Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
Név:(ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2008. december 19., péntek

Import szolgáltatás az Áfa bevallásban

Megerősítést szeretnék kérni, hogy az import (EU-n kívüli) szolgáltatásra adott előleget az ÁFA bevallásban szerepeltetni semmilyen módon sem kell 2008-ban.


Az adott előleg, akkor áfás, ha maga az igénybe vett szolgáltatás is az.
Az Áfa törvény 2. § határozza meg, hogy milyen ügylet keletkeztet adófizetési kötelezettséget.

2. § E törvény alapján adót kell fizetni:
a) adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,
b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és
c) termék importja
után.

A szolgáltatások tekintetében a törvény a teljesítés hely meghatározására a következő főszabályt alkalmazza:
36. § Szolgáltatás nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy magyar adóalany harmadik országban (Közösségen kívül) egy külföldi adóalany szolgáltatását veszi igénybe, akkor a teljesítés helye külföld és mint olyan az Áfa hatályán kívül esik.

Az import szolgáltatás megítélését bonyolíthatják a 37-49. §-ba foglalt úgynevezett különös szabályok.

A 37. § a közvetítői tevékenységgel; a 38. § az ingatlanokhoz kötődően, míg a 39-41. § a fuvarozási szolgáltatásokkal kapcsolatosan fogalmaz meg különleges szabályokat.

A következő szolgáltatások nyújtásánál a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben

a) a szolgáltatást igénybevevő adóalany gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez más államban van, mint amely államban a szolgáltatást nyújtó adóalany telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van;

b) a szolgáltatás igénybevevője letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez a Közösség területén kívül van.

(2) Az e § alkalmazása alá tartozó szolgáltatások a következők:

a) szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok időleges vagy végleges átengedése;

b) reklámszolgáltatások;

c) tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások, ideértve - a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel - a mérnöki szolgáltatást is;

d) adatok feldolgozása és információk közlése;

e) banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, kivéve a széfügyletet;

f) munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása;

g) termék - ide nem értve az ingatlant és a közlekedési eszközök bármely fajtáját - bérbeadása;

h) földgázcsővezeték- és villamosenergiaelosztó-hálózatokhoz való csatlakozás biztosítása, valamint a hálózatokon keresztüli földgáz- és villamosenergia-továbbítás biztosítása, továbbá más, ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások;

i) telekommunikációs szolgáltatások;

j) rádiós és televíziós műsorszolgáltatások;

k) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.

(3) E § alkalmazandó abban az esetben is, ha

a) kötelezettségvállalás történik valamely üzleti vagy hivatásszerűen folytatott tevékenység egészben -i vagy részben- i abbahagyására, illetőleg valamely (2) bekezdés alá tartozó jog gyakorlásától való időleges vagy végleges tartózkodásra;

b) közvetítő az a) pont vagy a (2) bekezdés alá tartozó szolgáltatás nyújtását más nevében és javára közvetíti, a közvetítői szolgáltatás nyújtására.

(4) E § a mérnöki szolgáltatásra abban az esetben alkalmazható, ha az jellegadó tartalma alapján nem tartozik a 38. § és a 42. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontja alá.

(5) E § alkalmazásában elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen:

a) elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása,

b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése,

c) kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele,

d) zene, film és játék - ideértve a szerencsejátékot is - rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport és szórakoztatási célú műsorszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása,

e) távoktatás,

feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik. A szolgáltatás nyújtója és igénybevevője közötti, ilyen hálózaton keresztüli kapcsolat felvétele és tartása - ideértve az ajánlat tételét és elfogadását is - azonban önmagában még nem elektronikus úton nyújtott szolgáltatás.

49. § Külön jogszabály rendelkezhet úgy is, hogy a 46. § (2) bekezdésében, illetőleg a 46. § (3) bekezdésében felsorolt szolgáltatások, valamint a közlekedési eszközök bérbeadása esetében a teljesítés helye

a) belföld legyen, amennyiben e törvény rendelkezései szerint a teljesítés helye a Közösség területén kívül esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése belföldön van, illetőleg

b) a Közösség területén kívül legyen, amennyiben e törvény rendelkezései szerint a teljesítés helye belföldre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése a Közösség területén kívül van,

feltéve, hogy a külön jogszabályi rendelkezéssel a kettős adóztatás, illetőleg a nem adóztatás elkerülhető. E rendelkezés azonban nem alkalmazandó a 46. § (2) bekezdésének k) pontja alá tartozó szolgáltatásokra, ha ezeket nem adóalany részére nyújtják, továbbá e szolgáltatások közvetítésére.

Az Áfa bevallás kitöltési útmutatójában a következőket olvashatjuk:

32-33. sorok:
Ezekben a sorokban a belföldön székhellyel, illetve teljesítéssel közvetlenül érintett telephellyel nem rendelkező adóalany által nyújtott 15%-os, illetve 20%-os adókulcs alá tartozó – az áfa-törvény szabályai szerint belföldi teljesítési helyű – szolgáltatások ellenértékét és az utána megállapított adó összegét kell szerepeltetni, amely után az adót a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany köteles fizetni.

A szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany ... a általa fizetendő adóként bevallott adó összegének levonására – a levonási jog jogszabályi feltételeinek teljesülése estén – az adófizetési kötelezettség keletkezésének adó-megállapítási időszakával azonos időszakban jogosult, amelyet a levonható adók között, az ügyletre vonatkozó adómértéknek megfelelő sorban szerepeltethet.

Külfölditől igénybe vett szolgáltatás után levonható adó az 56–61. sorokban nem szerepeltethető, annak összegét és adóalapját a 62. sorban kell szerepeltetni.
62. sor: A szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalanynak ide a 62. sorba kell beírnia a külföldi adóalany által nyújtott azon szolgáltatások ellenértékét és az utána elszámolt és levonható adó összegét, amelyek tekintetében adólevonási joggal élhet.

Összefoglalva a kérdésre adandó választ, amennyiben a magyar adóalany egy belföldön székhellyel, illetve teljesítéssel közvetlenül érintett telephellyel nem rendelkező adóalany által nyújtott 15%-os, illetve 20%-os adókulcs alá tartozó – olyan szolgáltatást vesz igénybe, amelynek az áfa-törvény szabályai szerinti teljesítési helye nem belföld, úgy ez az Áfa törvény hatályán kívül eső ügyletnek minősül és a bevallásban nem kell szerepeltetni.

Kapcsolódó termékeink:
Áfa arányosítás kalkulátor

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Társasági adó feltöltés 2008

Kedves József a segítségedet kérem.
Most már többen is bele pistulunk a társasági adó bevallás beadásával kapcsolatban.
Én úgy értelmeznem, hogy csak az 50m meghaladóknak kell a bevallást be küldeni akkor is ha az összege nulla. A többi adózónak csak fel kell tölteni?

A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a várható fizetendő adó - ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap - e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.

Ezt a rendelkezést nem kell alkalmaznia az adózónak megszűnésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá az MRP-nek, a közhasznú társaságnak, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek és az iskolaszövetkezetnek.

Bevallás nyomtatvány: 0801 Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben havi, évközi (negyedéves), éves bevallás benyújtására kötelezett adózók részére.

Társasági adóelőleg-kiegészítés (E) blokk
A Tao tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak – amennyiben az adóévet megelőző évben az éves szinten számított árbevétele az 50 millió forintot meghaladta – a társasági adóelőleget az adóévi várható, éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészítenie. A várható fizetendő adó összege – azon adózók esetén, amelyek az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kapnak – e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembe vétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. Az adózónak a társasági adóelőleg-kiegészítés összegéről a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást kell tennie.

A szabályozás alapulvételével jelen bevallást kell benyújtania – a társasági adóelőleg-kiegészítés összegéről – annak az adózónak, akinek üzleti éve megegyezik a naptári évvel, illetve a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózónak társasági adóelőleg-kiegészítésről, abban az esetben, ha üzleti éve 2008. évben kezdődött, függetlenül attól, hogy annak utolsó hónapjának 20. napja 2008. december 31-ét követő napra esik.

Az E blokk kitöltése esetén a bevallási időszak kezdő napjaként a 2008. évi üzleti év első napját, a bevallási időszak utolsó napjaként az üzleti év utolsó napját, a mérlegforduló napot kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az éves fizetendő adó összegére történő kiegészítés, valamint arról a bevallás benyújtásának határideje az üzleti év utolsó hónapjának 20. napja. Amennyiben a társasági adóelőleg-kiegészítés bevallási határideje megegyezik más, jelen bevallásban szereplő, nem éves kötelezettség(ek) bevallási határidejével, ezeket a bevallási időszak különbözősége miatt nem lehet egy 0801-es bevallásban bevallani. Ebben az esetben a társasági adóelőleg-kiegészítés bevallása végett külön kell a 0801-es bevallást benyújtani.
(Például a naptári évvel megegyező üzleti éves adózónak a társasági adóelőleg-kiegészítést 2008. december 20-ig kell bevallania. E mellett előfordulhat, hogy a 0801-es bevalláson szereplő egyéb kötelezettségét – havi bevalló esetén – november hónapra szintén 2008. december 20-ig kell bevallania. A bevallási időszak a társasági adóelőleg-kiegészítés esetén 2008. 01. 01.– 2008. 12. 31., míg az adott havi kötelezettség esetén 2008. 11. 01.– 2008. 11. 30. A két időszak eltérése miatt a példa szerinti esetben a november hónapra az adózó két 0801-es bevallást nyújt be, amelyek egyikében csak a társasági adóelőleg-kiegészítéshez kapcsolódó rovatokat tölti ki, a másikban pedig az egyéb, november havi kötelezettségeit vallja be.)
Amennyiben ebben a sorban adatot tüntet fel, és a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózónak minősül, akkor a mérlegforduló napját az erre szolgáló kódkockában tüntesse fel!
A társasági adóelőleg-kiegészítés összegét ezer forintra kerekítve az E blokk a) oszlopába írja be!
A társasági adóelőleg-kiegészítésre kötelezett adózónak a jelen adóbevallást akkor is be kell nyújtania, ha nem keletkezett adóelőleg kiegészítési kötelezettsége (az adóévi várható adó teljes összegét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig megfizette). Ekkor kérjük, hogy az a) oszlopba nullát írjon.

Összefoglalva a kérdésre adandó választ, a társasági adóelőleg-kiegészítésre kötelezett adózónak a jelen adóbevallást akkor is be kell nyújtania, ha nem keletkezett adóelőleg kiegészítési kötelezettsége (az adóévi várható adó teljes összegét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig megfizette).

Ez a rendelkezés az utolsó adóelőlegre is vonatkozik. Tehát például a negyedéves bevalló a negyedik negyedévi befizetését nem január 20-ig, hanem december 20-ig kell teljesítenie. A kiegészítés számításánál figyelembe kell venni az utolsó előleg befizetést, illetve a társasági adó folyószámlán lévő esetleges túlfizetéseket (vagy éppen tartozásokat). Így teljesül ennek a bevallásnak a beadásával, hogy az adózó az adóévi várható adó teljes összegét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig megfizette.

A rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot. Tehát az 50 millió forint árbevételt el nem érő adózó nem kell feltöltsön és nem kell benyújtania ezt a bevallást.

Természetesen az adóelőleg fizetési kötelezettség teljesítése a "kicsikre" is vonatkozik. Egy 50 millió forint árbevételt el nem érő vállalkozás például, amennyiben negyedéves adóelőleg fizetésre kötelezett, a negyedik negyedév befizetési határideje január 20.

Adófeltöltés kalkulátor


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2008. december 11., csütörtök

Alapítványok szabályzat készítési kötelezettsége

Szeretném megkérdezni, hogy az Alapítványoknak kell-e valamilyen kötelező szabályzatot készíteni?

Az alapítványok gazdálkodását a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai és az e törvény alapján alkotott kormányrendelet szabályozza.

224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet.
a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

Az említett kormányrendelet 1. §.-a meghatározza azokat a sajátos szabályokat, amelyek - egyéb jogszabályi előírásból következően - eltérnek a vállalkozókra előírt szabályoktól, de nem ellentétesek a Számviteli Tv. alapelveivel. A rendelet 2. § (1) felsorolja, hogy a számviteli tv. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában felsorolt egyéb szervezetek közül kikre terjed ki hatálya: "e) az alapítványra, ideértve a közalapítványt is".

A rendelet 4. §.-a pedig megfogalmazza a hatálya alá tartozó egyéb szervezetek, (így az alapítványnak is) a viszonyát a számviteli törvénnyel: "4. § A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül az ... alapítvány, közalapítvány (a továbbiakban: egyéb szervezet), illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány (a továbbiakban: közhasznú egyéb szervezet) a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni."

A számviteli törvény pedig meghatározza, hogy mire is térhet ki a szóban forgó kormány rendelet: 7. § (1) Az 5-6. §-ban hivatkozott kormányrendelet a megjelölt szervezetek tekintetében azokat a sajátos szabályokat tartalmazhatja, amelyek - egyéb jogszabályi előírásokból következően - eltérnek a törvény 17-158. §-aiban előírt szabályoktól, de nem ellentétesek a törvény alapelveivel. A kormányrendelettel nem érintett törvényi előírásokat az 5-6. §-ban megjelölt szervezeteknél - a kormányrendeletben meghatározott sajátosságokon túlmenően - alkalmazni kell.

A fentiekből láthatjuk, hogy a számviteli politika kialakítására vonatkozó szabályokat a kormányrendelet nem tartalmaz. Ez pedig azt jelenti, hogy a számviteli törvény - kormányrendeletben külön nem szabályozott előírásai - az alapítványokra is kötelező érvényűek!

Ezek a szabályok a következőek:
14. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a 15-16. §-ban meghatározott alapelveket kell érvényesíteni.
(2) Az alapelvektől csak e törvényben szabályozott módon lehet eltérni.

(3) A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő - a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát.


(4) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.



(5) A számviteli politika keretében el kell készíteni:
a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;
b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;
c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;
d) a pénzkezelési szabályzatot.


(6) Az (5) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettség alól mentesül az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó, továbbá a (7) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő gazdálkodó.


(7) Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül.


Összefoglalva a feltett kérdésre adandó választ: az alapítványok könyvvezetése a számviteli törvény előírásai szerint kell történjen a vonatkozó kormányrendeletben rögzített eltérésekkel. A számviteli politika kialakítása és ezen belül a pénzkezelési-, leltározási,- valamint értékelési szabályzat elkészítése mindenképpen kötelező. Ezen előírások be nem tartása pedig az adózás rendjében előírt szankciókkal járhat.

Kapcsolódó termékeink:
Szabályzat komplex csomag
Pénzkezelési szabályzat
Leltározási szabályzat
Értékelési szabályzat

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2008. december 10., szerda

Megszűnés, vagy átalakulás?

Én egyéni vállalkozó vagyok.
Az előtt állok, hogy Kft.-t alapítok, vagy átalakulok.

Mindegyiknek van előnye - hátránya, azonban pontosan senki nem tudta eddig megmondani, mennyire "bonyolult" átalakulni, kell-e és mennyi illetéket (és mi után) fizetnem.


A kérdés feltevésének jellegéből adódóan, csak nagy általánosságban lehet válaszokat megfogalmazni.
Az egyéni vállalkozásban lévő vagyon nagysága; összetétele (ingatlanok, nagy értékű tárgyi eszközök, készletek); a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbség; korábban igénybe vett támogatásokkal kapcsolatos esetleges jogkövetkezmények; hosszabb lejáratú, érvényben lévő szerződések; vagyoni értékű jogok mind-mind befolyásoló tényezői lehetnek a kérdés megközelítőleg is jó eldöntésének.

Egy Kft. bejegyzési illetéke 100 ezer forint.
Egyéni cég bejegyzési illetéke 30 ezer forint.
Az átalakulás bejegyzése iránti kérelem illetéke 50 000 Ft.
Ezen kívül közzétételi díj, ügyvédi és könyvvizsgálói díj, esetleg műszaki szakértő díja a vagyon piaci értékének meghatározásához.

Az Áfa törvény:
17. § (1) Nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany a terméket, vagyoni értékű jogot nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként (a továbbiakban együtt: apport) bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik.
d) egyéni cégnek az egyéni vállalkozásról szóló törvény szerinti átalakulását;

Tehát az egyéni vállalkozó átalakulása folytán a Kft.-be kerülő vagyon nem keletkeztet Áfa fizetési kötelezettséget az apportot fogadó részéről, ha az említett 18. §. feltételei is teljesülnek (most erre nem térnénk ki).


Személyi jövedelem adó átalakulás esetén:
Átalakulás esetén úgy kerülhetnek a nagy értékű vagyontárgyak a korlátolt felelősségű társaság tulajdonába, hogy a magánszemélynél SZJA szempontból nem minősül értékesítésnek és nem keletkeztet személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs ilyen:

49/A. §
b) az átalakulás napjára vonatkozóan e törvény rendelkezései szerint, de a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezések figyelmen kívül hagyásával megállapítja a vállalkozói adóalapot és a vállalkozói osztalékalapot, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót és vállalkozói osztalékalap utáni adót;
c) a b) pontban említett jövedelmeket és adókat az adóévre vonatkozó adóbevallásában vallja be és a bevallásra nyitva álló határidőig fizeti meg.

3) Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó az egyéni cég átalakulása esetén az átalakulás napjára vonatkozóan a vállalkozói osztalékalapot - a (2) bekezdésben meghatározottak mellett - e törvénynek a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezései szerint is megállapítja. A vállalkozói osztalékalap megállapítása során ilyenkor vállalkozói személyi jövedelemadóként a megszűnés szabályai nélkül meghatározott vállalkozói adóalapot terhelő adót veszi figyelembe.


Személyi jövedelem adó megszűnés esetén:

Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének adóévében a megszűnés napján megszerzett vállalkozói bevételnek minősül:

1. a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke, a 100 ezer - , 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer - forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszköz (ideértve a tartalékalkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke;

2. a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb - kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt -
ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenérték - akkor is, ha azt a magánszemély a megszűnéskor még nem kapta meg -, ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadást a magánszemély költségei között bármely évben elszámolta azzal, hogy ha a megszűnés évében az ellenérték összege még nem ismert, akkor az ingatlan használati vagy bérleti jogának megszerzésére fordított összeget kell bevételként figyelembe venni;

3. a megszűnés napjáig az egyéni vállalkozó által kiállított, az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylaton feltüntetett, egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel őt megillető ellenérték (bevétel).

Illeték :

19. § (1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 10%.
24. § (1) Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 forint, az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi esetén minden megkezdett cm3-e után 24 forint.

Ha az egyéni vállalkozót egyéni cégként bejegyzik a cégjegyzékbe, majd az egyszemélyes kft.-vé alakul át, úgy nem mentesül a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság a következő jogvitában.
Az ügy felperese egyéni vállalkozó volt, és kérte, hogy jegyezzék be a cégnyilvántartásba mezőgazdasági egyéni cégként, ami meg is történt. Ezt követően az egyéni cég teljes vagyonával egyszemélyes kft.-vé alakult át. A megyei illetékhivatal a társaságot – az egyéni cég ingatlanának átalakulással történő megszerzése után – több mint nyolcszázezer forint vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte. Határozatát a másodfokú hatóság helybenhagyta.
A felperes az L B-től kért felülvizsgálatot, ám az alaptalannak találta a beadványt. Többek közt rámutatott: a Gt. csakis az általa szabályozott gazdasági társaságok átalakulása esetén (egyesülésre, szétválásra, cégforma-váltásra) ad mentesítést az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. Az igaz, hogy az egyéni cég a Gt. rendelkezéseinek alkalmazásával egyszemélyes kft.-vé alakulhat át, de nem minősül e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásnak. A rendelkezés az átalakulásra csak a társasági törvény megfelelő szabályainak alkalmazását írja elő, ám nem nyilvánítja az egyéni céget gazdasági társasággá, és nem biztosítja az adó- és illetékfizetési mentességet.

A vállalkozói világ mélységesen fel van háborodva e igazságtalan döntés miatt és csak remélni lehet, hogy egyszer a jogorvoslat is megszületik!


Hát a fenti összehasonlításokból, mindenki a saját vállalkozói struktúráját figyelembe véve mérlegelheti, hogy melyik éri meg jobban.

Személyes véleményünk, hogy egy kevés vagyonnal rendelkező, egyszerű egyéni vállalkozás jobban teszi, ha megszűnik és a magánszemély alapít egy Kft.-t.
Ha rendelkezik ingatlannal és ezt bérbe adja a Kft.-nek, ez további adózási előnyökkel járhat.

Egy komplexebb vállalkozói szintre jutott egyéni vállalkozásnak, amely vagyonnal, esetleg alkalmazottakkal is rendelkezik, mindenképpen az átalakulást ajánljuk.


Kapcsolódó termékeink:
Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye
Átalakulási vagyonmérleg-tervezet minta
Átalakulás hatásvizsgáló
Átalakulás tervező




Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. december 8., hétfő

Társasági adó feltöltés

A társasági adó, a kiegészítő adó, az iparűzési adó feltöltése évről évre komoly kihívások elé állítja évről évre az erre kötelezett vállalkozások szakember gárdáját. December 20 a határidő.

Az ünnepi készülődés és az adó feltöltési előkészületek vegyülnek egymással. A határidő nem betartása, akár egy nap késés esetén is komoly jogkövetkezményekkel jár. Az elhibázott kalkuláció szintén sok pénzébe kerülhet a vállalkozásoknak.

A könyvelő irodáknak különösen nehéz a dolga! Interjút kell készítsenek a vállalkozások vezetőivel. Mennyi lesz a várható árbevétel és költség év végéig? A kérdés a legtöbb esetben nehezen megválaszolható. És az idő telik... Közeleg az adó feltöltési határidő.
Adófeltöltési kalkulátorunkat azért fejlesztettük ki, hogy megkönnyítsük, meggyorsítsuk és biztonságosabbá tegyük ezt a munkát.

Az Adófeltöltési kalkulátor felépítése

Az adófeltöltés kalkulátor alapja a számviteli törvény által előírt éves beszámoló eredménykimutatás sémája.
Az adózás előtti eredmény megállapítását három adat oszlop segíti. Az egyik a kalkuláció időpontjában rendelkezésre álló legutolsó főkönyvi kivonat adatainak rögzítésére szolgál. A második az év hátralévő részének bevételi és költségoldali prognózisának felvitelére biztosít felületet. A harmadik oszlop automatikusan összesíti a két előbbi adatsort.

A kalkulátor következő lépésben az elvárt eredmény (nyereség minimum) vizsgálatát végzi el a rendelkezésre álló adatok alapján.
Ezt követően a kalkulátor kiválasztja, hogy az adózás előtti kalkulált eredmény, illetve továbbiakban levezetett korrigált adóalap (amelyik a nagyobb), vagy az elvárt nyereség alapján folytatódjon a fizetendő társasági adó számítása.

A korrigált adóalap kiszámítását a társasági adóbevallásból ismert adóalap növelő és csökkentő tételek táblázatos felsorolása segíti. Minden egyes tétel - ellentétben a Tao. bevallás bonyolult szövegezésével, - egyszerűbb megfogalmazásban segíti a felhasználót azon táblázatsorok felismerésében és beazonosításában, ahová van beírandó adata. A kulcsszó szerű megfogalmazás mellett megjeleníthető jegyzet ablakok tartalmazzák a törvényi paragrafus pontos szövegét.

A korrigált adóalap kiszámítását követően egy logikai rendszer segít annak eldöntésében, hogy a vállalkozás élhet-e a kedvezményes 10 százalékos kulcs alkalmazásával, Ötven millió forint árbevétel alatti részre alkalmazható, ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak.
Miután az adóalap kiszámítása megtörtént, következik a lehetséges adókedvezmények számba vétele.
Ezt a felsorolást az adóévben már befizetett adóelőlegek "felleltározása" követi, majd következik az összehasonlítás a kötelezettség és a teljesítés között.
A különbözet feltöltési szintjét, a befizetni tervezett összeg beírása után százalékos mértékben is kimutatja.
Az előbbiek logikáját követve a továbbiakban a különadó és az iparűzési adó feltöltését segítő számításokat végzi el a kalkulátor.

Miért használnál egy adófeltöltés kalkulátort?

A társasági adó, a külön adó, valamint a helyi adók feltöltése (iparűzési adó, kommunális adó) nagy körültekintést kíván. Minél később történik meg a kiszámítása, annál biztosabb adatbázisból lehet meríteni. Minél közelebb van az év vége, annál kevesebb kérdőjel marad a várható árbevételt és a költségeket illetően.

Az előbbi logikának csak egy komoly akadályozó tényezője van: az idő. Amikor elérkezik a számítások elvégzésének ideje, akkor gyorsan, lehetőleg minél kevesebbet hibázva kell cselekedni. A határidő túllépése komoly büntető szankciókat von maga után az adóhatóság részéről.

Ilyenkor jobb a kockás füzet, vagy improvizált számítási sémák helyett egy átgondolt rendszerbe állított kalkulátort használni.

Az adófeltöltés kalkulátor ezen felül kitűnő eszköz az éves terv és az eredmény alakulásának megítélésében, illetve a későbbiekben következő társasági adóbevallás elkészítésében.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2008. december 5., péntek

Magánszemély által nyújtott kölcsön kamata

Szeretnék kérdezni Tőled. Remélem, hogy válaszolsz is.
Bátyám Kft.-éje elég rossz pénzügyi körülmények között volt évekkel ezelőtt. Most anyagilag helyre jött, de vannak olyan tételek a könyveiben, testvértől kölcsön, amit most vissza tud fizetni. Kérdezlek, hogy vissza adhatja e a mindenkori betéti kamattal a kölcsönt?
Köszönöm válaszodat ...

Amennyiben az általad említett kölcsön valóban szerepel a könyvekben, akkor lehetőleg vissza is kell azt adni. E mellett szól az is, hogy a 2008. január 1-től megváltozott illetéktörvény alapján az elengedett kölcsön illetékköteles, azaz amennyiben a testvér nem kéri vissza a pénzét, a vállalkozásnak illetéket kellene fizetnie.
A kölcsön után fizetendő kamatra azt tudjuk mondani, hogy természetesen lehetséges. Persze jó lenne ebben az esetben, ha egy kölcsön szerződés támasztaná alá a mértéket.
A kamat összegének mérlegelésekor ne hagyjátok figyelmen kívül, hogy a magánszemélynél, aki kapja, egyéb összevonandó jövedelemnek minősül.
Régebben volt egy szabály, amely szerint a magánszemély által nyújtott kölcsön esetében fizetett kamatból személyenként legfeljebb évi 10 ezer forintot meg nem haladó összeg kamatjövedelemnek számított. Ez a rendelkezés az Szja-tv. 2006. szeptember 1-jétől hatályos 65. §-ának (1) bekezdéséből már kimaradt (de addig sem volt nagy durranás!).
A hivatkozott paragrafus részletezi, hogy mi minősül kamatjövedelemnek és nem tartalmaz a magánkölcsönre vonatkozó kitételt. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély által nyújtott kölcsön után járó kamat nem minősül kamat jövedelemnek. Mivel az SZJA törvényben máshol sem fordul elő nevesítetten az ilyen jövedelem, ezért csak az egyéb összevonandó jövedelmek közzé sorolható.
"Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz,"
Az egyéb jövedelemnek minősülő kamat utáni adót a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia a kamatfizetés időpontjában. A kamat összegét a magánszemélynek a kifizetőtől kapott igazolás alapján a tárgyévet érintő bevallásában egyéb jövedelemként szerepeltetnie kell. Az egyéb jövedelemként adóköteles kamat összege után a kifizetőnek 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.

46. § (1) A kifizető, a munkáltató a kifizetéskor (a juttatáskor) megállapítja a bevételt terhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki (juttat), amelynek alapján meghatározott jövedelem az összevont adóalap részét képezi.
47. § (1) A kifizető által kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleg egyenlő a bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs (százalékos adómérték) szorzatával.


A figyelembe veendő adókulcs a jelenlegi szabályok szerint 36%. Vannak esetek, amikor lehetséges kevesebb adóelőleg levonása is, de ebbe most ne menjünk bele.

Kamat fizetés helyett, mivel családi vállalkozásról van szó, lehet, hogy egy osztalékági rendezés előnyösebb volna, csak az ajándékozási illetékre, - amely pénzeszköz esetében is fenn áll - figyelni kell!

Kapcsolódó termékeink:
Kölcsönszerződés minta
Tagi kölcsön szerződés minta
Késedelmi kamat kalkulátor
Taggyűlési jegyzőkönyv
(Szerződések jóváhagyására)

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2008. december 3., szerda

Saját gépjármű üzleti célú használata

Kft esetében alkalmazott saját gk. hivatalos célú használata esetén, amennyiben az ügyvezető havi 500 km helyi közlekedést engedélyez, szükséges-e a dolgozónak útnyilvántartást vezetni?


A saját gépjármű üzleti célú használatát véleményünk szerint mindenképpen dokumentálni kell.

Mi bizonyítja azt, hogy 500 km-t ment üzleti célból egy hónapban. Sőt nem is életszerű egy ilyen elszámolás!

A társasági adó törvény ilyen jellegű átalány költségelszámolását nem teszi lehetővé.

Kapcsolódó:

Cégautó költségelemző
Cégautó szabályzat minta
Cégautó kalkulátor


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2008. december 2., kedd

Lakáscélú támogatás a Cafeteria rendszerben

Lehet-e része a Cafeteria csomagnak a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak nyújtott, vissza nem térítendő támogatás?

Nézzük a törvényt! Az SZJA 1. sz. melléklete az adómentes bevételekről szól. Az adómentes bevételek egyik fejezete : "2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes"
Ezen belül mentes az adó alól nagyon leegyszerűsítve:
2.1.A lakáscélú támogatás kormányrendelet alapján lakáscélra nyújtott hitel elengedése törvény alapján önkormányzati támogatás
2.2. a helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakás bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés
2.3. az állami és a helyi önkormányzati bérlakáson végzett, bérbeadót terhelő munkák házilagos kivitelezése ellenében megállapított visszatérítés;
2.4. a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében ingatlannak, ingónak vagy vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem;
2.5. .. a közműfejlesztési támogatás, valamint a gázár- és távhőtámogatás;
2.6. a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás és a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat;

És ami bennünket most különösen érdekel:
    1. 2.7. a 9.3. pont rendelkezéseit is figyelembe véve, a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás);

Az adómentesség feltétele a munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználása (a lakáscél fogalmának meghatározásától most eltekintünk).

A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességének további feltétele, hogy a lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigényt (a méltányolható fogalmának meghatározásától szintén eltekintünk). Az igénybevétel feltételeit a 12/2001.(I. 31.) Kormány rendelet szabályozza.

Feltételezzük, hogy elég értékes a lakás ahhoz, hogy a vételár (vagy teljes építési költség) 30 százaléka több, mint egy millió forint. Ezért a mi esetünkben a korlát az egy millió Ft.

A támogatás "hitelintézet útján" való nyújtásának a feltétele akkor teljesül, ha azt a munkáltató a hitelintézetnél külön e célra elkülönített számlára utalja. Nem valósul meg a törvényi feltétel azonban akkor, ha a támogatást a munkáltató pénzintézeten keresztül ugyan, de közvetlenül a dolgozó folyószámlájára utalja.

A „több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt„ szabály 2006. január 1-től hatályos. Ezért a 2008. évi folyósításnál 3 megelőző évet kell csak figyelembe venni.

Figyelem! Az adómentes korláton túl összevonandó jövedelemnek minősül!

A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy a Cafeteria évi 250 E Ft lakáscélú felhasználásra fordítható keretet tartalmazhat munkavállalónként, amelyet kiválasztás esetén hitelintézet útján kell eljuttatni az igénybe vevő előtakarékossági számlájára, kiegészítve (nem helyettesítve!) a magánszemély megtakarításait. A magánszemély (optimálisan havi 20 E Ft) befizetéseinek kiváltása azért nem lehetséges, mert az állami támogatás az ő megtakarításai után jár!

Természetesen minden gazdálkodó maga dönti el, hogy egy ilyen jellegű juttatást elkíván-e helyezni a saját kosarában.

A lakáskasszával kapcsolatos befektetések piaci megítélése tekintetében elég vegyes a kép. Jól néz ki a 30%-os állami támogatás, mint hozam az első évben. A kamatadó mentesség is a javára szól. Mivel azonban az állami támogatás csak a tárgyévi befizetésekre vonatkozik, ezért az évek múlásával az egész megtakarított összegre vetített hozam már jóval kedvezőtlenebb. A lakásárak időközbeli emelkedési üteme ugyancsak fontos tényező lehet. A munkáltató adómentes juttatása szintén ott „parkol” alacsony kamatozással a négy éves takarékossági időszak végéig (a betétek után évi 1% a kamat). Lehet, hogy érdemesebb az ilyen célra szánt összeget a munkáltatónál befektetni (lekötni) és a a támogatást a futamidő végén egy összegben nyújtani.

A kérdés eldöntésében a személyes pénzügyi intelligenciának is rendkívül fontos szerepe lehet. Másként tud megtakarítani az az ember, aki tudatosan mindent megtesz pénzének „dolgoztatása” érdekében és megint másként az, aki hónapról hónapra él és egyetlen esélye (a lottón kívül) jelentősebb összeg felhalmozására, ha erre valamilyen szerződéses jogviszony rendszeres kötelező teljesítése kényszeríti (lakáskassza, életbiztosítás).


Megjegyzés:

A havi rendszeres lakás-előtakarékoskodók számára az állam megkülönböztetett előnyt biztosít azáltal, hogy éves megtakarításaik után - legfeljebb 8 éven át - 30% állami támogatást nyújt. támogatás összege évente és személyenként maximum 72 000 Ft lehet.

A szerződéses összegen belül a betét és hitel aránya 40-60%, tehát nagyobb összegű hitel vehető fel, mint a kamatokkal és állami támogatással növelt megtakarítás.



Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. november 12., szerda

Leltárhiány számlázása

A kérdésem a következő lenne:
Szeretném kiszámláztatni a leltárhiányt, a megtérítési kötelezettség összegében.
1. Saját dolgozónak, helyben (van-e számlázási kötelezettség)
2. Bizományban kint lévő készletnél keletkezett hiányt nem saját dolgozónak.
A fő gondom, hogy nem találom, hogy van-e áfatartalma a számlának ilyen kártérítési esemény esetében! Mert egyébként a kártérítés áfa mentes.

Mielőtt válaszolnánk, álljon itt a kártérítést illetően néhány, a Munka törvénykönyvéből kiemelt szabály, a teljesség igénye nélkül:

1992. évi XXII. törvény
a Munka Törvénykönyvéről
VIII. fejezet
A munkavállaló kártérítési felelőssége

167. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg.
(3) A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
169. § (1) A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
(2) Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.
(3) A munkavállalót az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.
170. § (1) A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik.
(2) Leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.
170/A. § (1) A leltárhiányért való felelősség feltétele:
a) leltárfelelősségi megállapodás megkötése;
b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele;
c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása.
170/D. § (1) A leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás részletes rendjét - kollektív szerződéses rendelkezés hiányában - a munkáltató állapítja meg.
(5) A leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt lehet érvényesíteni. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.
172. § (1) A kár összegének meghatározásánál:
b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell - az avulásra is tekintettel - figyelembe venni.
173. § (1) A munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti.


A kérdésre visszatérve, a leltárhiányt nem lehet kiszámlázni.
A kérdés eldöntéséhez az Áfa törvény vonatkozó paragrafusait kell vizsgálni:

2. § E törvény alapján adót kell fizetni:
a) adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,
b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és
c) termék importja
után.

159. § (1) Az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha
a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet;
b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és az kéri a számla kibocsátását;
c) belföldön kívül, a Közösség területén vagy harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy gazdasági célú letelepedési helye kizárólag belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van kizárólag belföldön.

6. ellenérték: bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést;


Mivel a kár megtérítése nem minősül termék értékesítés, illetve szolgáltatás nyújtás ellenértékének, ezért ebben az esetben számla kibocsájtásának véleményünk szerint nincsen helye. A válaszból természetesen az is következik, hogy ilyen esetben Áfáról nem beszélhetünk. A pénz átvételét célszerű egy számviteli bizonylattal dokumentálni.

A kártérítés mértékének megállapítása, követelhetősége tekintetében a károsultnak igen sok szabályt kell figyelembe vennie és nagyon körültekintően kell eljárnia.

Kapcsolódó termékeink:

Leltározási szabályzat minta

Selejtezési szabályzat

Munkaszerződés minta (alkalmazotti)

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Vezető tisztségviselő felelőssége

Szia!
Szeretném tőled megkérdezni, hogy ha van egy cégem, amelyben 70%-os résztulajdonos vagyok és alkalmazotti minőségben ügyvezető, tehát munkaviszonyban látom el a vezető tisztségviselői feladatokat, mekkora a felelősségem?
Úgy tudom,hogy a törzstőke erejéig.
Köszönöm válaszodat!


A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó szabályokat a
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
III. Fejezet
A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZERVEIRE, VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐIRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
2. Cím A gazdasági társaság ügyvezetése (21 § - 32 §)
tartalmazza.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy egy korlátolt felelősségű társaság harmadik személlyel szemben (szállítók, vevők, stb.) a nekik okozott károk tekintetében, mint társaság köteles helyt állni. Erre nyújt fedezetet a törzstőke.
Amennyiben az okozott kár a vezető tisztségviselőnek felróható, úgy ő e tekintetben a társaságnak tartozik felelősséggel. Nincs is semmi baj addig, amíg ő tulajdonosként is befolyásolni tudja a cége magatartását ebben a tekintetben. Saját magát csak nem fogja beperelni, nem igaz? A probléma ott kezdődik, amikor oly mértékű az okozott kár, hogy a társaság nem tudja kielégíteni a kártérítési igényeket és a cég ellen felszámolást kezdeményeznek. Ebben az esetben belép a képbe a felszámoló, aki bizony már tárgyilagosan fog fellépni a kárt okozó ügyvezetővel szemben. Ilyenkor a Ptk. súlyosabb esetben a Btk. lesz az irányadó és nem a törzstőke nagysága.

Kapcsolódó termékeink:

Vezető tisztségviselő szerződés minta

Jogszabályok

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

KHT átalakulás, vagy mégsem?

Egy szakmai kérdésem lenne, amennyiben foglalkoztok ilyesmivel is. Egy általam könyvelt KHT átalakult nonprofit KFT-vé. A KFT új adószámot kapott. A KHT-ra az adóhivatal várja a megszűnési+ záróbevallásokat. A számvitelben ez nem minősül átalakulásnak, a cégbíróságra sem kellett beadni vagyonmérleg tervezetet és az átalakulás napjával mérleget. Szerintetek kell-e az átalakulás napjával beszámolót készíteni és közzétenni?


A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról foglakozik a
Közhasznú társaság, mint jogi személy forma megszüntetésével kapcsolatos átmeneti
módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseivel.
2007. július 1. után közhasznú társaság nem alapítható. (365 § (1))
A 2007. július 1-én a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú
társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhet
tovább.


A közhasznú társaság 2007. július 1-jét követő két éven belül társasági szerződése
módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább, más nonprofit
gazdasági társasággá alakulhat át vagy jogutód nélküli megszűnését határozhatja el.
A közhasznú társaság 2009. június 30-ig köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági
társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a
cégbíróságnak bejelenteni.
E határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza.(Ctv 84§)
2007. július 1-től alapítható az új típusú nonprofit társaság Gt. szerinti bármely társasági
formában, azok tehát lehetnek jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező
nonprofit társaságok.


A KHT.-nak nonprofit korlátolt felelősségű társaságként való nyilvántartásba vételével kapcsolatos kérdést az döntheti el, hogy történik-e társasági forma váltás. A választ a cégbíróság adja meg azzal, hogy új adószámot rendel az így bejegyzett társasághoz és azzal, hogy nem kér átalakulási vagyonmérleg tervezetet.

A régi adószám megszűnése kapcsán pedig az APEH joggal keresheti a tevékenységet lezáró dokumentumokat, amelyeket véleményünk szerint "tevékenységet lezáró" beszámolóval kell alátámasztani. A régi adószámmal kapcsolatos adó-folyószámlákat le kell zárni valahogyan.

A KHT -k jellemzően önkormányzati cégek voltak. Ha egy kicsit szétnézünk a weboldalakon, akkor azt látjuk, hogy szinte minden ilyen eseményt átalakulásként emlegetnek a testületek elé terjesztett anyagok.

A nonprofit korlátolt felelősségű társasággá való "átalakulás" azért valósulhat meg kedvező feltételekkelcsupán a társasági szerződés módosításával - , mivel a Ptk 57. §-ának (2) bekezdése a közhasznú társaságokra háttérszabályként a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó normákat rendeli alkalmazni. Ez pedig azt jelenti, hogy a számviteli törvénynek az átalakulásra vonatkozó szabályait (Vagyonleltár, vagyonmérleg, közzététel) nem kell alkalmazni.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. november 9., vasárnap

Saját vállalkozásnak bérbeadott ingatlan

Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmem nem éri el éves szinten az 1.000.000,- Ft-ot, akkor sem terhel EHO fizetési kötelezettség -fenti jövedelem után- ha a saját tulajdonomban levő lakásom (amely a bejelentett lakcímem is) egyik helyiségét a saját vállalkozásomnak adom bérbe. A 3.§ (5) "...kivéve...stb. kitétel szerintem arra vonatkozik, hogy ha idegen cégnek adom ki a lakásomat amiben lakom, akkor sem kell EHO-t fizetni ha az ebből származó jövedelmem nagyobb... Vagy rosszul értelmezem???

A törvény szövege így szól (1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 3. § (5) )

"Mentes továbbá az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.

Véleményünk szerint egy millió Ft alatt mindenképpen mentes.

Kapcsolódó termékeink:

Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata

Bérleti szerződés minta

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. november 5., szerda

Vezető tisztségviselő újraválasztása

Kft vezető tisztségviselője mandátumának lejártakor az újraválasztáshoz a szavazatok hány százaléka szükséges?


A kérdést csak a társasági szerződés ügyvezetőre vonatkozó rendelkezéseinek ismeretében lehet megválaszolni.
A gazdasági társaságokról szóló törvény 141. § (2) j pontjában meghatározza, hogy: "A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a 37. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
A 37. § (1) szerint: A zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya, illetve a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése az igazgatóság tagjai, illetve az ügyvezetők megválasztásának, visszahívásának, díjazása megállapításának jogát a felügyelőbizottságra ruházhatja át.

Amennyiben nincs szó ilyen jogkör átruházásról, akkor fontos a döntésre illetékes taggyűlés határozatképességi feltételeinek ismerete. Alap esetben a 19. § (6) bekezdése érvényesül: "A legfőbb szerv határozatait - ha törvény, vagy a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a jelen lévő tagok (részvényesek) szavazatainak egyszerű többségével hozza meg".

A 142. § állapítja meg a határozatképesség szabályait:
"(2) A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társasági szerződés ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat.
(3) Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, a taggyűlés és a megismételt taggyűlés között - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - legalább három, legfeljebb pedig tizenöt napnak kell eltelnie. Ilyen esetben a taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt törzstőke, illetve szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik.

(5) A tagok a társasági szerződésben úgy is rendelkezhetnek, hogy a határozatképességre vonatkozó - a (2)-(3) bekezdés szerinti - szabályokat csak azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a határozattervezet elfogadásához a leadható szavazatok legalább háromnegyedes többségére van szükség."

A kérdés szempontjából a 19. § (4) bekezdése is mérvadó:
"Gazdasági társaság alapításakor a vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót az alapítók (tagok, részvényesek) a társasági szerződésben jelölik ki. Ezt követően - ha e törvény kivételt nem tesz - a vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottsági tagokat és a könyvvizsgálót a legfőbb szerv választja, és ezen személyek nevét a társasági szerződésnek nem kell tartalmaznia.

Az utóbbi bekezdés alapján láthatjuk, hogy az ügyvezető adatai nem kötelező elemei a társasági szerződésnek. Ezért a 152. § rendelkezése, - mely szerint "A társasági szerződés módosításához - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges" - nem érinti az ügyvezető választást.

A fentiek alapján mondhatjuk, hogy amennyiben a társasági szerződés az ügyvezető választásra nem tartalmaz szigorúbb szabályokat és a döntés egy határozatképes taggyűlés kompetenciájába tartozik, úgy az új ügyvezető megválasztásához, illetve a jelenlegi ügyvezető újraválasztásához a szavazatok egyszerű többsége elegendő.

Kapcsolódó termékeink:
Vezető tisztségviselő szerződés minta

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. október 29., szerda

Pénzmosási szabályzat készítési kötelezettség

Érdeklődöm, hogy Pénzmosás elleni szabályzatotok "normál" Kft. részére, amelynek éves bevétele a 3.600 eFt-tot meghaladja van e.
A Kft. nem árukereskedelemmel foglalkozik, hanem építőipari tevékenységgel.

A pénzmosással kapcsolatos kérdéseket a 2007. évi CXXXVI. törvény
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról törvény szabályozza.

Az 1. § (1) bekezdése felsorolja, hogy kire terjed ki a törvény hatálya:
A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed arra, aki a Magyar Köztársaság területén

a) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat;

b) befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt;

c) biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat;

d) árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat;

e) postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat;

f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat;

g) könyvvizsgálói tevékenységet folytat;

h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat;

i) játékkaszinót vagy elektronikus kaszinót működtet;

j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik;

k) árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;

l) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik;

m) ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez.

Véleményünk szerint rátok nem vonatkozik a szabályzat készítési kötelezettség. A készpénz korlát nem az éves bevételre, hanem a "árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el" kitételre vonatkozik!

Kapcsolódó termékeink:

Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata

Pénzmosási szabályzat árukereskedelmi tevékenység végzéséhez

Pénzmosási szabályzat adószakértőknek

Pénzmosási szabályzat könyvelőknek

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2008. október 27., hétfő

Bérleti díj számlázása

Kiváltottam magánszemélyként az adószámomat, így lehetővé vált számomra a saját lakásom két helyiségének bérbeadása irodai céllal a vállalkozásunk számára. Lehetséges-e olyan szerződést kötnöm, amikor 1 évre kötöm a szerződést, de nem havonta számlázok előre és fizetem meg havonta magánszemélyként a személyi jövedelemadót, hanem mondjuk két részletben .
Tételezzük fel a következő esetet:
Most kötöm a szerződést, az irodát novembertől kívánom használni, de a bérleti díj első részét csak csak 2009. áprilisában fizetné meg számomra a vállalkozásunk, és akkor kívánom megfizetni magánszemélyként a személyi jövedelemadót is. Lehetséges-e ez törvényesen, vagy a birtokbavétel napján ki kell-e fizetnem a bérleti díjat és azt követően a személyi jövedelemadót is

A kérdéssel kapcsolatban több jogszabályt is figyelembe kell venni:

Az SZJA törvény 74. § (1) előírásai szerint (amennyiben az adózó nem választ más módszert) az ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék. A (6) bekezdés kimondja, hogy "Más ingatlan bérbeadása esetén az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be."
A fentiek alapján levonhatjuk az a következtetést, hogy az adó levonása és megfizetése a bérleti díj tényleges kifizetésekor válik esedékessé.
Egy másik fontos szabály a Ptk.-ban található:
428. § (1) A bérlő a bért időszakonként előre köteles megfizetni.
Ettől a szabálytól el lehet térni, amennyiben a felek a szerződésben másként állapodtak meg.

Tehát a felvetett kérdésre vonatkozólag, véleményünk szerint köthető olyan megállapodás, mely szerint a bérleti díj számlázása egy hónapnál hosszabb időszakonként az időszak végén történik és a kifizetés is akkor válik esedékessé. Az adó megállapítása, levonása kifizetéskor és a megfizetése a kifizetést követő hónap 12-ig lesz esedékes. Más kérdés, hogy a szerződés alapján a bérbevevő vállalkozás 2008 évre el kell határolja az erre az időszakra eső költségeit.

Vonatkozó termékeink: Bérleti szerződés minta (ingatlanokhoz)
Taggyűlési jegyzőkönyv szerződés jóváhagyására (ingyenes!)
Főoldalunk: cegiranytu.hu

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Kötelező-e a könyvvizsgálat?

Következőt szeretném kéredzni, hogy a könyvvizsgálat mikortól kötelező?
Van egy cégem 100 MFt felett van a bevétele de a létszám csak 2 fő. Kell-e neki még az idén is könyvvizsgáló? A jogszabály ha jól értelemezem akkor azt mondja ha a két feltétel teljesül csak akkor kell. Árbevétel és létszám.

A könyvvizsgálati kötelezettségről a 2000. évi C. törvény a számvitelről 155. §- a rendelkezik.
A rendelkezés értelmezése tapasztalatunk szerint általánosan nehézségekbe ütközik. A vállalkozó általában azt a kérdést teszi fel, hogy: kötelező nekem a könyvvizsgálat? A törvény pedig nem erre a kérdésre válaszol, hanem azt mondja meg, hogy mikor nem kötelező a könyvvizsgálat.
A hivatkozott paragrafus kettes bekezdése kijelenti, hogy minden minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál kötelező a könyvvizsgálat. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy kivéve a (3) bekezdésben meghatározott kört.
Tehát a vállalkozó akkor tudja helyesen értelmezni a rendelkezést, ha azt vizsgálja meg, hogy ő bele tartozik-e ebbe a körbe, akiknek nem kötelező a könyvvizsgálat. Nem tartozik bele? Ebben az esetben neki kötelező!
A felvetés illusztrálására egy ábrát is készítettünk:
Származási hely: Cégiránytű tanácsadó

Egy olyan vállalkozó, aki már a 2006 és 2007 években is működött, ennek a két évnek az átlagában kell megnézze, hogy a nettó árbevétele nem haladta-e meg az 50 MFt- ot, illetve az átlagos foglalkoztatottak száma nem haladta-e meg az 50 főt. Amennyiben bármelyik e két mutató közül nagyobb értéket mutat, úgy számára kötelező a könyvvizsgálat.

A két éves múlttal nem rendelkező vállalkozásokra is van szabály. Ha valakit ez érdekel, akkor kérdezzen meg bennünket és szívesen válaszolunk.

Még egy "kivételezett" kör van, akiknek mutatótól függetlenül is kötelező a könyvvizsgálat:
a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
b) a takarékszövetkezet,
c) a konszolidálásba bevont vállalkozás,
d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
e) az a vállalkozó, amelyik a 4. § (4) bekezdése szerint - a megbízható és valós kép érdekében - a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól.

A könyvvizsgálati kötelezettséggel kapcsolatban fontosnak tartjuk megjegyezni:
Ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén (ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a következő szöveget: "A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva."
A nem hitelesített beszámoló, olyan mintha a boltban minőségi bizonyítvánnyal nem rendelkező terméket vásárolnánk. Kik is a felhasználói (vevői) a vállalkozás beszámolójának? Hát a hitelezők (bankok), a pályázatokat kiíró szervezetek, a vevők, a szállítók, a befektetők. Nem is olyan mindegy ennek a hitelesítő záradéknak a létezése!

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. október 21., kedd

Ismételt kölcsönadás

Megkaptuk a kölcsönszerződés dokumentumot.
Már kérdésünk is lenne, egy másik cégnek folyamatosan adunk kölcsönöket.
Ebben az estben minden alkalommal új kölcsönnyilvántartó lapot kell felvenni , hogy a kamatot számolni tudja ?

Igen, minden kölcsön egy külön ügylet, amelyet az adott időpontnak megfelelő kamatviszonyok figyelembe vételével tudunk egyeztetni a piaci árhoz. Az is lényeges, hogy a partner kapcsolt vállalkozás-e, vagy sem. A könyvelésben is illene, hogy külön-külön tételként jelenjen meg.

A kifuttatásuk a szerződéseknek megfelelően kell történjen. A kölcsönnyilvántartó lap egy adott kiindulási időponttal tudja kalkulálni a kamatokat a törlesztések figyelembe vételével.

Ha több alkalommal adtok kölcsönt ugyanannak a cégnek, akkor mindegyik kölcsönre nyissatok egy külön lapot (mentés másként) határozzátok meg a kamat feltételeket a szerződés szerint és ,jegyezzetek fel rá minden ezzel kapcsolatos pénzmozgást. Így kölcsöneitek könnyedén, biztonságosan nyilvántarthatóak lesznek és a beszámoló készítéskor nagyon meghálálja magát ez az kis évközi odafigyelés.

Kapcsolódó termékeink:
Kölcsönszerződés minta
Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó
Kapcsolt vállalkozás vizsgáló
Beszámoló mintatár

Főoldalunk: http://cegiranytu.hu

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. október 9., csütörtök

Tartozásátvállalás elszámolása


Az eredeti kötelezettnél a megállapodás szerint átvállalt kötelezettség - mint elengedett kötelezettség - rendkívüli bevételként számolandó el, amennyiben a tartozásátvállaló nem kér térítést... De hogyan kell elszámolni abban az esetben ha a tartozás átvállalása térítés ellenében történik?

Először is jó leszögezni, hogy 2008 január 1.-től az elengedett kötelezettség illeték köteles, ezért jól át kell a vállalkozásnak gondolnia a térítésmentes tartozás átvállalást!
De nézzük, hogy mi hogyan számolnánk el, ha van ellenérték.

A tartozás értéke: 1 MFt

A tartozás átvállalójánál ("C" vállalkozás):

1. Kötelezettség átvállalásáról szóló szolgáltatás kiszámlázása:
T 311 vevő ("B" vállalkozás) - K 96 egyéb bevétel (mentes az adó alól) 1,2 MFt

2. A Kötelezettség állományba vétele:
T 86 egyéb ráfordítás - K 454 ("A" vállalkozással szemben) 1 MFt

3. Kiegyenlítés ("B" fizet "C"-nek az átvállalásért)
T 3841 / 3811 (bank / pénztár) - K 311 1,2 MFt



Az eredeti kötelezettnél ("B" vállalkozás):

1. Előírás ("C" számlája):
T 86 egyéb ráfordítás - K 454 (kötelezettség "C"-vel szemben) 1,2 MFt

2. Az eredeti kötelezettség kivezetése:
T 454 (kötelezettség "A"-val szemben) - K 96 egyéb bevétel 1 MFt

3. Pénzügyi teljesítés:
T 454 (kötelezettség "C"-vel szemben) - K 3841 / 3811 (bank / pénztár) 1,2 MFt

Miért fizetne "B" vállalkozás "C"-nek 1,2 MFt-ot azért mert átvállal tőle 1MFt tartozást? Mondjuk azért mert az 1 MFt három nap múlva esedékes, míg az 1,2 MFt "ráér" egy kicsit később.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.