Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2010. január 6., szerda

Év végi beérkező számlák könyvelése

Hogyan kell kezelnem azokat a számlákat, amelyeknek a fizetési határideje és a teljesítés időpontja 2010.01. havi, de tartalmilag decemberi áram, gázolaj, reklám, mobil telefon stb?
Eltérő áfával decemberi költségnek könyvelem? Az áfa része hová kontírozódik, mert gondolom nem 466-ra?!


Olyan beérkező számlák könyvelése, amelyek 2009 évi időszakot érintenek

1) Feltételezve, hogy a számla kelte 2010 január hó, tehát januárban érkezett, illetve a kérdés alapján a teljesítés időpontja is január, de a vonatkozó időszak 2009 év, a kontírozása a következő:

Beérkező számla 2010

T 51 - K 454 adóalap
T 466 - K 454 Áfa (január havi)

Vegyes 2009 évre

T 51 - K 48 csak az adóalap (passzív időbeli elhatárolás) Így kerül a költség 2009-re!

Nyitás után:

T 48 - K 51 (2010 évben az időbeli elhatárolás feloldása)


2) Amennyiben a számla 2009 december hónapban érkezett (kiállítás dátuma) és a fizetési határideje, illetve a teljesítés időpontja 2010.01. havi, úgy a következők szerint kell eljárni:

Beérkező számla 2009

T 51 - K 454 adóalap
T 36 - K 454 Áfa (eltérő esedékességű, azaz január havi)


Nyitás után:

T 466 - K 36


Decemberben érkező de januári időszakot érintő és januári teljesítésű beérkező számlák

Beérkező számla 2009

T 51 - K 454 adóalap
T 36 - K 454 Áfa (eltérő esedékességű, azaz január havi)


Még 2009-ben:

T 39 - K 51 adóalap (aktív időbeli elhatárolás)

Nyitás után:

T 466 - K 36 Áfa
T 51 - K 39 (az elhatárolás feloldása)

Beszámoló mintatár

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

3 megjegyzés:

  1. Kedves Válaszoló!

    Nem értek egyet válaszoddal.
    A számviteli törvény értelmében a mérlegkészítés időpontjáig beérkező számlák, melyek Ptk. szerinti teljesítési ideje még 2009.évi - a 2009. évi szállítói számlák közé sorolandók!
    Tehát a számlát 2009. évi beérkező számlának kell kezelni.
    A számlán előzetesen felszámított ÁFÁ-t nem a 466., hanem 36.. Következő időszakban levonható ÁFA főkönyvre kell könyvelni.
    A szállítóval szembeni tartozás független az ÁFA bevallás szerinti teljesítés időpontjától és a szállítói számla teljes kötelezettség összegében ki kell mutatni a mérlegben.

    Amennyiben a társaság passzív időbeli elhatárolásként tünteti fel az ÁFA törvény szerinti 2010. évi teljesítésű számlákat, melyek valós gazdasági tartalmuk alapján még 2009. évi Ptk. teljesítésűek - nem valós adatot szerepeltet a mérlegében, mivel ezek ÁFÁ-val növelt összege szállítói-állomány.

    Ha a beérkező számlában szereplő gazdasági esemény pld. 2009. 12.15-2010.01.15. közötti időszakot ölel fel - akkor kell időbeli elhatárolásként és 2010. évi számlaként könyvelni a beérkező számlát.

    (MKVK Könyvvizsgálói Szakmai Továbbképzés - A kötelezettségek és a passzív időbeli elhatárolások viszonya 2002. év)

    VálaszTörlés
  2. Kedves Hozzászóló!

    Mindenek előtt köszönettel tartozunk a segítő szándékú kiegészítésekért. Arra kérünk, hogy ezt minden esetben tedd meg, amikor úgy érzed, hogy helytelen, vagy hiányos következtetést vontunk le egy-egy hozzánk beérkező kérdés kapcsán.
    A jelenlegi témával kapcsolatos szakmai állásfoglalásokat ismerjük. Ennek ellenére nagy tisztelettel, de vitába szállunk az általad kifejtett állásponttal. Véleményünket a következőkre alapozzuk:

    1. A számviteli törvény meghatározza pontosan, hogy mi tekintendő passzív időbeli elhatárolásnak:

    44. § (1) Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni
    b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra.

    2. A számlát kiállító oldaláról megközelítve a dolgot, megállapíthatjuk, hogy például egy 2010 január 10-én kiállított számla gépi, szigorú számadású számlázó program esetében (ha már az évváltás megtörtént), akkor az időrendiséget betartva, csak és kizárólag a 2010 évi vevők közzé kerülhet. Amennyiben az árbevétel rész (adóalap) a 2009-es évet érinti, úgy a számla kiállítója azt az aktív elhatárolások között szerepelteti az árbevétellel szemben a 2009 évi beszámolójában. Természetesen a számlát fogadó partnernél ezzel összhangban kell az elszámolás megtörténjen. Ez azt jelenti, hogy a szállítói tartozás szinkronban a partnerrel 2010-ben kell szerepeljen a könyvekben. A számviteli törvény passzív elhatárolásra vonatkozó meghatározását követve a szállítói számlában szereplő költséget a fogadó fél a beszámolójában passzív elhatárolásként fogja szerepeltetni. Nem gondolnánk, hogy helye van 2009-ben egy olyan Áfa kötelezettségnek, amely a 2010-es évet érinti.

    Lehet, hogy a kézi könyvelés korszakában meg lehetett azt tenni, hogy elővettünk egy másik számlatömböt, amelyben 2009-re még volt hely és ott kiállítottunk egy számlát, illetve hozzáírtuk még az előző évi kézzel vezetett könyveléshez, de ez a mai zárt informatikai rendszerekben már nem kivitelezhető. Nem állítjuk most sem, hogy tévedhetetlenek vagyunk, de nekünk ez a véleményünk.

    VálaszTörlés
  3. Kedves József!

    A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 72.§-ának (1) bekezdése szerint, az értékesítés nettó árbevételét a szerződés - azaz a Ptk. - szerinti teljesítés időszakában kell elszámolni. Ezen túlmenően a számviteli törvény 29. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy követelésként kell kimutatni az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból stb. jogszerűen eredő fizetési igényeket, amelyeket a vállalkozó már teljesített, a másik fél elfogadott, elismert.

    Mindezen előírásokból következően a számviteli elszámolás alapja a két fél közötti megállapodásból következő teljesítési időpont (időszak), mely ugyanazon hónapban az egyik félnél értékesített teljesítmény, a másik félnél pedig vásárolt, igénybevett teljesítmény. A számviteli törvény szerinti teljesítési időpont ebből adódóan főszabályként eltérhet az áfa-törvény 58. §-ában meghatározott folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontjától (fizetési határidő).

    Az előbb leírtakból következően, ha a vállalkozás a vevőnek 2009. decemberében teljesített szolgáltatást, vagy adott el terméket, akkor ennek ellenértékét 2009. decemberében a vevőkkel szemben az értékesítés nettó árbevételeként el kell számolni, függetlenül attól, hogy az áfa-törvény szerint ugyanennek a gazdasági eseménynek a teljesítés időpontja a fizetési határidő, ami már a következő évre esik.

    A számlát kibocsátó vállalkozás, vagyis az eladó könyvelése a következő:

    - A számviteli törvény szerinti teljesítés időpontjában, vagyis témánk szempontjából a tárgyévben kell a kibocsátott számlát könyvelnie teljes körűen az eladónak, hiszen a felszámított általános forgalmi adóval is tartozik már a mérleg fordulónapján, csak még nem esedékes. Ezt a pld. 4679. Következő időszakban fizetendő ÁFA főkönyvre javasolt könyvelni!
    2010-ben pedig erről a 4679. főkönyvről kell átkönyvelni a 467-re a fizetendő ÁFÁ-t.

    Ugyanez a teendő beérkező számlánál is.

    " Általánosságban megállapítható, hogy a szállítói számlák alapvetően nem könyvelhetők passzív időbeli elhatárolásként, kivéve azt az esetet, amikor a szolgáltatásról szóló számla a mérlegkészítésig sem érkezett be." - idézet Dr. Veit József cikkéből.

    A szakirodalomban nincs egységes álláspont erre vonatkozóan.
    Néhány szakmai fórumban megjelent írás is 2009. évi számlaként kezeli a kérdésre adott választ. (pld. Kovácsné Álmosdy Judit)

    Amire mindenképp figyelni kell, hogy a Cash Flow kimutatásnál, illetve a mérlegbeszámoló alapján számított gazdasági mutatóknál egyáltalán nem mindegy, hogy kötelezettség vagy időbeli elhatárolásként soroljuk be a tételeket.
    Ha egy befektető a mérleg alapján dönti el, hogy megvásárolja-e egy társaság üzletrészét - joggal teheti felelőssé később a könyvelőt, hogy miért nem szerepeltette kötelezettségként a 2009. évi teljesített szolgáltatások szállítói számláit.


    Az informatikai rendszereknek meg kell oldaniuk az évváltásból eredő problémákat. A nagyobb könyvelési szoftvert forgalmazó társaságok ezt meg is teszik.

    Természetesen - a döntés felelőssége a könyvelőké!

    VálaszTörlés