Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:(ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2009. július 22., szerda

Ügyvezető lemondása

Mi a feltétele annak, hogy egy Kft ügyvezetője lemondjon a vezető tisztségviselői megbízatásáról?

A vezető tisztségviselői jogviszony megszűnésének lehetséges eseteit a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 31. § (1) bekezdése sorolja fel:

Megszűnik a vezető tisztségviselői jogviszony
a) a megbízás időtartamának lejártával,
b) visszahívással,
c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d) lemondással,
e) ha a tisztségviselő meghal,
f) külön törvényben meghatározott esetben.

Ugyanebben a szakaszban a lemondás esetére külön utalást is találunk az időszerűség és a határidő tekintetében:

(2) A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, ha azonban a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve az új vezető tisztségviselő megválasztásáról e határidő elteltét megelőzően gondoskodott, illetve gondoskodni tudott volna. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

Amennyiben a társaság legfőbb szervének előre láthatólag nem áll érdekében azonnali hatállyal elfogadni a lemondást, úgy célszerű a hatvan napos felmondási idő kitöltése, hiszen a "gondoskodni tudott volna" kitétel jogvitára adhat okot.

Az új vezető tisztségviselő megválasztásáról szintén a legfelsőbb szervnek kell döntenie.
143. § (1) A taggyűlést - ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik - az ügyvezető hívja össze.

Ez azt jelenti, hogy az új vezető tisztségviselő választására összehívandó taggyűlést vélhetően még a hivatalban lévő ügyvezetőnek kell előkészítenie, illetve kezdeményeznie.

A kérdés kapcsán fontos lehet az is, hogy az ügyvezető működését megalapozó mögöttes jogviszony megbízási, vagy munkaviszony jellegre vezethető-e vissza. A törvény is tartalmaz erre utalást:

22. § (2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -
a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat
kell alkalmazni.

Az említett két jogviszonyra tekintettel a felmondás kapcsán felmerülő - a társasági szerződésben és a Gt-ben nem szabályozott kérdésekben - eltérő szabályok érvényesülhetnek.

A fentieket összefoglalva, írásban be kell jelenteni a lemondást a tagok felé, számolva a hatvan napos határidővel és kezdeményezni kell a taggyűlés összehívását (a szükséges egyeztetések mellett). Amennyiben a felelősséget feszegető számonkérések is várhatók, akkor nem árt egy ügyvéd a közelben.

Kapcsolódó termékünk:

Vezető tisztségviselő szerződés minta

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. július 18., szombat

Illeték kötelezettség és társasági adóalap módosítás kiválás esetén

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Illetékmentességek, illetékkedvezmények

26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

h) a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő gazdálkodó szervezet(ek) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek);

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha

b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban,


32/a. társaság: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, továbbá a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely

a) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint

b) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben vagy az anya- és leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg;

A társasági adóalap módosításának különös szabályai

(2) Az adózó átalakulásakor

a) a jogelődnél - kivéve, ha az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül, és teljesülnek a (10)-(11) és (15) bekezdésben előírt feltételek - az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja; kiválás esetén a jogelőd e rendelkezéseket az átalakulás adóévében és csak a jogutód részére a végleges vagyonmérleg alapján átadott eszközökre alkalmazza;


31/a. számított nyilvántartási érték: az immateriális jószág, a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, növelve az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével;


d) a jogelődnél, kiválás esetén a jogutódnál első adóévében, az adózás előtti eredményt módosítja a végleges vagyonmérlegében kimutatott összevont átértékelési különbözetnek a követelések leértékelésével és a céltartalék felértékelésével növelt, valamint a céltartalék leértékelésével csökkentett összege, figyelemmel a (9)-(11) bekezdésben foglaltakra;

(9) Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd, kiválás esetén a jogutód - a (2) bekezdés d) pontjában foglaltaktól függetlenül - a (10) bekezdésben meghatározott feltételekkel nem köteles adózás előtti eredményét módosítani.

(10) A (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a jogutód társasági szerződése (alapító okirata) tartalmazza a (11) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást, továbbá, hogy a jogelőd (kiválás esetén a jogutód) a választását az átalakulás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak.

(11) A jogutód az átalakulást követően a jogelődtől átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve, adóalapját - az adózás előtti eredmény módosítása révén - úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg. A jogutód az átértékelt eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti a jogelődnél az átalakulás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is.

(15) A (10) bekezdésben, valamint a (13) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettségnek az első adóbevallásában a jogutód, illetve az átvevő tesz eleget, ha a jogelőd külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy.


A fentieket összefoglalva, a társasági adó módosítását illetően kiválás esetében két témát vizsgáltunk.


Az első eset, amikor nincs felértékelés.


Az immateriális javak és tárgyi eszközök összesített - a jogutód részére átadott - könyv szerinti értékét összehasonlítjuk az összesített, számított nyilvántartási értékkel. Amennyiben van különbség, úgy az adóalap megállapítására két lehetőség közül lehet választani:


1. A kiválás nem minősül kedvezményezett átalakulásnak: A jogutódnál (kiváló) módosítjuk az adóalapot a leírt szabály szerint.


2. A kiválás kedvezményezett átalakulásnak minősül és a további feltételek is teljesülnek (kötelezettség vállalás a társasági szerződés tervezetben; jogutód a választását az átalakulás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak; a jogutód az átvett eszközök tekintetében, adóalapját úgy határozza meg, mintha az átalakulás meg sem történt volna - tehát nem számol el több adótörvény szerinti amortizációt, mint amennyi a jogelődnél még jogosan hátra lett volna -; vezeti az előírt nyilvántartást): Nem kell a különbözettel módosítania az adóalapját.


Második eset, amikor van felértékelés.


Az előbbi két választási lehetőség ekkor is fenn áll, azzal a különbséggel, hogy a 2. választás esetén a felértékelt vagyontárgyakra is igaz az a kötelezettség vállalás, hogy a jogutód csak olyan mértékben számol el adótörvény szerinti amortizációt a felértékelt vagyontárgyak után, amilyen mértékben ez felértékelés előtt a jogelődnél jogos lett volna.


cegiranytu.hu

az üzleti megoldások tárháza


Kapcsolódó termékeink:

Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye

Átalakulási vagyonmérleg - tervezet minta

Átalakulás hatásvizsgáló

Átalakulás tervező

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. július 10., péntek

Közhasznú nonprofit Kft kedvezményezett tevékenysége

Közhasznú KHT, illetve most közhasznú nonprofit Kft bevétele a társasági adó tv. 6/C és 6/E melléklete szerint akkor nem minősül vállalkozási tevékenységből származó bevételnek, ha az közhatalmi szervekkel, önkormányzatokkal kötött szerződés alapján realizálódik és folyamatosan tekinthető. Amennyiben a társasági szerződésbe vállalt tevékenységet nem az említett szerveknek, hanem különböző egyesületeknek, gazdálkodó társaságoknak számlázzák, akkor az vállalkozási tevékenység? Hogyan állapítom meg például a kutatás fejlesztésről, hogy az vállalkozási, vagy nem vállalkozási tevékenység?


A 6/C július 1-től már nincs a törvényben!


A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak a társasági adó alapját a 13/A. § figyelembevételével kell meghatároznia. A paragrafus ismerteti az adóalap korrekciók szabályait. Ennek részletes bemutatásától eltekintünk, mert meghaladja e bejegyzés kereteit.

A 20. § az adómentességre vonatkozó feltételeket ismerteti. Nem kell az adót megfizetnie:

(1) e) a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak és a szociális szövetkezetnek a (6) bekezdésben foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.

(6) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazásában adóalap a 13/A. § szerint megállapított adóalap, csökkentve a 8. § (1) bekezdés n) pontja és a 13/A. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott összeggel, növelve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és a 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított értékkel.


Láthatjuk tehát, hogy a a közhasznú, illetve a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság számított adója csak a kedvezményezett tevékenységéből elért bevétele arányában élvez adómentességet.


A törvény 6. számú melléklete meghatározza a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság által végezhető kedvezményezett tevékenységek körét.

E szerint a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből nem minősül vállalkozási tevékenységnek a közhasznú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a "társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel - helyi önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel - folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik"; a felsoroltakhoz kapott támogatás, juttatás, illetve a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

A különböző egyesületeknek, gazdálkodó társaságoknak nyújtott szolgáltatások nem tartoznak a társasági adó által kedvezményezett tevékenységek körébe, ezért ilyen minőségükben vállalkozási tevékenységnek minősülnek.

A kedvezményezett tevékenység meghatározásából az is kitűnik, hogy nem csupán a végzett tevékenység (az alapító okiratban foglaltakra is figyelemmel) határozza meg, hogy kedvezményezettnek minősül-e, vagy sem, hanem az is, hogy az adott szolgáltatást megrendelő intézmény rendelkezik-e a költségvetési törvényben önálló költségvetési fejezettel, vagy a fejezeten belül önálló költségvetéssel, továbbá az is, hogy a megkötött szerződés paraméterei megfelelnek-e a 6. számú melléklet által támasztott követelményeknek.

Kapcsolódó termékeink:
A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez igazított és az egyéb szervezetek beszámoló készítési kötelezettségét támogató mérleg és eredménykimutatás mintatár: Mintatár


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. július 8., szerda

Közhasznú nonprofit Kft Áfa alanyisága

A közhasznú társadalmi szervezetek /egyesületek, KHT---k/ és közhasznú nonprofit Kft ugyanúgy alanyai az ÁFA törvénynek, mint más gazdálkodó szervezetek?
Leszámlázott tevékenységük csak abban az esetben adómentesek, ha a tevékenység bele tartozik az ÁFA tv. 85-86 §.-ba,/régen az adómentes meghatározásba/ egyéb esetben ugyanúgy ÁFA felszámolási kötelezettségük van / alanyi mentes értékhatáron túl, amennyiben azt bejelentették az APEH.nak/ és bevallási kötelezettségük keletkezik, mint minden gazdálkodó szervezetnek?


A 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv) meghatározza az adóalany fogalmát:

5. § (1) Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.


További kérdésként merülhet fel, hogy a közhasznú nonprofit Kft tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül-e, vagy sem?

6. § (1) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

Mielőtt nagyon elmerülnénk a kérdés boncolgatásában az üzletszerűség, illetve a tartós és rendszeres jelleg kapcsolatát illetően, érdemes tovább olvasni az Áfa tv. következő szakaszát is, amelyik felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek nem eredményeznek adóalanyiságot:

7. § (1) Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyar Köztársaság Alkotmánya által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott, és a létesítő okiratában is megjelölt közhatalmi tevékenysége.

(2) Közhatalmi tevékenység különösen a jogszabályalkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti és ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység, feltéve, hogy az annak gyakorlása során okozott kárért való felelősségre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezései [349. §] alkalmazandók, vagy károkozás esetében lennének alkalmazandók.


Mivel a nonprofit Kft nem része a fenti kivételeknek, ezért akár kizárásos alapon is kijelenthetjük, hogy a kérdésben említett szervezet alanya az Áfa törvénynek.


A törvény 85. § (1) meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyek közérdekű jellegükre való tekintettel adómentességet élveznek. Itt fontos lehet a közszolgáltatói minőség megállapítása:

(4) E § alkalmazásában közszolgáltató:
d) az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében;
e) a közhasznú társaság és a nonprofit gazdasági társaság az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében;
f) a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerint közhasznúként vagy kiemelkedően közhasznúként nyilvántartásba vett személy, szervezet az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt közhasznú tevékenysége tekintetében.

A törvény szövegéből egyértelműen megállapítható, hogy az említett közszolgáltató minden olyan tevékenysége, amelyik nem tartozik az alapszabályban (alapító okiratban) ilyenként megjelölt tevékenységek közzé, az az Áfa tv általános szabályai szerint adózik (az alanyi mentességre vonatkozó szabályra is figyelemmel).



Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. július 6., hétfő

A kisebbségi tulajdonos érdeke

Szeretnék tájékoztatást kérni, arról, hogy milyen segítséget kérhetek a cég könyvvizsgálójától, kisebbségi tulajdonosként a Kft. -ben.
Az érdekelne, hogy megnézhetem e a cég valamennyi kimenő-bejövő számláit; az alkalmazottakkal kötött munkaszerződést; bérjegyzéket; a bérleti szerződéseket; a beszállítókkal kötött szerződéseket.
A cég meghatározó többségi tulajdonnal rendelkező vezetője, üzleti titok védelmére hivatkozva nem enged betekintést ezekbe a dokumentumokba.


A kérdésre adandó válasz nem olyan egyszerű!
A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt) több bekezdése is érinti a felvetett problémát.
Először is a vezető tisztségviselő és a társaság tagjai között fennálló információ áramlással kapcsolatos kérdésekkel érdemes tisztában lenni:

27. § (1)
(2) A vezető tisztségviselők - ha e törvény másként nem rendelkezik - kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag (részvényes) kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében kötelezheti a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására.
(3) A tagok (részvényesek) (2) bekezdés szerinti joggyakorlásának rendeltetésszerűnek kell lennie és nem sértheti a gazdasági társaság méltányos üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait.

A tájékoztatásban érdekelt tagnak tehát "tisztának" kell lennie a társaságot érintő üzleti titkok tekintetében. Ha a vezető tisztségviselőnek tudomása van arról, hogy az érdeklődő tag gazdasági érdekszférájába konkurens üzleti kapcsolatok is szerepet játszhatnak, akkor joggal tarthat vissza üzleti titoknak minősülő információkat.

A tag és a társaság legfelsőbb szerve (a taggyűlés) közötti kapcsolat is érdekes lehet. A tag ugyanis kezdeményezheti az őt érdeklő kérdések megtárgyalását a taggyűlésen:

144. §
(3) Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal.
146. §
(4) A jegyzőkönyvbe, valamint a határozatok könyvébe bármelyik tag betekinthet és az azokban foglaltakról az ügyvezető által hitelesített másolatot kérhet.
45. § (1) A gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik.



A Gt IV. fejezete külön is foglalkozik a kisebbségi jogok védelmével:

49. § (1) Azok a tagok (részvényesek), akik a szavazatok legalább öt százalékával rendelkeznek, a társaság legfőbb szervének összehívását - az ok és cél megjelölésével - bármikor kérhetik.
(2) A cégbíróság a társaság legfőbb szerve ülésének (1) bekezdés szerinti összehívására csak akkor köteles, ha az indítványtevő tagok (részvényesek) a szükséges költségeket megelőlegezik, és biztosítják az ülés megtartásának egyéb feltételeit is. A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt arról, hogy a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésének összehívásával felmerült költségeket a gazdasági társaság vagy az ülést összehívók viselik.
(3) Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve elvetette azt az indítványt, hogy az utolsó, számviteli törvény szerinti beszámolót vagy az utolsó két év ügyvezetésében előfordult valamely eseményt - ideértve a minősített befolyásszerző (52. §) által érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikát is - könyvvizsgáló vizsgálja meg, illetve, ha a legfőbb szerv szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány kérdésében a határozathozatalt mellőzte, ezt a vizsgálatot a társaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező tagjai (részvényesei) kérelmére a cégbíróság elrendeli.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kérelmet - jogvesztés terhe mellett - a legfőbb szerv ülésének napjától számított harminc napon belül kell előterjeszteni. A kérelemnek helyt adó döntés esetében a könyvvizsgálót a cégbíróság jelöli ki, ennek költségeit a gazdasági társaság köteles előlegezni. A kérelem alapján a cégbíróság a társaság választott könyvvizsgálóját (40. §) nem jelölheti ki. A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt arról, hogy a könyvvizsgáló tevékenységével felmerült költségeket a gazdasági társaság vagy a vizsgálatot indítványozók viselik-e.

Természetesen itt mérlegelni kell, hogy megéri-e "harcba" bocsátkozni?! Az ily módon megbízott független könyvvizsgáló közreműködésével felszínre lehet hozni a kívánt információkat, amennyiben azt normál menetben megtagadták annak ellenére, hogy az érintett tag által történő megszerzése nem sérti a társaság üzleti érdekeit.

A társaság választott könyvvizsgálója véleményünk szerint nem szolgáltathat ki információkat az egyes tagok külön kérésére. A társaság könyvvizsgálója a taggyűlésnek tartozik beszámolni a vizsgálata eredményeiről.

A Gt ide vonatkozó szabályai:

40. § (1) A gazdasági társaság legfőbb szerve által választott könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről.
41. § (1) Ha a számviteli törvény a gazdasági társaság számára a könyvvizsgálati szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teszi, vagy azt a gazdasági társaság társasági szerződése egyébként előírja, a gazdasági társaság legfőbb szerve megválasztja a társaság könyvvizsgálóját és meghatározza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemeinek tartalmát.
43. § (1) A könyvvizsgáló feladatának teljesítése érdekében a gazdasági társaság könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság bankszámláit, ügyfélszámláit, könyvvezetését, szerződéseit megvizsgálhatja.

Érdekes lehet a kérdés tekintetében a következő rendelkezés két további bekezdése is:

43. §
(3) A gazdasági társaság könyvvizsgálója az (1)-(2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő eljárása során sem alakíthat ki olyan szakmai együttműködést a társaság ügyvezetésével, amely a könyvvizsgálati feladatok pártatlan elvégzését veszélyeztetheti.
(4) A könyvvizsgáló köteles a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni.

Amennyiben valamely tagnak megalapozottan ilyen információk jutnak a tudomására, azt a Magyar Könyvvizsgálói Kamara megfelelő testületei elé tárhatja jogorvoslat végett.

A fenti lehetőségek áttekintését követően felmerülhet a kérdés, hogy megéri-e kisebbségi tulajdonosnak lenni egy olyan társaságban, ahol nincs meg a tagok közötti bizalom. Mi azt mondjuk, hogy nem. Ez az egész kutya-macska vacsorája. Ilyen esetben az elképzelhető legjobb megoldás megszabadulni minél előbb, minél jobb áron az üzletrésztől. Főleg akkor, ha a társaság évek óta osztalékot sem fizet.



Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. július 3., péntek

Beszámoló közzététele taggyűlés nélkül?

Egy Kft-nek 50 %-ban tulajdonosa nem kapja meg a kötelező információkat a másik tulajdonostól, aki egyben ügyvezető is.
Nem tart taggyűlést, taggyűlési jegyzőkönyv nélkül adja le az éves beszámolót, nem közli a könyvelő nevét.
Kérdésem, milyen jogi következményekkel jár ez számára?


A vezető tisztségviselő kötelezettségeit a tagokkal szemben a 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) szabályozza:

"27. § (1) A vezető tisztségviselők kötelesek a gazdasági társaság üzleti titkait (Ptk. 81. §) megőrizni.

(2) A vezető tisztségviselők - ha e törvény másként nem rendelkezik - kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag (részvényes) kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében kötelezheti a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására.

(3) A tagok (részvényesek) (2) bekezdés szerinti joggyakorlásának rendeltetésszerűnek kell lennie és nem sértheti a gazdasági társaság méltányos üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait."

Ugyanakkor a 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről további jogkövetkezményeket fűz a hiányos könyvvezetés tekintetében:

"172. § (1) A magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti vagy a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti."

Véleményünk szerint az 50 százalékos tulajdonos elfogadó szavazata nélkül nem lehet a beszámolót közzétenni. A beszámoló elfogadásáról az évente kötelező módon megtartandó taggyűlésen kell dönteni.
Továbbá a jelenlegi vezető tisztségviselő a tulajdonostárs számára nem elfogadható magatartásával az újraválasztását is veszélyezteti a mandátuma lejáratakor.
Ilyen esetekben hasznos lehet egy hozzáértő jogi képviselő.



Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. július 2., csütörtök

Folyamatos szolgáltatás és az új Áfa kulcs

ÁFA változással kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy mi a Ti álláspontotok az alábbi valamennyiünket érintő konkrét esetben:
Június havi könyvelési vagy könyvvizsgálati díjat számlázunk (folyamatos teljesítés) a következő dátumokkal:
Teljesítés és fizetési határidő: 2009.07.10.
Számla kelte: 2009.07.02.
A számlán szerepel megjegyzésként, hogy a számla a június havi könyvelési (könyvvizsgálati) díjat tartalmazza.
A szerződésben természetesen a díj + ÁFA szerepel.
Kérdés: 20 vagy 25% ÁFÁ-t kell alkalmazni?


A kérdésben szereplő eset a módosító törvény (2009. évi XXXV. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról) átmeneti rendelkezései között található (XV. Fejezet)
"56. § Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit - az 57. és 58. §-ban foglalt eltérésekkel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az Áfa tv. 84. §-a szerint megállapított időpont 2009. június 30. napját követi.

57. § (1) Az Áfa tv. 2009. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amelynél a teljesítést az Áfa tv. 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még e törvény hatálybalépésének napja előtt befejeződik, de az ellenérték megtérítése e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően válik esedékessé.

(2) Azt az általános forgalmiadó-mértékváltozással érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, amelynél a teljesítést egyébként az Áfa tv. 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még e törvény hatálybalépésének napja előtt megkezdődik, de e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően fejeződik be, azon naptári napok száma szerint, amelyek e törvény

a) hatálybalépése napját megelőző időszakra, illetőleg

b) hatálybalépésének napjára vagy azt követő időszakra

esnek, az alkalmazandó általános forgalmi adó mértéke szempontjából úgy kell tekinteni, mint amelynél az a) és b) pont szerint külön-külön, időarányos részteljesítés történik. Az a) pont szerinti időarányos részteljesítésre az Áfa tv. 2009. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az ellenérték megtérítése e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően válik esedékessé."

Tehát az említett átmeneti rendelkezés - mintegy felülírva az Áfa törvény logikáját - az általánostól eltérő szabályt állapít meg a "folyamatos" szolgáltatásra vonatkozóan. Így a kérdésben szereplő szolgáltatást, mivel annak elszámolási időszaka a törvény módosításának hatályba lépése előtt befejeződik, ezért még 20%-os Áfával kell számlázni.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Közhasznú nonprofit kft könyvvizsgálata

Szeretném megkérdezni, hogy a közhasznú kht, ha átalakult közhasznú nonprofit kft-vé, a közhasznúsága miatt kötelező e
még a könyvvizsgáló választása. Nem találtam sehol, hogy a Polgári Törvénykönyv ez irányban módosult volna.

A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) 4. §(5) bekezdése kimondja, hogy „külön törvény határozza meg, hogy a nonprofit gazdasági társaság milyen előfeltételek fennállása esetén minősül közhasznú szervezetnek, és ehhez milyen követelményeket kell teljesítenie. A közhasznú tevékenységet a társasági szerződésben (alapszabályban, alapító okiratban) meg kell határozni. A közhasznú szervezeti minőséget - a társaság alapításakor vagy később - kérelemre a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: cégbíróság) állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti".

A Gt-ben említett jogszabály az 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről. Ez a törvény nem tartalmaz előírást a kötelező könyvvizsgálatra vonatkozóan.

A 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet, amely „a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól” szól, 2009. július 1-től törölte a rendelet hatálya alá tartozó szervezetekből a közhasznú társaságokat.

Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) ugyanezen időpontól már szintén nem tartalmaz szabályokat a közhasznú társaságokat illetően.

A fentiekből az következik, hogy a nonprofit gazdasági társaságokra könyvvizsgálat tekintetében a Gt-ben, illetve a számviteli törvényben meghatározott szabályok az irányadók. Ez pedig azt jelenti, hogy egy nonprofit Kft könyvvizsgálati kötelezettségét, függetlenül attól, hogy közhasznú-e, vagy sem, a száz milliós nettó árbevételi értékhatár, illetve az 50 fő létszám dönti el.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.