Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2008. március 27., csütörtök

Taggyűlési jegyzőkönyv minta

Köszönöm, hogy kíváncsiak vagytok a véleményemre!

Átolvastam a jegyzőkönyv mintát, de nem igazán értek hozzá, ezért is kértem. Én túl részletesnek és ettől kicsit bonyolultnak találom, illetve úgy gondolom, hogy nagy cégeknek, RT. -nek, stb. szükséges, hogy ennyire bonyolult legyen. Talán szükséges lenne egy egyszerűbb forma is, hiszen a könyvelő irodák főként kisebb cégekkel foglalkoznak, és ezeknek kell tanáccsal, mintával szolgálni a jegyzőkönyvek elkészítéséhez. Ettől függetlenül ezt is hasznosnak találom, mert rámutatott egykét fontos részletre, kicsit egyszerűsítve fel tudom használni.

Minden új dologra a kezdetekben több időt kell fordítani, hogy jártasságot szerezzünk benne. De csak egyszer!!!

Nem tudunk egy óra alatt megtanulni gépjárművet vezetni. Ha rászánjuk az időt, akkor 100 km-t nem három nap teszünk meg gyalog, hanem egy óra alatt gépkocsival!

A minta egy átlagos méretű cégre van megformázva és táblázatos elrendezésre épül. Egy kis szöveg szerkesztői tudással (Csak akad valaki a közelben, akinek van!?), pillanatok alatt lehet sorokat törölni, beszúrni. Akár egész napirend fejezetet meg lehet sokszorozni, vagy teljes egészében ki lehet vágni.

Észrevételedet figyelembe véve, kialakítottunk egy még egyszerűbb mintát is. A kettőt együtt küldjük ki az igénylőknek.

Egyébként minden megjegyzésért hálásak vagyunk. A felhasználói észrevételek nagyban hozzájárulnak az egyre jobb termékek kifejlesztéséhez.

Figyeljetek rá, hogy az új Gt. 131§. (3) szerint: "Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel."

Információink szerint ez csak a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozik.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. március 25., kedd

Osztalékot terhelő EHO korlát

Megkaptam az osztalék-kalkulátor frissítést, köszönöm szépen, nagyon hasznos!

Egy dologgal kapcsolatosan viszont észrevételt szeretnék tenni, mégpedig az osztalékot terhelő 14%-os EHO-val kapcsolatban.

A kalkulátorban "2007 évben a foglalkoztató által befizetett és leigazolt 11%-os egészségbiztosítási járulék" elnevezés szerepel.

Az ehoról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3.§-a szerint az abban felsorolt jövedelmek után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).

A Tbj. 19. § (1) bekezdése a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulékokat nevesíti, amelynek egészségbiztosítási része 2007. évben 5%+3%, azaz 8% volt.

Köszönjük, hogy észrevételt tettél.


A kalkulátorban az egészségbiztosítási járulék mértéke helytelenül szerepel.

A 450 eFt-os korlátba az általad említett 5%+3% -ból az 5%-os rész számít bele (mint foglalkoztató által fizetendő). Itt veendő még figyelembe az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke: 3,3%.

A szöveget javítottuk és jelezni fogjuk minden felhasználónak a március havi cégiránytűben.


Ha már a témánál tartunk, fontosnak tartjuk még megjegyezni, hogy az osztalékot terhelő 14% EHO számításánál az éves szinten várhatóan befizetendő egészségbiztosítási járulékokkal kell számolni.

Okot ad az óvatos becslésre az a tény, hogy túltervezés esetén (ha mégsem jön össze annyi befizetés), akkor 6%-al növelten kell a különbözetet megfizetni!

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. március 13., csütörtök

Kapcsolt vállalkozások elszámolása

A problémám a következő:

"A "cég:Ügyvezető a fiam, tulajdoni arány: Fiam: 47%, Feleségem: 48%, Én: 5%

"B" cég:Ügyvezető Én vagyok, tulajdoni arány: Én: 5%, Fiam: 0%, Feleségem: 95%

Ha egymás között rendelünk, illetve számlázunk (A rendel B-től vagy B rendel A-tól) egyik vagy mindkettő eset kapcsolt vállalkozásnak minősül-e vagy egyik eset sem minősül kapcsolt vállalkozásnak, illetve ha kapcsolt vállalkozás akkor a tulajdon viszonyokat hogyan kell átalakítani, hogy ne legyen az?


Véleményünk szerint nem tudsz úgy változtatni, hogy elkerüld a kapcsolt vállalkozás tényét. De nem is érdemes. Ahhoz egy teljesen idegen személyt kellene befogadj 50%-os tulajdonosnak, hogy ez ne így legyen. Még egy nem közeli hozzátartozó (aki csak hozzátartozó) jöhetne szóba.

Törvény: "a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni;"

Ilyen lehet mondjuk a feleség rokonsága, vagy a gyermek házastársa (Ptk). De ez egy elég sikamlós terület.

E- helyett inkább azt javasoljuk, hogy jól gondold át, amikor üzleti kapcsolatot létesítsz a két cég között. Az elsőt 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz. Ha készpénzben történik fizetés, akkor minden egy millió forint feletti kifizetést szintén jelenteni kell.

Ha mégis üzletel egymással a két céged, akkor figyelni kell rá, hogy ezt a piaci áraknak megfelelő értéken tegye. Lehet másképpen is, de akkor korrigálni kell a társasági adóalapot le, illetve felfele. Az áfát pedig mindenképpen a piaci ár alapján kell megfizetni.

Az ilyen szerződések nyilvántartása szintén ajánlott (bizonyos nagyságrend felett kötelező! - hiánya 2 millió forintig bírságolható!).

Úgy véljük, hogy az üzleti folyamatok átgondolása tekintetében kifejezetten jót tesz egy ilyen felállás. Fejleszti a stratégiai gondolkodási képességet.


A témával kapcsolatos segédleteink: Kapcsolt vállalkozás vizsgáló; Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó; Kapcsolt vállalkozások kamatelszámolása.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. március 12., szerda

Osztalék kifizetési korlát

Köszönöm az e-mailben küldött osztalék kalkulátort. Egy kis segítséget kérnék hozzá, hogy az osztalékfizetési korlát megállapításánál a fedezet mit jelent pontosan és miből számítható.Az osztalékot, ha elszámoltam (kötelezettségként nyilvántartom) pénztárból vagy bankból történhet a kifizetése? Meddig kell kifizetni?

Osztalék fizetési korlát:
2000. évi C. törvény a számvitelről39. §(3) A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Ez a szabály van képletekkel leírva az általunk kifejlesztett és szabadon elérhető osztalék kalkulátorban.

Az osztalék készpénzben és banki átutalással egyaránt teljesíthető. A kifizetés időpontja a jóváhagyást követően bármikor történhet. A törvény sem az időpontra, sem a részletek nagyságára tekintettel nem tartalmaz korlátokat. A kifizetéskor figyelembe veendő adózási szabályokat az SZJA törvény részletezi. Ha valamely évben a jóváhagyott osztalék 25 és 35 százalékos adófizetési kötelezettség alá tartozó részt is tartalmaz és ez következik a kifizetés sorrendjében, akkor azt nem tehetjük meg, hogy a 35 százalékos részt átugorjuk és a következő 25 százalékos részt fizetjük ki.

Törvény: Az osztalékból származó jövedelem :

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

66. § (1) A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem.

E törvény alkalmazásában osztaléknak minősül

a) a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is;

b) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalék után az adót - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a következők szerint kell megállapítani:

a) az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből ezen magánszemélyre jutó értéket;

b) ki kell számítani az a) pontban meghatározott összeg 30 százalékát;

c) a magánszemélynek osztalék címén jóváhagyott összegből a b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 25 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke.

Az a)-b) pont szerinti számításnál a társas vállalkozás saját tőkéje alatt arról az időszakról készült számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőkét kell érteni, amely időszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történt. A jóváhagyott, de az eredményfelosztás évében részben vagy egészben ki nem fizetett osztalék után a c) pontban meghatározott adót - bármely későbbi adóévben és/vagy bármilyen részletekben történik annak (további) kifizetése, az egyes adóévekben jóváhagyott osztalék(ok)ra külön-külön az a)-b) pont rendelkezése szerint meghatározott rész alapján - a korábban már kifizetett összegek beszámításával - kell meghatározni, azzal, hogy a beszámításnál a korábbi kifizetés(eke)t mindig a legkorábban jóváhagyott osztaléknál kell figyelembe venni.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. március 11., kedd

Ki nem fizetett munkabér

Megteheti-e egy vállalkozás, hogy a tulajdonos után megfizeti a minimál bér kétszeressének megfelelő TB járulékot úgy, hogy az alapul szolgáló bér nem kerül kifizetésre?

A válasz röveden: Nem!


A ki nem fizetett munkabér nem képez adóelőleg-alapot, ezért a Tbj. 4. § k) pontjában és az Szja törvény 48. §-ában foglaltak alapján csak a ténylegesen kifizetett összeget (adóelőleg-alapot) lehet járulékalapként figyelembe venni, a munkavállalónak ki nem fizetett munkabért nem.

A fentiek szerint kell eljárni minden olyan esetben, amikor a járulékalapot képező jövedelem elszámolása megtörténik, de a jövedelem kifizetésére nem, vagy csak későbbi időpontban kerül sor.


Jogszabályi háttér:


1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

4.§.k) Járulékalapot képező jövedelem: 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni...


50. § (1) A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak.


1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

48. §(21) Az e § rendelkezései szerint megállapított adóelőleget az adózás rendjéről szóló törvénynek a személyi jövedelemadó-előleg munkáltatóra vonatkozó rendelkezése szerint kell megfizetni, azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában elszámolt adóelőlegként a magánszemély által a befizetésre nyitva álló határidőig megszerzett bevételt terhelő adóelőleg vehető figyelembe.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. március 10., hétfő

A tagi kölcsön sorsa beolvadáskor

Bt. beolvadna egy kft.-be. A bt. beltagja és a kft. ügyvezetője ugyanaz a személy. Bt-ben lévő tagi kölcsönt egy az egybe át lehet vinni a kft.-be?


A Bt-ben a tagi kölcsön a tulajdonossal szembeni kötelezettségként van nyilvántartva. Ez a kötelezetség a beolvadás után a Kft (jogutód) kötelezettségévé válik. Ezzel nincs is semmi gond. Természetesen az átalakulás egyéb feltételei is fent kell álljanak.

Lásd átalakulásról szóló írásunkat.

A problémát az jelentheti, ha ez a tagi kölcsön nem egy megalapozott üzleti célkitűzés alapján született, hanem a tevékenység során jelentkező veszteségeket hivatott fedezni. Az átalakulások adóhatósági vizsgálata a legtöbb esetben ki szokott terjedni ennek a tételnek a vizsgálatára, ezért nem árt erre felkészülni!

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. március 9., vasárnap

Megbízási díj kalkulátor

Elszámolási vitába keveredtem szerződő partneremmel a megbízási szerződés , a minimálbér járulékai és szja-ja kapcsán. Mindkettőt az általatok készített programokkal számoltam ki, erre visszaküldte az Ő számításait. Mondanom sem kell, hogy nem nagyon hasonlítottak egymásra. Alapvető problémának látom, hogy a ti Megbízási díj tervezőtök nem vonja le az adóalapból a 29% Tb. járulékot, az szja-t is bontani kellene, stb....A partnerem viszont nem vonta le a 10% költséget, amivel a nem tételes költségelszámolásnál csökkenteni kell az adóalapot.

A 29 százalékos TB járulék a megbízási díjat terheli abban az esetben, ha ez a díj meghaladja a minimálbér 30 százalékát (biztosítási jogviszony). Az adóalap mértékét az dönti el, hogy a megbízott nyilatkozik-e arról, hogy tételes költségelszámolást kíván alkalmazni. Amennyiben nem, úgy 10 százalékos költséghányadot kell a számításnál figyelembe venni. Ha nyilatkozik, akkor ezt maximum a biztosítási díj 50 százalékáig teheti meg. Egy nem nyilatkozó esetében például egy 50 ezer forintos megbízási díj adóalapja 45 ezer forint.


Az adóalap egyben járulék alap is. A járulékot levonni a megbízási díj összegéből törvénytelen.

Az SZJA előleg mértékét a törvény határozta meg. Ne keverjük össze az adóbevallással, ahol a ténylegesen fizetendő adót kell megállapítani.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Pénzkezelési szabályzat egy fős cégnél

Megrendelem Tőletek a pénzkezelési szabályzatot, de előtte két kérdés: EVA-ás betéti társaságra, ahol egy fő, a beltag munkavégzésre kötelezett, testre szabható-e a rendszer? Előszabjátok-e ilyen követelményekre? Milyen garanciát vállaltok arra, hogy a küldött anyag a küldés napjának megfelelően minden jogszabályi előírásnak megfelelő kitételt tartalmaz a megfelelő formában?

Ha nem rendeled meg, akkor is szívesen válaszolunk a kérdéseidre.

A szabályzat tartalmaz olyan beilleszthető megfogalmazásokat, amelyek kezelni tudják a pénztáros nélküli változatot. Ilyenkor pénzkezelőről beszélünk, aki egymaga felel a vállalkozás pénzeszközeivel kapcsolatos minden elszámolás helyességéről. Egyébként természetesen nincsen két egyforma vállalkozás. Egy mintának nem az a dolga, hogy minden lehetséges szituációt kezeljen, hanem az, hogy megvezessen a pénzkezelést illető törvényi követelményekben és ezzel összefüggésben mindenki a reá vonatkozó speciális szabályokat is be tudja illeszteni.

Akkor örülünk a legjobban, amikor az ügyfél a megrendelő lapon azt írja be a "Honnan tudsz rólunk" kérdésre, hogy ismerőstől. Ügyfélkörünk folyamatos bővülésének egyik titka, hogy egymásnak ajánlják üzleti megoldás mintáinkat. Azt hiszem ez saját magáért beszél!

A szabályzat minták tartalmaznak minden olyan követelményt, amelyet a számviteli törvény előír. Ha ez nem így lenne, akkor ez már régen kiderült volna. Folyamatosan figyeljük a felhasználói tapasztalatokat és frissítünk, vagy kiegészítést küldünk díjmentesen, amennyiben ezt szükségesnek látjuk. A sikerünk múlik azon, hogy milyen hasznos dolgokkal tudjuk ellátni a vállalkozásokat.

Az 1990 Ft+Áfa összegért további garanciákat nem kívánunk nyújtani. Ez nem adótanácsadás. Olyan szolgáltatást is tudunk biztosítani, de az nagyságrendekkel többe kerül. És tisztában vannak az ügyfelek vele, hogy az sem jelent "életbiztosítást", csak fokozottabb biztonságot.

Mindenki tudja, hogy az új törvények alkalmazásának helyessége, csak évek múlva derül ki, amikor a különböző szakmai állásfoglalások nyomán kialakul egy viszonylag kiszámítható ellenőrzési gyakorlat. Addig megy a "véleményünk szerint..." műsor (Lásd: fordított adózás).

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. március 5., szerda

Előző évek hibáinak utólagos javítása

Egy társasházi problémával kapcsolatban szeretnék információt kapni.

Jelenleg mi látjuk el a közös képviseletet, viszont az előző közös képviselő 2003-2006 évre vonatkozóan szeretné helyesbíteni a kiállított pénztár bizonylatokat 2008-as dátummal, mivel "véletlenül" olyan kifizetéseket és befizetéseket is pénztár bizonylaton dokumentált, amiket nem kellett volna (nevezetesen nincs a pénztár bizonylat mellett számla egyéb számviteli bizonylat).

Kérdésem, hogy lehet-e ilyen csinálni, hogy például 2008. március 5-én sztorníroz egy 2003-as évi kifizetést téves kifizetés címszóval?

Amennyiben az előző évek könyvviteli nyilvántartásaiban hibákat fedezünk fel, ezeket lehet módosítani.

Természetesen szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a szóban forgó évekről készült beszámoló és az azt alá támasztó leltár nem valós adatokat tartalmazott. Ennek felelőse az aki az adott beszámolókat annak idején aláírta.

Most a felülvizsgálat során minden egyes évre külön- külön és összességében is meg kell állapítani, hogy jelentősnek minősül a hiba hatása. Amennyiben igen, akkor három oszlopos mérleget kell készíteni és a középső oszlopban szerepeltetni azokat a mérleg tételeket, amelyek érintettek ebben a kérdésben. A hiba hatások eredménye a záró oszlopban, tehát a 2007.12.31. fordulónapra érvényes oszlopban már az eredménytartalékban kell, hogy szerepeljenek.

A pénzeszközök előző években történt nem valós leltározásáról ajánlatos jegyzőkönyvet készíteni és természetesen a felelősöket a pénztár hiánnyal kapcsolatban felelősségre vonni.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. március 4., kedd

Ingatlan bérbeadás százalékos EHO

Amennyiben a saját lakóingatlanom egy részét adom bérbe, akkor nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetnem a bérleti díjból származó jövedelmem után? A fiam vállalkozásának is bérbe adhatom? Számít-e, hogy milyen arányban tulajdonos a vállalkozásban?

Ezt a kérdést az 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról szabályozza.
A 3. paragrafusban felsorolásra kerülnek azok az esetek, amikor 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Itt található az ingatlan bérbeadás is:

(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó

e) ingatlan bérbeadásából [Szjatv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összegután

14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).

A törvény 5. paragrafusa e szabály alóli kivételeket sorolja fel.
A lakóingatlan a bérbeadó állandó lakóhelye kell legyen. Fontos kitétel még, hogy a bérlő nem lehet a saját vállalkozása, illetve olyan vállalkozás sem, amelyik a bérbeadóval együtt élő közeli hozzátartozó, illetve élettárs tulajdonában van.
Amennyiben a gyermek állandó lakhelye nem itt található, úgy véleményünk szerint fenn áll a mentesség feltétele.
A tulajdoni arány mértékéről a hivatkozott jogszabály nem beszél. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kérdésben egy vállalkozás a tulajdoni arányoktól függetlenül érintett lehet.

(5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól
... az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. március 3., hétfő

Vezető tisztségviselő munkaviszonyban

Olyan kérdésem lenne, hogy lehetséges-e az ügyvezetõ csak munkaviszonyba történő foglalkoztatása? A Kft-ben 50-50 százalékban tulajdonos a két ügyvezető. Lehetnek-e mindketten munkaszerzõdéssel?

Igen, a jelenlegi jogszabály értelmezések alapján mindkét 50 százalékos tulajdonos lehet munkaviszonyban.
Az "A" tulajdonos legyen kijelölve a társasági szerződésben, mint a munkáltatói jogok gyakorlója. Ő köthet a "B" tulajdonossal munkaviszonyra irányuló szerződést.

Ajánlatos, hogy a társasági szerződésben rögzítsék azt a szabályt, miszerint a munkáltatói jogokat is gyakorló vezető tisztségviselővel a taggyűlés köt munkaszerződést. Így az "A" tulajdonossal a taggyűlés kössön munkaszerződést. Ebben az esetben a taggyűlés képviseletében a "B" tulajdonos járjon el.

Feltételezzük, hogy mindkét vezető tisztségviselő önálló képviseleti joggal rendelkezik.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.