;

    Tehát egyrészt irányadóak a számlán feltüntetett SZJ számok, másrészt, ha a forgalom üzleti célú felhasználásának az aránya nem 100 százalék, úgy a hozzá kötődő alapdíj 100 százalékos üzleti célú felhasználása sem valósul meg. Véleményünk szerint ugyanabban az arányban lehet csak figyelembe venni.

    VálaszTörlés
  17. Kedves Nicolo Pecci!

    Mi arról beszéltünk, hogy Őszapó előbb lekönyvelné a 70-30 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a költségeink között megjelenik egyrészt a 70 százalék nettó része:
    Bruttó 100:0,7=bruttó 70
    Bruttó 70*0,8=56
    Másrészt pedig a bruttó 30 (mert nem vonható le.
    Tehát összes lekönyvelt költség 56+30=86
    Ezt ha tovább számlázzuk, akkor:
    86*1,25= 107,5.
    Befogadtunk egy 100 E Ft-os számlát és ki kell számláznunk 107,5 E Ft-ot, ha le akarjuk nullázni a lekönyvelt költséget.
    Ezért nem működik az előre megosztás.

    VálaszTörlés
  18. Kedves Mindenki,

    Számomra még az is bizonytalan, hogy a 20% magáncélú használat tovább számlázázható e egyáltalán a magánszemélynek. Nem az volt célja az Apehnak ezzel a vélelmezett magáncélú hazsnálattal, hogy beszedjesse az sok adót, ha nincs tételes kimutatás?

    VálaszTörlés
  19. Ez SZJA kérdés, amelyet a törvény az alábbiak szerint szabályoz:

    69. § (1) Természetbeni juttatás:
    mb) helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13), továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16-ból) szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás)
    magáncélú használata miatt - figyelemmel a (12) bekezdés rendelkezésére is - keletkező adóköteles bevétel;
    (12) Az (1) bekezdés m) pontjában említett adóköteles bevétel a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból a magáncélú használat értékének a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke a kifizetőt az említett juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból a forgalomarányos kiadás(ok)nak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. A magáncélú telefonhasználat értékének tételes elkülönítése helyett választható, hogy a kifizetőt terhelő kiadás 20 százaléka a magáncélú használat értéke. Ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges, a kifizetőt terhelő kiadás 20 százalékát, ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékét vagy az összes használat szokásos piaci értékének 20 százalékát kell magáncélú használat értékének tekinteni.

    Itt fontos fogalomak:
    - "a kifizetőt terhelő kiadás",
    - "szolgáltatás miatt terhelő kiadásból a magáncélú használat értékének a magánszemély által meg nem térített része"
    - "a kifizetőt az említett juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból a forgalomarányos kiadás(ok)nak a tételes elkülönítésével"
    - "tételes elkülönítése helyett választható, hogy a kifizetőt terhelő kiadás 20 százaléka a magáncélú használat értéke"

    Tehát, ha a magánszemély megtéríti (a kifizető számlája alapján) a kifizető által költségként elszámolt kiadás 20 százalékát, akkor a kifizető mentesül a természetbeni juttatástól. Az állami költségvetés elviekben így is juthat adóbevételhez, hiszen a magánszemélynek kiszámlázott tétel egyrészt befizetendő áfát jelent, másrészt pedig bevétel lévén, növeli az adózás előtti eredményt, azaz társasági adóalapot képez.

    VálaszTörlés
  20. Hálásan köszönöm Kedves Lenkei Jószef. Végre megvilágosodtam.

    VálaszTörlés
  21. Kedves József,
    Az előbbi hálás névtelen vagyok ismét.
    Az előzőek alapján akkor a helyes megoldás hogy az eredeti telefköltséget tehát példánk alapján a 100E Ft-ot megoszotm 70-30 %-ban és 16+4E-t tovább számlázom a magánszemélynek?
    Elnézést, ha nem jől értelmeztem. (Kezdő könyvelő lévén, tán megbocsátható)

    VálaszTörlés
  22. Kedves Névtelen!

    Biztosan végig olvastad az eddigi hozzászólásokat. Szó volt itt sok mindenről, de a téma még ennél is komplikáltabb. Bocsánatot sincs miért kérned, hiszen a sok tudást, tapasztalatot felhalmozott szakembereket is gyakran zavarba tudják hozni az adótörvények bonyolult paragrafusai.

    Először is figyelmen kívül hagyhatóak azok a tételek, amelyek magáncélú használattal nem hozhatóak összefüggésbe (pl. kék, zöld szám üzemeltetésének díja, ha arról kimenő hívás nem kezdeményezhető; az olyan kóddal ellátott készülék hívószámára számlázott tételek, amelyről csak meghatározott üzleti-, hivatali-partner számok hívhatók). Nem kell figyelembe venni továbbá azokat a tételeket, amelyeket a kifizető az általa nyújtott szolgáltatás részeként biztosított telefonhasználat áraként, mint közvetített szolgáltatást továbbszámláz más kifizetőnek, vagy pl. a szálloda a vendégeinek. A más kifizetőnek történő továbbszámlázás esetén pedig a másik kifizetőnél jelentkezik az adókötelezettség a továbbszámlázott tételek alapján.
    Amennyiben a számla más besorolású tételt (is) tartalmaz, mint az Áfa törvényben meghatározott SZJ számok, az figyelmen kívül hagyható.

    Ezután a kifizetőnek először meg kell állapítania, hogy az adott telefonszámlában mennyi a magáncélú hívások tételeire jutó áfa (ha van tételes elkülönítés), és azt ki kell vonnia az adott telefonszámla előzetesen felszámított áfájából. Amennyiben az adóalany üzleti tevékenysége adóköteles és tárgyi adómentes tevékenységet egyaránt tartalmaz, úgy következő lépésként kapott összegből arányosítással meg kell határoznia az adóköteles tevékenységre jutó levonható arányt. Végül meg kell határozni az így kapott különbözet 30 százalékát.

    Az SZJA törvény által vélelmezett magánhasználat esetén a kifizető azzal, hogy megfizeti a magánhasználat után a közterheket (vagy azt megtérítteti a magánszeméllyel), nem bizonyítja tényszerűen a magánhasználatot, ezért ennek az Áfa törvény szempontjából önmagában véve a magánhasználatra vonatkozó következménye nincsen. Az adóhatóságnak kellene tényszerűen bizonyítania, hogy történt magáncélú használat. Ha az adóhatóság ezt nem tudja bizonyítani, akkor a kifizető a fentiekben levezetett különbözet előzetesen felszámított áfájának 70 százalékát vonhatja le.

    Az Szja törvény szerint vélelmezett hányadot áfával növelt értéken kell megállapítani, ezért ha a vélelmezett magáncélú használatot a kifizető teljesen vagy részben áthárítja, úgy kell
    tekinteni ezt az összeget, mint amely az áfát is tartalmazza, vagyis ennek az értéknek a 20 százalékát kell fizetendő áfaként figyelembe venni.

    Véleményünk szerint a leginkább járható út a szóban forgó szolgáltatás figyelembe veendő részét érintő közterhek megfizetése a 20 százalékos szabály szerint és nem a megtéríttetés.

    Kis cégek esetében, ahol az ügyvezető-tulajdonosok telefonjairól van szó nem indokolt a tovább számlázás, hiszen a természetbeni juttatás közterhei - ha csekélyebb mértékben is,- de még mindig alatta maradnak a bérek költségeinek. Nem beszélünk itt fekete bevételekből történő megtérítésről.

    Nagyobb cégek esetében a telefonok utáni közterhek megfizetése tulajdonképpen egy kvázi béren kívüli juttatást jelenthet a dolgozók számára, ami szintén olcsóbb, mint annyival több bért adni, hogy legyen miből kifizetni a telefonszámlát. Nyilván a visszaéléseket itt kezelni kell.

    De, hogy konkrétan a kérdésedre is válaszoljak: nagyon leegyszerűsítve, helyes amit leírtál.

    VálaszTörlés