Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:(ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2008. február 26., kedd

Térítés nélkül átvett eszköz, szolgáltatás

Cégem térítés nélkül kapott tárgyi eszközt. Mennyit számolhatok el adóalap csökkentő tételként?

Dokumentálni kell a feleknek az átadónál kimutatott könyvszerinti értéket (tárgyi eszköznél), illetve az átadónál kimutatott bekerülési értéket (szolgáltatás esetében).
A dokumentumnak a piaci értékre vonatkozó információkat is tartalmaznia kell (lásd Piaci ár cikkünket).
Az átvett eszközt (szolgáltatást) az átvevő piaci értéken kell könyveiben kimutassa a rendkívüli bevételekkel szemben.
Eszköz átvétele esetén a bekerülési értéket a passzív időbeli elhatárolással szemben is el kell számolni.
Az átvevőnél piaci értéken nyilvántartásba vett eszköz tulajdonképpen itt bekerülési értéket jelent, amely után amortizációt kell elszámolni.
Az amortizációval megeggyező összeg fog évente visszakerülni a rendkívüli bevételekbe, növelve ezzel az adózás előtti eredményt.

Figyeljünk rá, hogy az átvevő cég adóalap csökkentő tételként, csak az átadónál kimutatott könyvszerinti értékkel arányos részt veheti majd figyelembe.

Jogszabály:
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:
ly) ...a térítés nélkül átvett eszköz átadónál - nyilatkozata alapján - kimutatott könyv szerinti értéke, továbbá a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatás átadónál - nyilatkozata alapján - kimutatott bekerülési értéke ...


(8) Az (1) bekezdés ly) pontja alkalmazásakor:
a) az adózó akkor csökkentheti adózás előtti eredményét, ha belföldi illetőségű adózó (kivéve az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat), külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemély adott részére ... eszközt, illetve térítés nélkül nyújtott részére szolgáltatást,

b) passzív időbeli elhatárolás esetén a bevételből az adóévben el nem határolt rész, az időbeli elhatárolás megszüntetésének adóévében a visszavezetett összeg minősül bevételnek;

2000. évi C. törvény a számvitelről

86. §(3) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:
j) a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét.(hatályos 2007.01.01-től)
a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci értékét.(hatályos 2007.12.31)

c) a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét;(hatályos 2007.01.01-től)
a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét;(hatályos 2007.12.31)

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érhetedezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. február 22., péntek

Gyűjtőszámla sütőipari termékek szállításához

A kérdésem az alábbi: társaságunk sütõipari termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. Van egy pár vevõ akivel szállítási szerzõdésünk van. A szerzõdésben a számlázás módjáról csak annyi van feltüntetve, hogy " a kiszállított áru számlázásra kerül" az, hogy milyen idõszak és mikor az nincs részletezve. ( nem tudom, hogy ez így helyes -e ).
A kérdés, hogy errõl a termékértékesítésrõl készült számlán az 58 -as Áfa törvény alapján a teljesítés és a fizetési határidõnek meg kell-e egyezni.

Bizony, az elszámolás időszakát meg kell határozni, hiszen a gyűjtőszámla kiállításának időpontját is meghatározza. Ez nem lehet későbbi, mint a cégetekre vonatkozó adómegállapítási időszak utolsó napja, illetve az attól számított 15 nap.

Véleményünk szerint vonatkozik rá az 58. §.

58. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve teheted ezt meg.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. február 20., szerda

Áfa felszámítása oktatói tevékenység esetében

Szeretném azt megkérdezi, hogy a számla kiállításánál mitől függ az, hogy 20 % áfát felszámolunk, van 0 % -ot állítunk ki.
Az én esetemben arról van szó, hogy van egy Bt-m, férjem nyelvtanár és nem tudjuk hogy hogyan kell kiállítani a számlát. A könyvelő azt mondja, hogy mindegy.


Feltételezzük, hogy nyelvoktatásról kell számlát kiállítani.

85. § (1) Mentes az adó alól:

j) az a szolgáltatásnyújtás, amelyet óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző - ilyen minőségében - teljesít a köz- és felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében, ideértve az előzőekben felsoroltakhoz kapcsolódó magánóraadást is;

(2) Az egyéb oktatás körébe tartoznak:
a) a felnőttképzésből az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás;
b) a felnőttképzésről szóló törvény alapján szervezett és akkreditált, illetőleg egyéb jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás;
c) az államilag, illetőleg nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsgáztatás;
d) a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése, lebonyolítása.

A számlán nem lehet 0%-ot szerepeltetni, hanem a mentesség tényét kell feltüntetni:

169. § A számla kötelező adattartalma /többek között: megjegyzés a szerk./a következő:

k) adómentesség esetében, ... jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása

ka)mentes az adó alól

(2007. évi CXXVII. törvény)

Időközben megjelent APEH állásfoglalás: A „beszámlázó” tanár által nyújtott oktatási szolgáltatás áfa-rendszerbeli megítélése

2008. február 19., kedd

A fordított adózásra utaló szöveg pontos meghatározása

Van-e a fordított adózásra utaló szövegnek pontos meghatározása?

Ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, akkor a számla kötelező adattartalma a jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett.

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve teheted ezt meg.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. február 18., hétfő

Áfa kulcs fordított adózású számlán

Kell-e áfa kulcsot tartalmaznia annak a számlának, amely esetében az áfa fizetési kötelezettség teljesítése a fordított adózás szabályai szerint történik?

A fordított adózás szabályai szerint kiállított számlának nem kell tartalmaznia az áfa kulcsot. Ebben az esetben ugyanis a beszerző feladata a vásárolt termék, illetve az igénybe vett szolgáltatás besorolása.
Az APEH állásfoglalása a kérdésben így szól:
"Amennyiben fordított adózást kell alkalmazni, a teljesítésre kötelezett a számlán áthárított áfát nem tüntethet fel, ugyanakkor köteles azon a beszerző, igénybevevő adóalany adószámát feltüntetni (új Áfa-törvény 169. § d) pont)."

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve teheted ezt meg.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. február 15., péntek

Fordított adózás - adómentes tevékenység

Hogyan, és mi alapján kell könyvelni az adómentes tevékenységhez igénybe vett - fordított adózás szerint kiállított - számlát? A szolgáltatást befogadó az áfatörvény szerint adóalanynak minősül.

Az APEH honlapján 2008. január 8-án megjelent a fordított adózással kapcsolatos cikke Személyi kör cím alatt - többek között -, az alábbi mondat szerepel:
A kizárólag adólevonási joggal nem járó adómentes tevékenységet végző (új Áfa-törvény 85-86. §-ai) adóalany, illetve az utazásszervezési szolgáltatást nyújtó (új Áfa-törvény 205-212. §-ai), vagy bármely más, árrés szerint adózó adóalany esetében (új Áfa-törvény 213-233. §-ai) a fordított adózást alkalmazni kell.
Amennyiben az áfatörvény szerinti adóalany /2 adószámú/ adómentes tevékenységet is végez, és ehhez a tevékenységéhez - fordított adózás szerint kiállított -, számlát fogad be, akkor az áfa analitika alapján / vegyes feladásban/ előírhatja az általa befizetett adót költségként. Pl. T 52 - 467.
Amennyiben adóköteles tevékenységhez venné igénybe, akkor T 466 - K 467 lenne az áfa könyvelési tétele.
Mivel a számla kiállításának módja a törvény erejénél fogva változott, s az adóalany az adómentes tevékenysége miatt kapott - fordított adózás szerint adózó -, számlára az áfát fizetetndőként bevalotta, így joga van azt költségként elszámolni.

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben szeretnél e-mailben azonnal értesülni az ú bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve teheted ezt meg.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. február 13., szerda

A 2008 előtt kötött üzemben tartási szerződések áfa törvénybeli megítélése

A 2008 előtt kötött üzemben tartási szerződéseink alapján végzett tevékenységünk is a fordított adózás hatálya alá esik, vagy maradhat jogszerűen a régi rend szerint?

Az APEH 2008.02.08-án közzétett - az áfatörvény 269. § (1) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés gyakorlati alkalmazásáról - tájékoztatójában erre a kérdésre is kitér.

"Elszámolási időszakhoz kötött ügyletek

Amennyiben a felek – a régi áfatörvény 16. § (11) bekezdése szerint minősült – elszámolási időszakos szolgáltatások, termékértékesítések elvégzésére folyamatos jellegű szerződést kötnek, azaz a szerződés alapján több teljesítési időpont is van (vagy lehet), akkor ezen ügyletekre az áfatörvény 269. § (1) bekezdése automatikusan nem alkalmazható, hiszen több, egyedileg megragadható teljesítésre kerül sor a jogviszony keretében. Ilyen ügyletek esetében általánosságban az mondható el, hogy a 2008. január 1-jét megelőző teljesítésekre a régi áfatörvény, az ezt követő teljesítésekre pedig – az áfatörvény 261. § alapján – az áfatörvényt kell alkalmazni.

Ez alól a megítélés alól egyetlen időszak képez kivételt:
A 2008. január 1-jét megelőzően megkezdett, de a jelzett időponton átnyúló, a régi áfatörvény 16. § (11) bekezdése szerinti olyan szolgáltatások esetében, ahol a felek nem jelöltek meg elszámolási napot, vagy megjelöltek ugyan, de azon időpontban nem számoltak el, egyetlen időszak tekintetében előfordulhat, hogy az időszakot érintő ellenértékre vonatkozó adófizetési kötelezettségről a régi áfatörvény és az áfatörvény egyaránt rendelkezik. Ez annak az időszaknak a kapcsán fordulhat csak elő, amelyre vonatkozó ellenérték megfizetésére csak 2008. január 1-jét követően kerül sor [mely így egyszer az áfatörvény 58. § (1) bekezdés szerint adófizetési kötelezettséget keletkeztetne], de amelyre egyúttal a régi áfatörvény 16. § (11) bekezdése már 2007-re is – a 2007. évi utolsó adómegállapítási időszak utolsó napjával, mint teljesítési időponttal – adófizetési kötelezettséget állapít meg. Ezen egy időszak tekintetében – lévén mindkét áfatörvény kötelezettséget állapít meg rá – az áfatörvény 269. § (1) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az áfatörvény 142. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2008. január 1-től fordított adózás alá esik az ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelés, átalakítás, javítás, bontás, karbantartás, fenntartás, takarítás és tisztítás.

Példa lehet egy takarításra irányuló szerződés, amelyet még 2007-ben kötöttek meg. Az elszámolási időszak alapján adóztatandó szolgáltatásoknál – a fentiekben kivételként jelzett egyetlen időszakot nem számítva! –, illetve általában a folyamatos jellegű szolgáltatásoknál nem követhető az az értelmezés, amely szerint, ha az ügylet tekintetében az áfa szempontjából értékelhető esemény történt, akkor arra vonatkozóan az áfatörvény 269. § (1) bekezdése alapján a régi áfatörvény alkalmazandó, mert a folyamatos jellegű – a régi áfatörvény 16. § (6), (11) és (14) bekezdései alá tartozott – szolgáltatásoknál nem igaz, hogy ugyanazon ügylet során következik be több (rész)teljesítés, hanem a folyamatos jelleg miatt az egyes teljesítések – mint önálló teljesítési időpontok – külön ügyletként értelmezendők e szakasz vonatkozásában."


Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben szeretnél e-mailben azonnal értesülni az ú bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve teheted ezt meg.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Folyamatos szolgáltatás

Folyamatos szolgáltatásnak számít-e az üzembentartási szerződés szerinti tevékenység?
Jelenleg havi átalányként számlázunk, a teljesítés időpontja a hó utolsó napja.
A szolgáltatás havi egy karbantartásból, folyamatos rendelkezésre állásból, illetve igény szerinti hibaelhárítás biztosításából áll.

2008. január l-től megszűnt a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás fogalma. Ezek általában a közműrendszerek kiszámlázásához kötődtek. A folyamatos szolgáltatásnyújtás feltétele az állandó rendelkezésre állás biztosítása volt.
Az új áfatörvény ezt a fogalmat megszüntette. Ezt követően részletfizetésről, illetve határozott időtartamra szóló elszámolásról beszélhetünk.
Ezekben az esetekben az adófizetési kötelezettség az adott részlet vagy elszámolás esedékessége időpontjában keletkezik.
A 12 hónapot meghaladó időtartamhoz kötődő részlet vagy elszámolás esetén a 12 hónapra arányosan jutó áfát be kell fizetni.
Tekintettel arra, hogy részfizetés esetén a teljesítés időpontja a fizetés esedékessége, ezért célszerű a számlát az adott hónap 20. napján kiállítani, a teljesítés és a fizetés esedékessége időpontjaként pedig a hónap végét megjelölni.

Jogszabály: Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény vonatkozó paragrafusai:

57. § Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés.

58. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.
(2) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül - időarányos részteljesítésként-teljesítés a tizenkettedik hónap utolsó napja is.
(3) E § nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére.

10. § Termék értékesítésének minősül továbbá: a) a termék birtokba adása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi.

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben szeretnél e-mailben azonnal értesülni az ú bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve teheted ezt meg.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

EVA adóalannyal 2007 évben kötött felújítási szerződés

EVA adóalannyal 2007. évben kötött alvállalkozói szerződés (felújítási munkára vonatkozik), 2004. február 14.-i teljesítéssel kibocsáthat-e Kft. felé áfás számlát a régi szerződése alapján?


Az APEH 2008.02.08-án tájékoztatót tett közzé az áfatörvény 269. § (1) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés gyakorlati alkalmazásáról

A tájékoztató kitér az építési szerződések alapján történő termékátadásokra:


"3. 2008. január 1-jét megelőzően megkezdett építési szerződés alapján történő ingatlanátadás

2008. január 1-től az áfatörvény 142. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adóalanyok – ideértve az eva-alanyt is – között az építési szerződés alapján történő ingatlan (ingatlanrész) átadása fordított adózás alá esik. Az olyan építési szerződések alapján történő termékátadásokra, amelyek vonatkozásában 2007. december 31-ig az általános forgalmi adó szempontjából releváns esemény (pl. előlegfizetés, részteljesítés) történt, továbbra is az egyenes adózás szabályai alkalmazandók az áfatörvény 269. § (1) bekezdése alapján (hiszen az építési szerződés alapján történő ingatlanátadásra is igaz, hogy az annak alapjául szolgáló jogviszony egyetlen konkrét gazdasági eredmény elérésére irányul), feltéve, hogy a felek 2008. február 15-ig nem tesznek ettől eltérő nyilatkozatot."


Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben szeretnél e-mailben azonnal értesülni az ú bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve teheted ezt meg.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Külföldi munka

Egy kft külföldön bontási munkálatokat és parkettázást végez magánszemélyek részére. A munka megkezdése előtt a Kft. bejelentkezik az ottani adóhatóságnál.
A teljesítést követően az osztrák áfa kulcs felszámításával számlát állít ki, majd az áfa összegét bevallja és befizeti.
Hogy könyveljem le a gazdasági eseményt?
Az egész összeget árbevételre és ha befizeti az áfát, akkor árbevételt csökkentő tételként, vagy úgy mint egy magyar kimenő számlát: a vevővel szemben árbevétel és áfa fizetési kötelezettség?


A Kft-nek be kell jelentkeznie az osztrák adóhatóságnál és áfa bevallást kell benyujtania.
Ezen kívül az adott országban hatályos törvényi előírásoknak megfelelően egyéb bevallási kötelezettségének is eleget kell tennie (pl. nyereségadó, jövedelemadó).

Véleményünk szerint - a beküldött elsődleges bizonylatok alapján -, Magyarországon kell a gazdasági eseményt könyvelni. A vevővel szemben a nettó árbevételt, az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek között pedig a kint fizetendő áfát. Az ellenérték beérkezésekor a bankszámlával szemben kiegyenlítjük a vevőt. Az egyéb rövidlejáratú kötelezettség - az osztrák áfa befizetésekor -, a külföldi bankszámla terhelésével egyidejűleg szünik meg.

A beszámoló készítése során a magyar társasági adóbevallásban az osztrák adóhivatal folyószámla kivonata, illetve a benyújtott adóbevallás alapján lehet majd a külföldön fizetett (fizetendő) adót figyelembe venni.

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.

2008. február 8., péntek

Értékcsökkenés elszámolása

A társasági adóról szóló törvény 1. számú mellékletének 5/e. pontjának értelmezése:

A társasági adónál érvényesíthető a számviteli törvény alapján megállapított értékcsökkenési leírás:

1/. Minden olyan eszköz esetében, amely 200 ezer forint alatti értéket képvisel (beleértve az egyösszegben leírhatókat is),

2/. A 33%-os kulcs alá tartozó eszközök esetében összeghatártól függetlenül.

1. példa
A vállalkozás döntése alapján egy 180 ezer forint értékű eszköz amortizálása két év alatt történik meg. Első évben az eszköz értékének 80%-a, azaz 144 ezer forint, második évben a maradék 20 %, azaz 36 ezer forint. Mivel az eszköz 200 E Ft alatti, ezért az említett szabály alapján a társasági adónál is így érvényesíthető.

2. példa
Egy HR 8456-8465, 8479 vtsz. alá tartozó programvezérlésű berendezés értéke 3 M Ft.
A vállalkozás döntése szerint a berendezés amortizációja három év alatt történik, úgy hogy az első évben 50%, a másodikban 30%, a harmadikban pedig 20%.
A társasági adónál az első évben a szóban forgó szabály alapján 1,5 M Ft érvényesíthető.

Természetesen a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés tekintetében a vállalkozás által kialakított számviteli politika az irányadó.

Az alábbiakban a hivatkozott törvények részleteit ismertetjük.

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

1. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
Az értékcsökkenési leírás szabályairól
5. A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető
e) a legfeljebb kétszázezer forint bekerülési értékű, valamint a 2. számú melléklet IV. fejezetének a) pontja szerinti 33 százalékos kulcs alá sorolt tárgyi eszközök esetében

2000. évi C. törvény a számvitelről

80. § (1) Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni:
(2) A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke - a vállalkozó döntésétől függően - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.

Ha a témával kapcsolatban van véleményed, ettől eltérő, vagy ezt megerősítő információd, akkor a "megjegyzés" fülre kattintva, szólj hozzá!

2008. február 7., csütörtök

Számla kötelező adattartalma

Napi beszerzéseink során számos esetben szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a számla kiállításához kérték cégünk adószámát.
A beszélgetések során kiderült, hogy ezt az információt az eladó könyvelője mondta.
Egy téves értelmezés szerint - 2008 január 1-től -, a vevő adószámát valamennyi számlán fel kell tüntetni.
Valószínűleg mások is bizonytalanok lehetnek ebben a kérdésben.

Az új ÁFA törvény 169. §-a a számla kötelező adattartalmát határozza meg.
Ezen paragrafus d) pontja a következőt mondja:

a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették;

/A kiemelés tőlünk./

Az első vastagon szedett rész a fordított adózással teljesítendő adófizetési kötelezettségre,
a második rész (89. §) pedig, a közösségen belüli értékesítésre vonatkozik.

Ebből következően a vevő adószámának a feltüntetése csak a fenti esetekben kötelező, ezt nem kell általános szabályként értelmezni.

Ha a témával kapcsolatban van véleményed, ettől eltérő, vagy ezt megerősítő információd, akkor a "megjegyzés" fülre kattintva, szólj hozzá!

2008. február 6., szerda

A tulajdonos munkaviszonyban

Látogatónk kérdezte:

Sziasztok!
Van egy ügyfelem, akit könyvelek. Cége családi vállalkozás, ahol õ, a felesége és gyermeke a tulajdonosok. Felesége többségi részesedéssel. A férj, aki a vállalkozásban fizikai munkát is végez, az új gt. alapján úgy döntött, hogy munkaviszonyt létesít, hogy kiélvezze, kivehesse a dolgozói juttatásokat. Gondban van, hogy milyen munkaszerzõdést kössön. Ugyanis hetente van úgy, hogy 48-52 órákat is dolgozik. Azt viszont nem teheti meg, hogy 16 óráig alkalmazott, majd 16 óra után tagként hal meg a vállalkozásért. Vagy egyik nap alkalmazott, másik nap tag. Az általatok kidolgozott munkaszerzõdés minta segít ennek frappáns megoldásában? Vagy tudtok ebben valamilyen formában segíteni, testre szabással?

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.