Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2008. november 12., szerda

Leltárhiány számlázása

A kérdésem a következő lenne:
Szeretném kiszámláztatni a leltárhiányt, a megtérítési kötelezettség összegében.
1. Saját dolgozónak, helyben (van-e számlázási kötelezettség)
2. Bizományban kint lévő készletnél keletkezett hiányt nem saját dolgozónak.
A fő gondom, hogy nem találom, hogy van-e áfatartalma a számlának ilyen kártérítési esemény esetében! Mert egyébként a kártérítés áfa mentes.

Mielőtt válaszolnánk, álljon itt a kártérítést illetően néhány, a Munka törvénykönyvéből kiemelt szabály, a teljesség igénye nélkül:

1992. évi XXII. törvény
a Munka Törvénykönyvéről
VIII. fejezet
A munkavállaló kártérítési felelőssége

167. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg.
(3) A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
169. § (1) A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
(2) Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.
(3) A munkavállalót az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.
170. § (1) A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik.
(2) Leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.
170/A. § (1) A leltárhiányért való felelősség feltétele:
a) leltárfelelősségi megállapodás megkötése;
b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele;
c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása.
170/D. § (1) A leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás részletes rendjét - kollektív szerződéses rendelkezés hiányában - a munkáltató állapítja meg.
(5) A leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt lehet érvényesíteni. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.
172. § (1) A kár összegének meghatározásánál:
b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell - az avulásra is tekintettel - figyelembe venni.
173. § (1) A munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti.


A kérdésre visszatérve, a leltárhiányt nem lehet kiszámlázni.
A kérdés eldöntéséhez az Áfa törvény vonatkozó paragrafusait kell vizsgálni:

2. § E törvény alapján adót kell fizetni:
a) adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,
b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és
c) termék importja
után.

159. § (1) Az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha
a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet;
b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és az kéri a számla kibocsátását;
c) belföldön kívül, a Közösség területén vagy harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy gazdasági célú letelepedési helye kizárólag belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van kizárólag belföldön.

6. ellenérték: bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést;


Mivel a kár megtérítése nem minősül termék értékesítés, illetve szolgáltatás nyújtás ellenértékének, ezért ebben az esetben számla kibocsájtásának véleményünk szerint nincsen helye. A válaszból természetesen az is következik, hogy ilyen esetben Áfáról nem beszélhetünk. A pénz átvételét célszerű egy számviteli bizonylattal dokumentálni.

A kártérítés mértékének megállapítása, követelhetősége tekintetében a károsultnak igen sok szabályt kell figyelembe vennie és nagyon körültekintően kell eljárnia.

Kapcsolódó termékeink:

Leltározási szabályzat minta

Selejtezési szabályzat

Munkaszerződés minta (alkalmazotti)

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Vezető tisztségviselő felelőssége

Szia!
Szeretném tőled megkérdezni, hogy ha van egy cégem, amelyben 70%-os résztulajdonos vagyok és alkalmazotti minőségben ügyvezető, tehát munkaviszonyban látom el a vezető tisztségviselői feladatokat, mekkora a felelősségem?
Úgy tudom,hogy a törzstőke erejéig.
Köszönöm válaszodat!


A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó szabályokat a
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
III. Fejezet
A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZERVEIRE, VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐIRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
2. Cím A gazdasági társaság ügyvezetése (21 § - 32 §)
tartalmazza.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy egy korlátolt felelősségű társaság harmadik személlyel szemben (szállítók, vevők, stb.) a nekik okozott károk tekintetében, mint társaság köteles helyt állni. Erre nyújt fedezetet a törzstőke.
Amennyiben az okozott kár a vezető tisztségviselőnek felróható, úgy ő e tekintetben a társaságnak tartozik felelősséggel. Nincs is semmi baj addig, amíg ő tulajdonosként is befolyásolni tudja a cége magatartását ebben a tekintetben. Saját magát csak nem fogja beperelni, nem igaz? A probléma ott kezdődik, amikor oly mértékű az okozott kár, hogy a társaság nem tudja kielégíteni a kártérítési igényeket és a cég ellen felszámolást kezdeményeznek. Ebben az esetben belép a képbe a felszámoló, aki bizony már tárgyilagosan fog fellépni a kárt okozó ügyvezetővel szemben. Ilyenkor a Ptk. súlyosabb esetben a Btk. lesz az irányadó és nem a törzstőke nagysága.

Kapcsolódó termékeink:

Vezető tisztségviselő szerződés minta

Jogszabályok

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

KHT átalakulás, vagy mégsem?

Egy szakmai kérdésem lenne, amennyiben foglalkoztok ilyesmivel is. Egy általam könyvelt KHT átalakult nonprofit KFT-vé. A KFT új adószámot kapott. A KHT-ra az adóhivatal várja a megszűnési+ záróbevallásokat. A számvitelben ez nem minősül átalakulásnak, a cégbíróságra sem kellett beadni vagyonmérleg tervezetet és az átalakulás napjával mérleget. Szerintetek kell-e az átalakulás napjával beszámolót készíteni és közzétenni?


A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról foglakozik a
Közhasznú társaság, mint jogi személy forma megszüntetésével kapcsolatos átmeneti
módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseivel.
2007. július 1. után közhasznú társaság nem alapítható. (365 § (1))
A 2007. július 1-én a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú
társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhet
tovább.


A közhasznú társaság 2007. július 1-jét követő két éven belül társasági szerződése
módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább, más nonprofit
gazdasági társasággá alakulhat át vagy jogutód nélküli megszűnését határozhatja el.
A közhasznú társaság 2009. június 30-ig köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági
társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a
cégbíróságnak bejelenteni.
E határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza.(Ctv 84§)
2007. július 1-től alapítható az új típusú nonprofit társaság Gt. szerinti bármely társasági
formában, azok tehát lehetnek jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező
nonprofit társaságok.


A KHT.-nak nonprofit korlátolt felelősségű társaságként való nyilvántartásba vételével kapcsolatos kérdést az döntheti el, hogy történik-e társasági forma váltás. A választ a cégbíróság adja meg azzal, hogy új adószámot rendel az így bejegyzett társasághoz és azzal, hogy nem kér átalakulási vagyonmérleg tervezetet.

A régi adószám megszűnése kapcsán pedig az APEH joggal keresheti a tevékenységet lezáró dokumentumokat, amelyeket véleményünk szerint "tevékenységet lezáró" beszámolóval kell alátámasztani. A régi adószámmal kapcsolatos adó-folyószámlákat le kell zárni valahogyan.

A KHT -k jellemzően önkormányzati cégek voltak. Ha egy kicsit szétnézünk a weboldalakon, akkor azt látjuk, hogy szinte minden ilyen eseményt átalakulásként emlegetnek a testületek elé terjesztett anyagok.

A nonprofit korlátolt felelősségű társasággá való "átalakulás" azért valósulhat meg kedvező feltételekkelcsupán a társasági szerződés módosításával - , mivel a Ptk 57. §-ának (2) bekezdése a közhasznú társaságokra háttérszabályként a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó normákat rendeli alkalmazni. Ez pedig azt jelenti, hogy a számviteli törvénynek az átalakulásra vonatkozó szabályait (Vagyonleltár, vagyonmérleg, közzététel) nem kell alkalmazni.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. november 9., vasárnap

Saját vállalkozásnak bérbeadott ingatlan

Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmem nem éri el éves szinten az 1.000.000,- Ft-ot, akkor sem terhel EHO fizetési kötelezettség -fenti jövedelem után- ha a saját tulajdonomban levő lakásom (amely a bejelentett lakcímem is) egyik helyiségét a saját vállalkozásomnak adom bérbe. A 3.§ (5) "...kivéve...stb. kitétel szerintem arra vonatkozik, hogy ha idegen cégnek adom ki a lakásomat amiben lakom, akkor sem kell EHO-t fizetni ha az ebből származó jövedelmem nagyobb... Vagy rosszul értelmezem???

A törvény szövege így szól (1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 3. § (5) )

"Mentes továbbá az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.

Véleményünk szerint egy millió Ft alatt mindenképpen mentes.

Kapcsolódó termékeink:

Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata

Bérleti szerződés minta

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. november 5., szerda

Vezető tisztségviselő újraválasztása

Kft vezető tisztségviselője mandátumának lejártakor az újraválasztáshoz a szavazatok hány százaléka szükséges?


A kérdést csak a társasági szerződés ügyvezetőre vonatkozó rendelkezéseinek ismeretében lehet megválaszolni.
A gazdasági társaságokról szóló törvény 141. § (2) j pontjában meghatározza, hogy: "A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a 37. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
A 37. § (1) szerint: A zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya, illetve a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése az igazgatóság tagjai, illetve az ügyvezetők megválasztásának, visszahívásának, díjazása megállapításának jogát a felügyelőbizottságra ruházhatja át.

Amennyiben nincs szó ilyen jogkör átruházásról, akkor fontos a döntésre illetékes taggyűlés határozatképességi feltételeinek ismerete. Alap esetben a 19. § (6) bekezdése érvényesül: "A legfőbb szerv határozatait - ha törvény, vagy a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a jelen lévő tagok (részvényesek) szavazatainak egyszerű többségével hozza meg".

A 142. § állapítja meg a határozatképesség szabályait:
"(2) A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társasági szerződés ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat.
(3) Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, a taggyűlés és a megismételt taggyűlés között - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - legalább három, legfeljebb pedig tizenöt napnak kell eltelnie. Ilyen esetben a taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt törzstőke, illetve szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik.

(5) A tagok a társasági szerződésben úgy is rendelkezhetnek, hogy a határozatképességre vonatkozó - a (2)-(3) bekezdés szerinti - szabályokat csak azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a határozattervezet elfogadásához a leadható szavazatok legalább háromnegyedes többségére van szükség."

A kérdés szempontjából a 19. § (4) bekezdése is mérvadó:
"Gazdasági társaság alapításakor a vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót az alapítók (tagok, részvényesek) a társasági szerződésben jelölik ki. Ezt követően - ha e törvény kivételt nem tesz - a vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottsági tagokat és a könyvvizsgálót a legfőbb szerv választja, és ezen személyek nevét a társasági szerződésnek nem kell tartalmaznia.

Az utóbbi bekezdés alapján láthatjuk, hogy az ügyvezető adatai nem kötelező elemei a társasági szerződésnek. Ezért a 152. § rendelkezése, - mely szerint "A társasági szerződés módosításához - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges" - nem érinti az ügyvezető választást.

A fentiek alapján mondhatjuk, hogy amennyiben a társasági szerződés az ügyvezető választásra nem tartalmaz szigorúbb szabályokat és a döntés egy határozatképes taggyűlés kompetenciájába tartozik, úgy az új ügyvezető megválasztásához, illetve a jelenlegi ügyvezető újraválasztásához a szavazatok egyszerű többsége elegendő.

Kapcsolódó termékeink:
Vezető tisztségviselő szerződés minta

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.