Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2008. július 31., csütörtök

Főállású társas vállalkozó

Véleményünk szerint a társas vállalkozás tagja, ha nem áll munkaviszonyban – akár egy, akár több munkáltatónál – és foglalkoztatása a munkaviszonyában/munkaviszonyaiban együttesen nem éri el a heti 36 órát, vagy nem
közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor főállású társas vállalkozónak minősül.

Az, hogy semmilyen jövedelme ne legyen, az fel sem merül, mert akkor miből él!?

Az APEH állásfoglalása szerint: "Alapesetben a társas vállalkozás a tagsági jogviszonyban munkát végző biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese (ez 2008-ban 138 000 forint) után fizeti meg."

Bejelentés alapján térhet el ettől: "Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a társas vállalkozás járulékbevallásában – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg."

Vannak kivételek: "A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti."


A járulék meghatározásához minimum elő kell írni a járulékalapot képező jövedelmet. Egyébként még számfejteni sem lehet!

Ha egy adott hónapban még sem történik kifizetés, erre is van az APEH-nek iránymutatása: "Fontos szabály, hogy amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizetettek, és a tárgyév folyamán – a tárgyhónapig bezárólag – elszámolt járulék a minimálbér kétszeresét, bejelentés esetén a minimálbér után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén a minimálbér utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni."

Tehát az fel sem merülhet, hogy nincs előírt kötelezettség és esetlegesen megelőlegezett követelés, (mert a társaság a tagja helyett befizette az egyéni járulékokat).

Az egyéni járulékok alapja a kifizetett (kifizetendő) juttatás. Ebből kell ezeket visszatartani és befizetni. Ezzel ellentétes következtetés minden logikát mellőz!

Gondoljunk csak bele, hogy mit szerepeltet a társas vállalkozó a személyi jövedelemadó bevallásában, ha nem történik számára kifizetés? Bevallani csak a tárgyévben ténylegesen megkapott jövedelmet lehet.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. július 29., kedd

Önköltségszámítás a számviteli politikában

Élek a lehetőséggel és tanácsot kérek. Borászati cégeknek is könyvelek, ahol borkészítés, borértékesítés történik. Önköltségszámítási szabályzat készítésére nem kötelezettek nagyságrendjük miatt. Szeretném azonban rögzíteni a számviteli politikájukban,hogy a zárókészlet milyen módon kerül a beszámolójukban elszámolásra.


A 2000. évi C. törvény a számvitelről kimondja, hogy a számviteli politika keretében el kell készíteni -többek között - az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot. Ez alól a kötelezettség alól mentesül az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó, továbbá a törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő gazdálkodó (az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja).


A fenti mentesítés az önköltség számítás rendjére vonatkozó szabályzat elkészítési kötelezettsége alól ad felmentést. Ez nem jelenti azt, hogy a társaságnak egyáltalán nem is kell önköltség számítást végeznie. Az év végi készlet értékének helyes megállapítása csak akkor lehetséges, ha a kész termékkel kapcsolatban felmerült költségeket év közben analitikában kigyűjtjük,vagy ha a könyvelési program ezt lehetővé teszi, akkor külön költséghelyre könyveljük (feltételezve azt, hogy a társaság a 6-7 számlaosztályt nem használja).


Tehát először is magát a kigyűjtési módszert kell a számviteli politikában rögzíteni. Továbbá szükséges annak meghatározása, hogy mely költségeket tekintjük a közvetlen önköltség részének; melyek azok, amelyek részben hozhatók közvetlenül kapcsolatba a termék előállításával és ezeket milyen mutatók segítségével arányosítjuk. Ahogy a számviteli törvény meghatározza:

51. § (1) Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek
a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbác) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók(együttesen: közvetlen önköltség).
Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket - az eszközértékelés alapjául szolgáló - közvetlen önköltség nem tartalmazhat.


Véleményünk szerint egy önköltségszámítási szabályzat hasznosabb lehet (még akkor is, ha nem kötelező), mint barkácsolni erre vonatkozó szabályokat a számviteli politikában. A közeljövőben el fogjuk készíteni ezt a szabályzat mintát is és ugyanolyan kedvező áron beszerezheted, mint a többi szabályzatunkat.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. július 22., kedd

Könyvvizsgálói szerződés

József!
Nagyon köszönöm a szerződés mintát, de még nem próbáltam ki a használatát, ezért csak szűk véleményem van.
Az első a címéhez kapcsolódik. Véleményem szerint nem lehet megbízási szerződés, mert a társaságok legfőbb szerve választja a könyvvizsgálót. Egyszerűen csak a Szerződés nevet adnám az iratnak. A megbízó szót is elhagynám, vagy módosítanám.
A második véleményemet a bejegyzett könyvvizsgáló névhez kötő-dik. A kamara jelenlegi ajánlása szerint a "kamarai tag könyvvizsgáló" cím használata a kívánatosabb.
A továbbiakban csak a használat után tudok véleményt alkotni, amit azonnal meg is írok...

Köszönöm, hogy megosztod velünk véleményedet. Szerintem az ilyen eszmecserék mindkettőnk hasznára válnak. A Megbízási szerződés kifejezés a 210-es standard mintájában is így szerepel. Valóban a taggyűlés első alkalommal kijelöli, a továbbiakban pedig megválasztja a könyvvizsgálót. De tegyük hozzá, hogy egyben megbízza az ügyvezetőt a könyvvizsgálóval történő szerződés megkötésére. A szakmai anyagok folyamatosan a megbízás teljesítéséről, a megbízás visszavonásáról beszélnek. Tehát én ezt a címet nem módosítanám. Természetesen, ha te ezt másképpen ítéled meg, akkor nyugodtan átírhatod a mintánkat. Egyenlőre mi ezt így használjuk.

Ami a könyvvizsgáló megnevezését illeti, valóban a kamara a - Kamarai tag könyvvizsgáló - elnevezést javasolja. Erről meg is jelentetett a kamara a honlapján egy állásfoglalást. Ugyanakkor ez az állásfoglalás is hangsúlyozza, hogy nem kifogásolható, idézem:

"Figyelemmel a Kkt. 203. §-ára is a korábbi jogszabályok alapján alkalmazott megjelölések is használhatók, mint ahogyan egyéb jogszabályokban több helyen előfordulnak a korábban használatos megjelölések.

c) 1993-től 2007-ig: „bejegyzett könyvvizsgáló” (Több jogszabály alkalmazza ma is.)Az önállóan álló „könyvvizsgáló” megjelölés a szövegkörnyezetből következő tartalmat hordoz. Általában a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységét nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló, vagy a választott könyvvizsgáló értendő alatta. Azok a bélyegzők, amelyeken a még a „bejegyzett” vagy a „hites” megjelölés szerepel, továbbra is használhatók, de újakat már „kamarai tag könyvvizsgáló” szöveggel ad ki a kamara és e megjelölést is javasoljuk a kollégáknak."

Tehát a titulus kérdése még nyitott. Az igazság az, hogy nekünk a "Bejegyzett könyvvizsgáló" jobban tetszik és mivel a szabályok megengedik, ezért egyenlőre ezt használjuk. Bizonyára a jövőben ezen változtatnunk kell. Erre ugyanaz érvényes: nyugodtan átírhatod. Még mindig könnyebb, mint egy ilyen dokumentumot esztétikusan megalkotni.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. július 17., csütörtök

Végelszámoló járulékfizetési kötelezettsége

Egy Bt. egyszerűsített végelszámolással megszűnne. (Ehhez kell a Tartozás átvállalás mintátok) A beltag személyes közreműködéssel látta el a feladatát, máshol nincs munkaviszonya. Ő a végelszámoló, a végelszámolási időszakra kell-e neki járulékot fizetni, ha nem vesz fel juttatást a végelszámolásért. Nekem eddig azt válaszolták, hogy igen. Csak az a baj, hogy bevétel nincs.

Ha tudod a választ, légyszíves írd meg.


Az egyszerűsített végelszámolás azzal kezdődik, hogy a tagok gyűlése meghozza az erre vonatkozó döntését.
114. § (1) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni. A végelszámoló jogállására, a feladataira, illetve az egyszerűsített végelszámolásra a 99-113. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
99. §
A cég legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. Végelszámolóvá a feladat ellátására alkalmas jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is választható. A jogutód nélküli megszűnését elhatározó cég a végelszámoló megválasztásakor a végelszámoló díjazásáról, illetve a feladat ellátásának ingyenességéről is rendelkezik.


Ebből következik, hogy a végelszámoló a feladatát díjazás nélkül is elláthatja, de nem következik az, hogy a Bt. beltagja tagsági viszonyára tekintettel ne legyen járulék fizetésre kötelezett, mivel máshol nincs munkaviszonya.
A tagi jogviszonyára tekintettel mindaddig fennáll a járulékfizetési kötelezettsége, amíg a társaság jogutód nélküli megszűnéséről a cégbíróság a végzést meg nem hozza. Másik lehetőség egy új biztosítási jogviszony keletkeztetése, amely a jelenlegit ki tudja váltani.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.