Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2008. március 4., kedd

Ingatlan bérbeadás százalékos EHO

Amennyiben a saját lakóingatlanom egy részét adom bérbe, akkor nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetnem a bérleti díjból származó jövedelmem után? A fiam vállalkozásának is bérbe adhatom? Számít-e, hogy milyen arányban tulajdonos a vállalkozásban?

Ezt a kérdést az 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról szabályozza.
A 3. paragrafusban felsorolásra kerülnek azok az esetek, amikor 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Itt található az ingatlan bérbeadás is:

(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó

e) ingatlan bérbeadásából [Szjatv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összegután

14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).

A törvény 5. paragrafusa e szabály alóli kivételeket sorolja fel.
A lakóingatlan a bérbeadó állandó lakóhelye kell legyen. Fontos kitétel még, hogy a bérlő nem lehet a saját vállalkozása, illetve olyan vállalkozás sem, amelyik a bérbeadóval együtt élő közeli hozzátartozó, illetve élettárs tulajdonában van.
Amennyiben a gyermek állandó lakhelye nem itt található, úgy véleményünk szerint fenn áll a mentesség feltétele.
A tulajdoni arány mértékéről a hivatkozott jogszabály nem beszél. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kérdésben egy vállalkozás a tulajdoni arányoktól függetlenül érintett lehet.

(5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól
... az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

1 megjegyzés:

  1. Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmem nem éri el éves szinten az 1.000.000,- Ft-ot, akkor sem terhel EHO fizetési kötelezettség -fenti jövedelem után- ha a saját tulajdonomban levő lakásom (amely a bejelentett lakcímem is)egyik helyiségét a saját vállalkozásomnak adom bérbe. A 3.§ (5) "...kivéve...stb. kitétel sztem arra vonatkozik, hogy ha idegen cégnek adom ki a lakásomat amiben lakom akkor akkor sem kell EHO-t fizetni ha a jöv. nagyobb... Vagy rosszul értelmezem???

    VálaszTörlés