Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2008. március 13., csütörtök

Kapcsolt vállalkozások elszámolása

A problémám a következő:

"A "cég:Ügyvezető a fiam, tulajdoni arány: Fiam: 47%, Feleségem: 48%, Én: 5%

"B" cég:Ügyvezető Én vagyok, tulajdoni arány: Én: 5%, Fiam: 0%, Feleségem: 95%

Ha egymás között rendelünk, illetve számlázunk (A rendel B-től vagy B rendel A-tól) egyik vagy mindkettő eset kapcsolt vállalkozásnak minősül-e vagy egyik eset sem minősül kapcsolt vállalkozásnak, illetve ha kapcsolt vállalkozás akkor a tulajdon viszonyokat hogyan kell átalakítani, hogy ne legyen az?


Véleményünk szerint nem tudsz úgy változtatni, hogy elkerüld a kapcsolt vállalkozás tényét. De nem is érdemes. Ahhoz egy teljesen idegen személyt kellene befogadj 50%-os tulajdonosnak, hogy ez ne így legyen. Még egy nem közeli hozzátartozó (aki csak hozzátartozó) jöhetne szóba.

Törvény: "a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni;"

Ilyen lehet mondjuk a feleség rokonsága, vagy a gyermek házastársa (Ptk). De ez egy elég sikamlós terület.

E- helyett inkább azt javasoljuk, hogy jól gondold át, amikor üzleti kapcsolatot létesítsz a két cég között. Az elsőt 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz. Ha készpénzben történik fizetés, akkor minden egy millió forint feletti kifizetést szintén jelenteni kell.

Ha mégis üzletel egymással a két céged, akkor figyelni kell rá, hogy ezt a piaci áraknak megfelelő értéken tegye. Lehet másképpen is, de akkor korrigálni kell a társasági adóalapot le, illetve felfele. Az áfát pedig mindenképpen a piaci ár alapján kell megfizetni.

Az ilyen szerződések nyilvántartása szintén ajánlott (bizonyos nagyságrend felett kötelező! - hiánya 2 millió forintig bírságolható!).

Úgy véljük, hogy az üzleti folyamatok átgondolása tekintetében kifejezetten jót tesz egy ilyen felállás. Fejleszti a stratégiai gondolkodási képességet.


A témával kapcsolatos segédleteink: Kapcsolt vállalkozás vizsgáló; Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó; Kapcsolt vállalkozások kamatelszámolása.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

10 megjegyzés:

  1. Egy külsős 50%-os tulajdonos megjelenése esetén a szavazás döntetlen. lehet-e úgy rendelkezni hogy pl a "belsős" ügyvezető +1 szavattal bír és közben nem jön létre a kapcsolt vállalkozás vagy itt a döntetlennél mi a megoldás?

    VálaszTörlés
  2. Éppen ez a döntetlen biztosítja a két vállalkozás függetlenségét. Azt jelenti, hogy a külső tulajdonos beleegyezése nélkül nem lehet döntést hozni. Amennyiben a társasági szerződés többlet jogokat biztosít a "Belsős" tulajdonosnak, akkor már csorbul a függetlenség és kapcsolt vállalkozás jön létre.
    Még annyit, hogy itt nem az ügyvezetői szerepkörön van a hangsúly. Az ügyvezető - ilyen minőségében nem játszik szerepet a legfelsőbb szerv döntéshozó munkájában. Itt a tulajdonosok szavazati jogáról van szó. Az más kérdés, hogy az ügyvezető egyben tulajdonos is lehet.

    VálaszTörlés
  3. Amennyiben mindkét vállalkozás kisvállalkozásnak minősül akkor is vonatkoznak rájuk a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó tv.-ek (bejelentési kötelezettség, piaci ár használata, nyilvántartás vezetése a szerződésekről)
    És mi van akkor ha magánszemély (7-es adószám) ad bérbe kisvállkozásnak ingatlant úgy hogy a magánszemély is tulajdonos a kisvállalkozásban a többiek pedig családtagok, itt is létrejön a kapcsolt vállalkozás ? ill. milyentv.-ket kell alkalmazni?

    VálaszTörlés
  4. Felmerült még egy kérdés a piaci ár tekintetében: ha más megoldást nem találok és kénytelen vagyok a két kisvállalkozásunkat felhasználni akkor úgy értettem hogy a piaci áron kell a beszállítást megvalósítani. Én megvásároltam tőletek ezt a modult is. A kérdés itt az hogy hány beszállító nyilatkozatát kell mellékelni ami alátámasztja a piaci árat ill. van-e előírás arra vonatkozóan, hogy ki lehet az ajánlatot adó, vagy bármilyen másik vállalkozás esetleg magánvállalkozó is adhat árajánlatot

    VálaszTörlés
  5. A bejelentési kötelezettség és a piaci ár használata a kisvállalkozásokra is vonatkozik. Egyedűl a nyilvántartási kötelezettség van nagyságrendhez kötve. De kérdezem én, hogy nyilvántartás nélkül hogyan dokumentálható a piaci ár? Egyébként is a szerződés nyilvántartó segítséget nyújt az alkalmazható módszerek kiválasztásában is.
    A magánszemély bérbeadásával kapcsolatban:
    A kapcsolt vállalkozás vizsgálata az "adózó és az a személy" összefüggésében történik. Tehát a személy fogalmába a magánszemély is beletartozik. Így ebben a szerződéses viszonyban is figyelni kell a piaci ár hatására.
    Törvények:
    2003. évi XCII. törvény
    az adózás rendjéről
    A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

    VálaszTörlés
  6. A piaci ár tekintetében, amiről beszélsz az az összehasonlító módszer. Tudtunkkal nincs meghatározva, hogy kitől kérhető árajánlat és mennyi. Sőt árajánlat sem szükséges abban az esetben, ha dokumentálni tudod, hogy egy hasonló terméket, vagy szolgáltatást független vállalkozások mennyiért értékesítenek. A Könyvvizsgáló főoldalunkról kiindulva találsz még több olvasni valót is a témával kapcsolatban.

    VálaszTörlés
  7. 50 50 azázalékban vagyunk tulajdonosok egy kftben a fiammal, és mindketten ügyvezetők, őnálló aláírási joggal. Később alapítottunk egy újabb kft-t amelyben 26 százalékban tulajdonos egy harmadik személy és 74%-ban az első kft. ebben is ügyvezetők vagyubk a fiammal együtt. A két kft között nem volt szálázás. Ez kapcsolt vállalkozás, ha jól gondolom, és mi van az ügyvezetők személyes vagyonukkal történő felelősség kérdésével, pl ha fizetésképtelenné válik az első kft, és felszámolásra kerül sor.

    VálaszTörlés
  8. Kedves Gábor!
    Az általad említett két Kft kapcsolt vállalkozás. Tizenöt napon belül be kell jelentened az adóhatósághoz, attól az időponttól számítva, amikor szerződéses kapcsolat ténye valósul meg közöttük.
    A cégek üzleti tevékenységének sikertelensége csak abban az esetben róható fel a tulajdonosnak, amennyiben valamelyik kárt szenvedett ügyfél bíróságon bizonyítani tudja, hogy a tulajdonos magatartása vezetett a felszámoláshoz (például jogtalanul kivont fedezetet).
    Annak a Kft-nek a felszámolása, amelyik tulajdonnal rendelkezik a másikban, okozhatja a "vétlen" Kft elvesztését is, hiszen a felszámoló azt is vagyoni elemként kezelné és az üzletrész értékesítése útján a követelések kielégítését fedezné.
    Javaslom, hogy magánszemélyként vegyétek meg a második Kft üzletrészeit.

    VálaszTörlés
  9. Köszönöm, további kérdés, hogy a "vétlen" kft-ben lévő üzletrész eladásához kell a 26%-os tulajdonrészzel rendelkező társ beleegyezése?

    VálaszTörlés
  10. Bizonyos értelemben igen. A Gt. kötelező szabályokat fogalmaz meg az üzletrész eladásra. Ennek értelmében:

    "Az üzletrész a társaság tagjaira - a társaság saját üzletrészét kivéve - szabadon átruházható. A társasági szerződésben a tagok egymásnak elővásárlási jogot biztosíthatnak, illetve az üzletrész harmadik személyre történő átruházását egyéb módon korlátozhatják vagy feltételhez köthetik.
    A tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre - ha azt a társasági szerződés nem zárja ki vagy nem korlátozza - elővásárlási jog illeti meg.
    Ha a tag a vele közölt vételi ajánlat bejelentésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogával nem kívánt élni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított harminc nap.
    Az elővásárlási jog átruházása semmis.
    Az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés hatálytalanságának megállapítására pert csak a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet indítani.
    A tagok az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez köthetik. A beleegyezés megadásának, illetve megtagadásának feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni. A beleegyezés megadásáról a taggyűlés dönt.
    Az adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházás a társasági szerződésben kizárható vagy korlátozható."

    Ha figyelmesen olvasod a szöveget, akkor a törvény bizonyos kiskapukat is tartalmaz értelmezésünk szerint.

    VálaszTörlés